Vasárnap utaznak haza azok a svédországi, máltai, macedón, albániai, olaszországi és szerbiai fiatalok, akik november 23-a óta Palicson tartózkodnak egy nemzetközi továbbképzésen, a szabadkai székhelyű Amicitia civil szervezet szervezésében. A helyi kulturális értékekkel ismerkedtek meg és összehasonlították azokat más országok kulturális értékeivel.
A képzés egyik vezetője a magyarországi Árvai Mara:
– A legtöbb részvevő kis faluból érkezett. Mint kiderült, mindenütt az a legnagyobb kihívás, hogyan lehet aktivizálni a fiatalokat, hogyan lehet ott tartani a fiatalokat az adott településen. Segítjük megérteni nekik, hogy ha a fiatalok együtt dolgoznak, tevékenykednek, a részvételnek milyen formái vannak. Mi a passzív részvétel, hogyan lehet eljutni az aktív részvételig. Hogyan lehet eljutni addig, hogy valaki kezdeményez valamit, és azt ő maga valósítja meg, bevonva, aktivizálva másokat is – hallottuk Marától.
A fiatalok egyik feladata annak bemutatása volt, hogy milyen értékeket látnak itt Palicson. Ehhez terepi munkát is végeztek: ismerkedtek az itteni emberekkel, a jellegzetes stílusjegyű palicsi épületekkel, betekintést nyertek a néphagyományokba, a néptáncba, a konyhaművészetbe, a bor- és pálinkakultúrába. Egy interaktív kiállítást készítettek épp ottjártunkkor arról, hogy – tapasztalataik birtokában – hogyan látják Palicsot, az itteni kulturális értékeket, és ezen a kiállításon ezzel párhuzamosan bemutatták azt, amit e témakörben ők hoztak a saját országaikból magukkal. Az interaktív kiállításon hol a 6 ország fiataljai énekeltek magyarul, táncoltak, hol a kivetítőn láthattuk más országok néptáncait, népviseletét, szólt a népzenéjük.
Andreas Resoluth Svédország északi részéről, egy kis faluból érkezett:
– Palicsról nekem majd a tó fog elsőként eszembe jutni, mert számomra az jelképezi ezt a települést. És az, hogy milyen kedvesek, nyitottak voltak velünk a palicsiak, milyen szívesen mesélnek a településükről. Nagyon hasonlóak az itteni emberek, mint nálunk Svédország északi részén. Úgy érzem, nincs olyan nagy különbség közöttük – mesélte a fiatalember, aki szakmáját tekintve robottechnikus, de a fiatalokkal való foglalkozás az, ami igazán érdekli. Mint mesélte, a fiatalok egy klubban szoktak összegyűlni, ahol különböző programokat, rendezvényeket szerveznek nekik. Ami a faluról városba való elvándorlás illeti, Észak-Svédországban az a jellemző, hogy a fiatalok általában tanulmányaik idejére a városba kerülnek, de amikor családot szeretnének alapítani, legtöbben visszaköltöznek a saját településükre.
Erisa Çakalli Albánia déli részéből érkezett, egy tipikus turisztikai településről, ahol állandóan meleg van, először tapasztalt ilyen hideg időt. A jellegzetes palicsi házak látványával nem tudott betelni, azzal, hogy ennyi fa van a házak körül, az utcákon. Ő is azt emelte ki, hogy az emberek milyen készségesen válaszoltak a kérdéseikre, milyen kedvesek voltak velük. Nagy élmény számára, hogy itt, a palicsi képzésen milyen sok kultúra képviselőivel találkozhatott. Ez, a közvetlen kapcsolat a más országok, népek képviselőivel a legjobb alkalom a sztereotípiák eloszlatására, mert így lehet azt látni, hogy a más országokból, messzi vidékekről érkezett emberek is megközelíthetőek, szerethetőek. Otthon egy gazdaságfejlesztési szervezetben és egy fiatalokkal foglalkozó csoportban tevékenykedik, ez utóbbi a szociális problémákkal küzdő fiatalok felzárkóztatását, aktivizálását tűzte ki célul.
A palicsi ún. községi villában, a képzés helyszínén a már említett interaktív kiállításon az egyik asztalnál az egyes országok jellegzetes ételeit állították ki. A szabadkai László Hajnalka invitált oda bennünket ehhez az asztalhoz:
– Olasz, máltai és vajdasági jellegzetes ételeket állítottuk ki. A jellegzetes olasz és máltai sós és édes aprósütemény mellett – amit a részvevők magukkal hoztak – a vajdasági ízeket a disznótoros hurka és a kolbász, valamint a Pionir csokoládégyár termékei képviselik – mutogatta végig az asztalra kiállított étkeket. Számára az a legfontosabb, hogy ötleteket hallanak arról, hogyan lehet felébreszteni a fiatalokban a kezdeményezőkészséget, és ha van ötletük, hogyan lehet ösztönözni őket, hogy meg is valósítsák azt.
Rumenyákovity Melinda, az Amicitia civil szervezet elnöke:
– Februárban adtuk át a pályázatot erre a képzésre, ez volt a sokadik próbálkozásunk, és ez az első nyertes európai uniós pályázat. November 23-a és december 1-je elseje között tartózkodnak itt a fiatalok, nagyon sokat vannak terepen. Megismerték Palicsot, Szabadkát, a kulturális értékeket, hogy legyen összehasonlítási alapjuk. Más országok civil szervezeteivel karöltve adták át a pályázatot, amelyek vállalták, hogy 4-4 fiatalt küldenek a palicsi képzésre. Ennyi részvevőt a balkáni régió esetében volt a legnehezebb összegyűjteni.
