A Szerbiai Oktatásügyi Dolgozók Szakszervezeti Uniója nyilvános levélben fordult Srđan Verbić oktatási miniszterhez, amelyen kiemelik, hogy az oktatási kerettörvény módosítási javaslatában nem tartotta magát a mérvadó szakszervezetekkel kötött megállapodáshoz.
A múlt évben, amikor az oktatásügyi szakszervezetek sztrájkba léptek, az egyik követelésük arra vonatkozott, hogy amennyiben az iskolákban az állandó munkaviszonyban levő oktatásügyi dolgozók valamilyen oknál fogva várólistára kerültek, illetve nem teljes munkaidőben dolgoznak, amint alkalom mutatkozik rá, első lépésben ezen személyek munkahelyi besorolása történjen meg. Akkor ez a tétel a minisztérium és a tanügyi dolgozók szakszervezeteinek megállapodásában szerepelt. Ám az új oktatási kerettörvény 131. szakasza lehetőséget ad arra, hogy az iskolák másik intézményekből vegyenek át olyan alkalmazottak, akik nem szerepelnek várólistán, figyelmen kívül hagyva azokat a foglalkoztatottakat, akik az adott iskolával már munkaviszonyt létesítettek korábban, de mégis munkaköri besorolás nélkül maradtak. Az SZTDSZ Uniója a négy reprezentatív szakszervezet nevében azt kéri a minisztériumtól, hogy a törvény ezek szakaszát bővítse ki azzal a mondattal, ami arra vonatkozik, hogy erre csak abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az iskola a várakozási listán szereplő személyekkel nem tudta az adott munkakört betöltetni.
Egyes önkormányzatok mulasztottak, késett 9000 oktatásügyi dolgozó fizetése
A Szerbiai Oktatásügyi Dolgozók Szakszervezeti Uniója nyilvános levélben kér megoldást Dušan Vujović pénzügyminisztertől arra vonatkozóan, hogy ne kerüljön sor arra, hogy az oktatásügyben dolgozók egyes önkormányzatok könyvelési mulasztásai miatt késve kapják meg a fizetésüket.
Az SZTDSZ Uniója rámutatott, hogy a 2013-ban hatályba lépett pénzügyi kötelezettségek határidőben történő törlesztésére vonatkozó törvényes előírásoknak egyes iskolák nem tudnak eleget tenni, így a fizetéseket az alkalmazottaknak kifizetni, mert egyes önkormányzatok nem utalják át időben a szükséges összeget, amiből az iskolák elvégezhetnék az alkalmazottak bérének kifizetését.
– Lévén, hogy az iskolák nem rendelkeznek saját pénzforrással, nem tudják a járandóságokat sem kifizetni addig, amíg az önkormányzatok nem utalják át nekik a szükséges összeget. Legutóbb 2015. július 22-én volt erre példa, amikor 185 iskolában Szerbia területén az alkalmazottak nem kapták meg fizetésüket. Ha figyelembe vesszük, hogy egy átlagos iskola 50 alkalmazottal dolgozik, 9000 alkalmazott nem kapta meg idejében a fizetését. Az oktatásügyi dolgozók közül pedig senkinek nem fogják elnézni, ha nem tudja a számláit kifizetni – emeli ki a szakszervezet a nyílt levélben.
Hogy erre a jövőben ne kerüljön sor, kérik a minisztert, kezdeményezze azon szabályzatok módosítását, amelyek lehetővé tehetnék, hogy abban az esetben is, ha az önkormányzatok késnek az iskoláknak átutalni a pénzt, a Kincstári Igazgatóság engedélyezhesse az iskoláknak a járulékok kifizetését.
