A jelenleg érvényben levő oktatási törvény mintegy 50 százalékát módosítani, illetve pontosítani kellett. Összesen 73 szakaszhoz nyúltunk hozzá nagyobb, illetve kisebb mértékben – emelte ki Snežana Marković, az oktatási miniszter középiskolai és felnőttoktatással megbízott segédje, utalva arra, hogy az elmúlt években számos olyan probléma felmerült az oktatásban, amire reagálnia kellett a minisztériumnak, ugyanakkor szükség volt arra is, hogy a korábban meghozott törvényes előírásokkal hangolják össze ezt a törvényt is. Az érvényben levő oktatási kerettörvény módosítási tervezetében számos újdonság is megjelenik, így például foglalkozik az iskolák internetes megjelenítésével, és ezáltal az iskola munkájának átláthatóságával, ugyanakkor nagyobb felelősség elé állítja az iskolaigazgatókat, valamint a költségmegtakarítás érdekében lehetővé teszi, hogy több iskola közös szakszolgálatot hozzon létre.
Az oktatási törvény módosítási tervezetével a minisztérium járja az országot, így az első közvitára július elsején Nišben került sor, ahol az intézmények voltak a közvita fókuszában, majd Kragujevacon az oktatásügyi dolgozók, valamint a felnőttképzésben részt vevők, hétfőn Újvidéken a gyerekek és a szülők jogaival foglalkoztak az érdekeltek, kedden viszont Belgrádban az igazgatási szervek kerültek előtérbe.
Snežana Marković, ismertetve néhány újdonságot, rámutatott: külön kiemelt helyet kaptak a katonaiskolák a tervezetben. Mivel számos panasz érkezett a minisztériumhoz a diákok tanításon kívüli tevékenységét illetően, egy olyan központ létrehozását irányozza elő a törvény, amely a tanításon kívüli tevékenységekkel foglalkozhatna, intézményesítené azokat. A közvita során többen üdvözölték ezt a lehetőséget, hiszen mint kiemelték, ezzel szabályozni lehetne a tanítási órák utáni tevékenységeket, ugyanakkor magasabb szintre lehetne ezeket emelni, sőt így a munkaerő-felesleggé vált tanárok sorsa is megoldódna, hiszen ők foglalkozhatnának a gyerekekkel a tanításon kívül.
Marković felhívta a figyelmet arra, hogy az iskolák internetes honlapon tehetik majd transzparenssé a munkájukat, és itt kapna helyet az igazgatóválasztás is. Vagyis a honlapon lehetne figyelemmel kísérni, kik jelentkeztek, az átadott dokumentumokat és a határidőket. Az iskolaigazgatók megválasztása, hatáskörei és kötelezettségei viszont aggodalommal töltötték el a jelenlevő iskolák igazgatóit. Többen is rámutattak arra, hogy ha az iskolaigazgató megválasztása után a korábbi munkahelyét nem lehet befagyasztani, vagyis mandátuma lejárta után akár munka nélkül is maradhat, akkor az egyes felszólalók szerint csak arra buzdítja majd az igazgatókat, hogy minél tovább megőrizzék posztjukat. Javaslat érkezett ugyanakkor arra, hogy egy személy csupán két mandátum idejére lehessen igazgató ugyanabban az oktatási intézményben. A választás körüli szabályozásra pedig azt a megjegyzést adták, hogy amennyiben a törvény az iskolakollektíva legalább 50 százalékos támogatását irányozza elő egy-egy igazgató megválasztásánál, procedurális gondokat okoz majd a választásnál, főként akkor, ha két vagy több jelölt is pályázik erre a posztra. Kiemelték többek között azt is, hogy a törvény bár nagyobb kötelezettséget ró az igazgatókra, csökkennek a hatásköreik. Sok esetben a tantestület döntését nem bírálhatják felül, szavazati joguk sincs, a fegyelmi eljárást azonban az igazgatóknak egyedül kell elindítaniuk és levezetniük.
Újdonságnak számít, hogy az osztálytanács csupán pontos magyarázattal kérheti a tantestülettől egy-egy lezárt osztályzat módosítását. Mint Marković rámutatott, ezzel a tanulmányi eredmények alaptalan módosítását szeretnék elérni, amire a korábbi tapasztalatok szerint gyakran volt példa. A gyerekek biztonságát és figyelemmel követését szolgálja a törvény azon rendelkezése is, miszerint a szülő két nap után köteles jelezni az iskolának, hogy gyermeke miért nem jelent meg a tanórákon, amennyiben ez nem történik meg, az iskola ezt követően köteles felvenni a kapcsolat a szülővel. Itt kapcsolnák be a szociális munkaközpontokat is az oktatási rendszerbe. Az egyik felszólaló tanár szerint nem szabad megvárni, hogy a gyerekek két napot kimaradjanak az iskolából, már az első nap értesíteni kell a szülőket, hogy ha baj van, a rendőröket is be lehessen vonni minél hamarabb a nyomozásba.
Általános felháborodást váltott ki a törvénymódosítás 7A szakasza, miszerint az ugyanabban az önkormányzatban működő iskolák kiadásmegtakarítás céljából létrehozhatnak egy közös szolgálatot, amely az adminisztratív és könyvelési munkákat végezné el. Többen ezt a törvényszakaszt kötelezőként értelmezték, amennyiben egy iskolában a tagozatok száma nem éri el a 32-t. Rámutattak, a közbeszerzésnél nehézségeket okozhat egy közös szolgálat, valamint egy gyors adminisztratív eljárásnál sem működik kellően. Ebben az esetben az iskolaigazgatók felelőssége jelentős mértékben megnőne. Vesna Lukić, az oktatási miniszter szabályozási ügyekkel megbízott segédje rámutatott, a törvény nem kötelez erre egy iskolát sem, csupán lehetővé teszi, amennyiben az iskolák így költségeket tudnának megtakarítani. Mint a miniszter segédje rámutatott, van ahol ez a rendszer nem működik, de vannak olyan önkormányzatok, amelyek már alkalmazzák ezt a lehetőséget, így egy közös szolgálat több iskolának is sikeresen eleget tesz.
Szerdán folytatódik Belgrádban a törvény közvitája, ezúttal a törvényben feltüntetett újdonságokra lehet majd reagálni.
