2024. november 25., hétfő

Középpontban a duális szakképzés fejlesztése

A szakemberek szerint az elmúlt években elmaradt az iskolai szakképzésnek és a hétköznapi társadalmi valóságból fakadó igényeknek az összehangolása

A duális szakképzés fejlődési lehetőségeinek feltárásával kapcsolatos elképzelésekről tartottak műhelymunkát a hétvégén Zentán, a helyi Közgazdasági és Kereskedelmi Iskolában a szabadkai székhelyű Probitas Civil Szervezet szervezésében. A műhelymunka A szakképzésben és felnőttképzésben oktatók továbbképzése a duális szakképzésről, mint jó gyakorlatról elnevezésű projektum keretében valósult meg.

A rendezvény első részében a magyarországi Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal illetékesei bemutatták az NFA KA 15/2012 elnevezésű projektum eredményeit, majd a résztvevők több különböző téma kapcsán is megosztották egymással tapasztalataikat. Szó esett egyebek mellett a stratégiai partnerségek és a szektorközi együttműködések lehetőségeiről, a szakképző iskolák együttműködési lehetőségeiről, valamint az Erasmus+ pályázati lehetőségekről is.

A duális szakképzés célja az, hogy a szakképzésben részt vevő diákok valós körülmények között, vállalatokban szerezhessék meg a szakmai gyakorlatukat, hangsúlyozta Kovátsné Vörös Ágnes, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakmunkatársa, hozzátéve, mindehhez nélkülözhetetlen az oktatási intézmények és a vállalatok együttműködése. Mint mondta, az ilyen típusú fejlesztések megvalósításához nemcsak a munkaerő-piaci igényeket kell összegyűjteni, hanem az oktatásban részt vevő szakemberek tapasztalatait is, mind az anyaországban, mind a határon túli területeken, éppen ezért tartották rendkívül fontosnak a Zentán megtartott műhelymunka életre hívását is.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal illetékesei, valamint A szakképzésben és felnőttképzésben oktatók továbbképzése a duális szakképzésről, mint jó gyakorlatról elnevezésű projektum vezetői fontosnak tartják az olyan lehetőségek feltárását, amelyek mind az oktatási intézmények, mind a vállalatok számára hasznot hozhatnak, emelte ki Kerényi György projekttanácsadó, aki elmondta, a Magyar Állandó Értekezlet 2015-öt a külhoni magyar szakképzés évévé nyilvánította, ehhez kapcsolódik az a projektum is, amely egy hosszú konferencia- és konzultációsorozatot ölel fel szerte a Kárpát-medencében.

– A határon túli régiókban elsősorban azokat a helyszíneket keressük fel, ahol magyar nyelven is oktató középfokú szakképző intézmények vannak, illetve olyan cégek, amelyek érdekeltek a szakiskolák diákjainak a képzésében. Azt szeretnénk ugyanis feltérképezni, hogy melyek azok a hasonlóságok és különbözőségek, amelyeknek az összegzése hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több magyar diák iratkozzon olyan szakképző iskolába, ahol magyar nyelven sajátíthatja el az általa választott szakma alapjait – magyarázta Kerényi György, aki elmondta, a technológiailag nagyon gyorsan fejlődő világban mindenütt egyre nagyobb szerep jut a szakképzésnek, éppen ezért fel kell ismerni annak fontosságát, hogy nem iratkozhat mindenki egyetemre vagy főiskolára, ugyanakkor látni kell annak jelentőségét is, hogy mivel nagyon sok szakterületen számottevő hiány tapasztalható a megfelelő képzettségi szinttel rendelkező szakemberek tekintetében, ezért – ahogy fogalmazott – mielőbb vissza kell adni ezeknek a szakmáknak a rangját. – A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt évek során elmaradt az iskolai szakképzésnek és a hétköznapi társadalmi valóságból fakadó igényeknek az összehangolása. Ezt kellene valahogy úgy helyreállítani, hogy az iskolai oktatás azon nélkülözhetetlen elemei mellett, amelyek nagyobb részben az elméleti és kisebb részben a gyakorlati alapok megadására irányuló törekvésekben jutnak kifejezésre, egyre nagyobb hangsúlyt kapjon az is, hogy a gazdasági szereplők, a kis- és nagyvállalkozások, a multi cégek vagy akár az egyéni vállalkozók milyen szakembereket szeretnének annak érdekében, hogy megfelelőképpen prosperálhasson a működésük, és ehhez szeretnénk egy működőképes gyakorlatot és előremutató rendszert kialakítani – fejtette ki Kerényi György. Elmondta, mivel tapasztalataik szerint a cégek részéről nem mindig tapasztalható megfelelő együttműködési készség a duális képzés megvalósítására, a határon túli régiókban működő vállalatok számára szeretnének segítséget nyújtani az olyan közvetlen gazdasági kapcsolatok kialakításában is, amelyek érdekeltté tehetik őket abban, hogy részt vegyenek az ilyen típusú projektumokban.

A zentai műhelymunkát a szabadkai székhelyű Probitas Civil Szervezet hívta életre, amelynek illetékesei néhány nappal korábban, május 22-én Szabadkán is tartottak egy ehhez hasonló rendezvényt, és a következő hetekben továbbiakat is terveznek.

– Ugyan Szerbiában a teljes körű duális szakképzés megvalósításának még vannak akadályai, a tapasztalat azt mutatja, hogy a szakközépiskolák ennek ellenére kreatívan feltalálják magukat. Igazából a duális oktatásnak az lenne a lényege, hogy a tanulók ne csak tömbösített szakmai gyakorlaton vegyenek részt, hanem az iskolaév túlnyomó részében valódi munkakörnyezetben tanuljanak, gyakorló szakemberek felügyelete mellett. Vannak olyan szakmacsoportok, amelyek esetében ezt könnyebben meg lehet valósítani, mint például az egészségügy, például műszaki területen azonban már nehezebb dolguk van az iskoláknak. Minden szakirány esetében az iskola stratégiai partnereként meg kell hogy jelenjenek a cégek, amelyek nemcsak befogadják a tanulókat, hanem valóban tanítják is őket – hangsúlyozta Pásztor Krisztina, a Probitas Civil Szervezet elnöke, hozzátéve, ezért is tűzték ki célul azt, hogy a műhelymunkák alkalmával lehetőséget biztosítanak a szakemberképzés mindkét szereplőjének a kétirányú kommunikáció kialakítására, illetve megerősítésére.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás