Fontos lenne pontosítani a törvénynek az igazgatók kinevezéséről és leváltásáról szóló szakaszában, hogy az igazgatót az iskolaszék ne tudja leváltani az oktatási felügyelőség véleményezése nélkül. Ugyanakkor az iskolaigazgatók megválasztásának tervezett módja – vagyis, hogy az iskolaszék azok közül a jelöltek közül választ majd, akiket az iskola dolgozóinak 50 százaléka is támogatott – hozzájárul a demokratikus értékekhez, így visszaadná az iskolának és azoknak a tanároknak a tekintélyét is, akik igazgatói posztra pályáznak. Habár a törvénymódosítások, illetve a világ törekvései is afelé mutatnak, hogy az iskolák élére nem jó tanárok, hanem jó menedzserek kellenek – hangzott el az érvényben levő oktatási kerettörvény módosítási tervezetének utolsó nyilvános közvitáján szerdán Belgrádban.
Az utolsó nyilvános közvitát az oktatási minisztérium abból a célból szervezte meg, hogy minden hozzászólni vágyó tanár, tanító, óvópedagógus, szakmunkatárs, iskolaigazgató, szakszervezet lehetőséget kapjon arra, hogy véleményezze a módosítási tervezetet.
A felszólalók közül többen is, így defektológusok, valamint pszichológusok és egészségügyi dolgozók is felszólaltak. Rámutattak, hogy a törvény sok helyen nem ismeri fel szerepüket az oktatási rendszerben. Így munkájuk és hatáskörük nem kidolgozott a törvényben, sok esetben pedig a szakképesítés sincs megfelelőképpen feltüntetve. Kiemelték, hogy az iskoláskor előtti intézményekben több helyen 30–40 fős csoportokban dolgoznak az óvópedagógusok. Ilyen nagy létszámú csoportban a minőségi munka lehetetlen. Kihangsúlyozták ugyanakkor, hogy a defektológusok munkája nemcsak azokban az iskolákban, óvodákban fontos, ahol különleges bánásmódot igénylő gyerekekkel foglalkoznak, hanem minden csoportban és osztályban, mindenekelőtt azért, mert az inklúziós oktatást forszírozza a tanügy már évek óta. Slavica Janković óvópedagógus felszólalásában kiemelte, az iskoláskor előtti intézmények nem tiltakoznak az inklúzió ellen, de mint mondta, szakember nélkül a munka lehetetlen. Az óvópedagógusoknak szükségük van a szakemberek tanácsaira, megerősítésre, hogy miként tudják a fogyatékkal, illetve fogyatékossággal élő gyerekeknél a legjobb eredményeket elérni. Silvana Plavšić defektológus pedig kiemelte, fontos lenne, ha a törvény kibővített program megfogalmazását irányozná elő, ami segítséget nyújtana az óvodáknak és az iskoláknak is, hogy az inklúziós osztályokban egy saját programot állítsanak össze, ami alapján folyik a munka.
Több alkalommal szó esett a magas létszámú osztályokról és óvodai csoportokról. Zvonimir Jović, a Tanügyi Dolgozók Szakszervezeti Uniója képviseletében rámutatott, készült egy oktatási stratégia, amely szerint 24 fős osztályokban folyhat a munka, ők azt kérik, hogy a törvényben is tüntessék fel ezt, mint maximális létszámot.
Megosztotta a jelenlevőket a köz- és magánszféra partnerségének lehetősége. Egyesek szerint ez lehetőséget nyújt a magas színvonalú oktatásra, míg mások szerint alapjaiban ingatja meg a közoktatás rendszerét. Volt aki szerint a törvény ezen szakaszát jobban ki kell dolgozni, hogy ne történhessen meg a gyerekek gazdasági kihasználása.
Milorad Antić, a Forum Szakközépiskolák Szakszervezetének képviseltében pedig rámutatott, hogy a törvénymódosítás teljes egészében eltörölte a tanárok védelmére vonatkozó előírásokat, holott a tanárok 70 százaléka legalább egyszer bántalmazásnak volt kitéve, legtöbben verbális, de néhányan fizikai bántalmazást is átéltek. Éppen ezért jogosnak tartja, hogy a törvény külön szakaszban a szülők és a gyerekek kötelezettsége és jogai mellett foglalkozzon a tanárok védelmével is, illetve a diákok szankcionálásával. Ő a diákok felfüggesztését javasolta, mint büntetést, a tanár fizikai bántalmazása esetén. Mint kiemelte, ilyen eljárás a fejlett országok többségében működik, ahol a diák egy külön program szerint végezheti el az iskolát, ugyanakkor a tanár is biztonságban van.
A közvita július 10-ig tart. Az oktatási minisztérium honlapján elérhető az oktatási kerettörvény módosítási tervezete, illetve az e-mail cím (javna.rasprava@mpn.gov.rs) is, ahová az észrevételeket és korrekciós javaslatokat el lehet küldeni.
