Annak ellenére, hogy az egyetemi tanulmányok alatti munkavállalás jelentős mértékben elősegítené az oklevél megszerzése után az elhelyezkedést, illetve a hallgatók többsége részben, vagy teljes mértékben függ anyagilag a szüleitől, csupán valamivel több, mint 10 százalékuk dönt amellett, hogy dolgozni fog tanulmányai alatt. Többek között ez derült abból a tanulmányból, amit az Eurostudent végzett el a múlt évben, és amibe mintegy 4000 egyetemi hallgatót kapcsoltak be. Ezt a felmérést ezidáig 30 európai országban végezték már el eddig, ám Szerbiában első alkalommal került erre sor.
Az Eurostudent által végzett eredményeket Ivana Živadinović, az Oktatási Politikai Központ képviseletében, valamint dr. Mirko Savić, az Újvidéki Egyetem munkatársa szemléltette. Megtudtuk, az egyetemi hallgatók többsége részben, vagy teljes egészében függ anyagilag a szüleitől. Ennek ellenére kevesen vállalnak a tanulmányi idő alatt munkát, főként azok, akik rákényszerülnek, így a gyermekes szülők (arányuk Európa más országaihoz képest nagyon alacsony, csupán 4 százalék, mert kevesen vállalnak gyermeket a tanulmányaik ideje alatt).
Mint arra Mirko Savić rámutatott, a munkát vállaló egyetemi hallgatók között hatalmas a szociális-gazdasági különbség. Amíg egyesek anyagi helyzetük javítása miatt vállalnak munkát, mások a későbbi munkavállalást alapozzák meg. Mégis legtöbbjüknél a vállalt munka nincs összefüggésben a tanulmányokkal, ami a szakemberek szerint csupán nehezíti a tanulmányokra való koncentrálást. Vizsgálták a külföldi tanulmányok iránti érdeklődést, a kérdezett hallgatók több, mint 60 százaléka nem volt a tanulmányai idején külföldön, és nem is tervezi ezt. Holott a máshol szerzett szakmai tapasztalatok jelentős mértékben hozzásegítenék a fiatalokat a korszerű tudáshoz. Erre, hogy élnek a külföldi tapasztalatszerzés lehetőségével, a legtöbben az anyagi nehézségeket, a más nyelvek alacsony szintű tudását hozták fel érvként. Azok viszont, akik külföldön is tanultak, nem mentek tovább a régió államainál.
Nevenka Žrkić Joksimović, a Boszniára, Montenegróra és Szerbiára kiterjedő FINHED projektum koordinátora rámutatott, a nyugat-balkáni országokra kiterjedő projektum lényege, hogy hatékonyabb, eredményesebb és egyenlő finanszírozási módszert alakítson ki a felsőoktatásban. Ennek a projektumnak a része volt az Eurostudent által elkészített felmérés is, ugyanis az egyetemek is súlyos anyagi helyzettel szembesültek, ugyanakkor felmerült a kérdés, hogy vajon minden szociális réteg számára elérhető-e a felsőoktatás.
Radovan Pejanović, az Újvidéki Egyetem megbízott rektora rámutatott, az egyetemek, főként most a tranzíció idején, kénytelenek szembesülni az anyagi nehézségekkel. Egy olyan pénzelési rendszert kell kidolgozniuk, amely hosszú távon biztosítja a működésüket. Ehhez elengedhetetlen a fenntartható finanszírozási rendszer kialakítása.
– Az egyetemeknek racionálisan és hatékonyabban kell dolgozniuk. Nagyon sok irracionális programunk van, és sok esetben kettőzünk – mondta Pejanović.
Csatlakozott az elmondottakhoz Miodrag Popović, a Belgrádi Egyetem pénzügyekkel megbízott prorektora is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy tartós pénzelési megoldásokat kell találniuk az egyetemeknek, mert a hatályban levő határozat ma már elavult, nem alkalmazható a bolognai rendszerre, hiszen nem veszi figyelembe a kutatómunkát, mint a tanulmányok fontos részét. A kormány mai elvei szerint többet kell dolgozni kevesebb pénzért, így a kis költségvetés mellett igénybe kell venni a rendelkezésre álló más pénzforrásokat is.
Zorana Lužanin, az oktatási minisztérium államtitkára kihangsúlyozta, az oktatási akcióterveknek és az állam oktatási stratégiájának megfelelően történik az oktatás helyzetének javítása minden szinten. Ehhez hozzátartozik az oktatási intézmények pénzelése; az oktatást mindenki számára egyformán elérhetővé kell tenni. Kiemelte, készül az új felsőoktatási törvény, ami ígéretek szerint már az év végén parlamenti eljárásba kerülhet. Ennek a törvénynek egyik fontos eleme lesz éppen a szociális, gazdasági megközelítés is. Mint kiemelte, soha nem készült olyan felmérés, így nem tudni, hogy milyen szintű tudással rendelkeznek azok, akik itthon folytatják tanulmányaikat. Kiderült, hogy a legnagyobb korrupciós lehetőség a felsőoktatásban éppen az iratkozásnál van, hiszen a felvételi tesztek megszerezhetők, és azok, akik az egyetemi központokban élnek, nagyobb előnnyel indulnak. Ennek okán kezdeményezték, hogy ne a felvételi tesztek, hanem a tanulmányi eredmények és a középiskola utáni értettségi vizsga legyen az iratkozás feltétele. Így a tanulmányi eredmények kerülnének előtérbe. Ez a kezdeményezés azonban még vita tárgyát képezi a szakértők körében.
