Az idei kisérettségi tesztek a magyar szülők, tanárok egy részénél alaposan ,,kiverték a biztosítékot”. Egyrészt a magyar nyelvből és irodalomból készült teszt nehézségi foka, a feladatok egy részének jellege váltott ki elégedetlenséget, másrészt a kombinált teszt – vegyes összetételű feladatok – magyar fordításába csúszott hibák. Amikor a jobb középiskolákba való bejutásnál fél pontok is számítanak, meg lehet érteni a szülői aggodalmakat.
– Nagy felelősség van a minisztérium által kinevezett csapaton, amely összeállítja a teszteket, illetve azokon, akik a másik két tárgy esetében a fordítást végzik. Az, hogy most e tesztek, a hiba közbeszéd tárgyává váltak, elősegíti, hogy még nagyobb odafigyeléssel, felelősségvállalással történjenek a kisérettségi körüli dolgok – szögezte le Joó Horti Lívia, az MNT közoktatási bizottságának elnöke.
– A záróvizsga után érdeklődtem néhány környékbeli iskola igazgatójánál, és azt a visszajelzést kaptam tőlük, hogy nem sikerült rosszul a kisérettségi, a magyar diákok hozták azokat az átlageredményeket, amelyeket az előző években is – itt nyilvánvalóan nem egyéni eredményekről, hanem az átlagról van szó. Összesített eredmények csak később lesznek. 2011 óta kötelező a záróvizsga az általános iskolákban, azóta kísérem figyelemmel, hogy a magyar oktatás eredményessége, a magyar diákok teljesítménye milyen a szerb nyelven tanuló gyerekek eredményeihez képest. Az elmúlt évek adatai alapján mondhatjuk, a magyar gyerekek jól teljesítenek, átlagban jobbak, mint a szerb gyerekek az adott körzetben, iskolákban. A záróvizsga eredményei azokat a nemzetközi kutatási eredményeket is alátámasztják, hogy a vajdasági magyar oktatás minőségi tudást tud adni. Nagyon sok esetben érzékelhetjük, hogy a közösségünkben jelen van egy fájdalmas vélemény, egy vagy valóságos, vagy vélt összehasonlítás, mely szerint mintha a szerb gyerekek könnyebben kapnának jó jegyet, könnyebben jutnának Vuk-diplomához. Valószínűleg van ebben valami igazság, de ha objektív mércék alapján mérik a magyar diákok teljesítményét, akkor az derül ki ezekből az eredményekből, hogy a vajdasági magyar oktatás nagyon jó színvonalú. Megérne egy komolyabb eszmecserét, hogy mikor teszünk jót a gyerekekkel: ha olyan osztályzatot ajándékozunk nekik, amely mögött nem áll valós tudás, vagy hogyha objektívebb visszajelzéseket adunk nekik. Nem mindig reálisak az osztályzatok, nem mindig reális a Vuk-díj, ezért amíg nem változik a szemlélet, a hozzáállás, szükség van a kisérettségire – bármennyire is fájó ez sokak számára –, mert pillanatnyilag a legobjektívebb mérce, amely visszajelzést ad a tanuló valós teljesítményéről mind a diáknak, mind az iskolának, mind a szülőnek – hallottuk Joó Horti Líviától.
