2024. november 28., csütörtök

„Már évek óta tart az egyetemi hallgatók elégedetlensége”

Szerdán csak a belgrádi bölcsészkar előtt gyülekeztek, de várhatóan a többi karról is csatlakoznak majd a hallgatók a tüntetőkhöz

Csendes tüntetést tartottak szerdán Belgrádban a Bölcsészettudományi Kar előtt az egyetem hallgatói és az egyetemista parlament képviselői. Tüntetésüket az elsőéves hallgatók fogadására időzítették, mint megtudtuk, az előttük álló új rendelkezések éppen az új hallgatókat érintik majd a leginkább. Az elsőéves hallgatók izgatottan gyülekeztek a Kar előtti téren, míg az idősebb hallgatók szórólapokat osztogattak követeléseikkel.

– A követeléseinket eddig az illetékesek nem vették figyelembe. Így a mai célunk az, hogy magunk mellé állítsunk minél több elsőéves hallgatót, hiszen az előttünk álló változások őket érintik leginkább. Kedvezőtlen feltételeket szabtak ki a hallgatóknak. Mi a 2009-ben kiadott statútum alapján folytattuk az egyetemi tanulmányainkat, amikor az állami költség 48 pontot ért, most pedig az ő egy évük 60 pont. Az én estemben pedig, ha 70 pont feletti pontszámom van, nem írhatom be állami költségen a következő évet, vagyis le kell mondanom néhány tantárgyról a harmadik évről, vagy nem mehetek ki egyes vizsgákra – magyarázta Milica Anastasijević, aki harmadéves hallgató, pszichológiát tanul.

Milica elmondta, eddig az állam költségén tanult, ám az idei tanévet már önköltségen kezdi, egy pontszáma hiányzik, hogy a korábbi rendszerben folytathassa a tanulmányit. Így 118 ezer dinárt kell majd befizetnie tandíj címén, amit két munkanélküli szülő nem tud finanszírozni. Kérni fogja a tandíj csökkentését.

Az egyetemi hallgatók egyik követelése a négyből, hogy az állami költséges hallgatók esetében 60 pont feletti pontszámbejelentést ne fizettessék meg, ugyanakkor hagyják meg a 70 pontszám feletti pontszámbejelentés lehetőségét is. Egyébként egy tanév 60 kreditpontot ér, és a további tantárgyak felvétele újabb pontszámokkal jár. A hallgatók kérik, hogy tegyék lehetővé az állam költségén a tanulmányok folytatását, amennyiben a hallgató a negyedik évet is állami költségen írta be. Követelik, hogy a vizsga első bejelentéséért ne kelljen fizetniük, amennyiben azt nem sikerül lerakni, a második vizsga bejelentése pedig a jelenlegi 420 dinár helyett ne legyen több 100 dinárnál. A negyedik követelésük pedig a 2006-ban beiratkozott hallgatókra vonatkozik, akiknek azt kérik, hogy az akkor érvényes statútum alapján folytathassák tanulmányaikat.

Vukašin Grozdić a bölcsészkar hallgatóinak képviseletében elmondta, tisztában vannak azzal, hogy a követeléseikkel nem az egyetemi kart kellene megcélozniuk, ugyanakkor pedig a kirótt megterhelések az egyetem minden hallgatóját érintik. Az egyetemi hallgatók szerdán az egyetemi kar igazgatóságával is tárgyaltak.

– Mindenképpen arra törekszünk majd, hogy elfogadják elsősorban a vizsgák bejelentésére vonatkozó követelésüket, ugyanis ebben az esetben az árak évről évre nőnek. Ugyanakkor nem tartjuk igazságosnak, hogy azokra a hallgatókra, akik túllépik a 60 pontszámot, újabb terheket rónak, és azt gondolom, ezen a kar igazgatósága változtathat. De hogy képletesen is elmagyarázzam: itt van előttünk, a téren, az egyetemi kar épületén belül egy üres üzlethelyiség. Ha azt bérbe adná, akkor az egyetemi kar fedezni tudná mindazokat a költségeket, amit a vizsgák bejelentése okoz. Hiszen minden egyetemen létezik egy szabályzat az adminisztrációs költségekről, amely szabad kezet ad az egyetemi karoknak a költségek megszabásánál – magyarázta Vukašin Grozdić. Kiemelte, amennyiben ezeknél a követeléseknél el tudnak valamit éri, akkor már a többi egyetemmel és egyetemi karra szeretnék folytatni harcukat. Mindenekelőtt azt szeretnék elérni, hogy a minisztérium ne hozzon döntéseket az egyetemi hallgatók bevonása nélkül.

– Nem szeretnénk bojkottálni az előadásokat, hiszen szeretjük a professzorainkat és azért jöttünk az egyetemre, hogy megtanuljunk valamit. Azok ellen emeljük a hangunkat, akik nélkülünk akarnak döntéseket hozni azokban a dolgokban, amelyek minket érintenek. Sajnos az illetékesek évekre visszamenőleg hagynak minket figyelmen kívül, nem hallgatják meg a követeléseinket, a döntéseket nélkülünk hozzák meg. Ma már sajnos az egyetemi hallgatókat politikai kampányolásra használják csupán – mutatott rá Grozdić, aki minden vizsgáját időben lerakta a Bölcsészettudományi Karon. Most a mesterképzést írta be.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás