(Ótos András felvétele)
Habár az új tankönyvtörvény nem tér el sokban a még érvényben levő tankönyvtörvénytől, mégis minőségbeli különbségeket tartalmaz. Az előző változat ugyanis nem volt összhangban a kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel, és nem ismerte a kis példányszámú tankönyvek fogalmát sem – emelte ki Vicsek Annamária, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője. A parlament előtt szereplő törvényre a VMSZ több módosítási indítványt is benyújtott, amelyekkel a kisebbségi nemzeti tanácsok, illetve a tartományi intézmények hatásköreire is rámutattak.
Vicsek Annamária elmondta, a jelenleg érvényben levő tankönyvtörvényt 2009-ben hozták meg, azon a parlamenti ülésen szavazták meg, amelyen a kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvényt is. Akkor még nem lehetett megkövetelni, hogy a két törvényt összehangolják.
Jelentős munkát igényelt a törvény módosítása, de most az új tankönyvtörvény-javaslat különbséget tesz a többségi és a kisebbségi nyelven kiadott tankönyvek között.
Rámutatott, a törvényjavaslat már néhány hónappal ezelőtt parlamenti procedúrában volt, amire a VMSZ 14 módosítási indítványt készített. Akkor a parlament oktatási bizottságának ülésén Srđan Verbić miniszter visszavonta a tankönyvtörvény-javaslatot. Az akkor átadott módosítási indítványok közül néhányat beépítettek az új törvényjavaslatba. Ám ebben az esetben is módosítási indítványt nyújtottak be.
– Az alapvető célunk az volt, hogy a tankönyvtörvény összhangban legyen a kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel. Pénteken derül ki, hogy melyik indítványunkat fogadták el, de mindenképpen nyitottság mutatkozott az indítványok kapcsán. Azt hiszem, belátták, hogy amennyiben a kisebbségi tanácsokról szóló törvényben az áll, hogy előzetesen jóvá kell hagyni a tankönyveket, azt a tankönyvtörvényben is fel kell tüntetni – mutatott rá a parlamenti képviselő. Folytatta: – A kisebbségi nyelvre lefordított tankönyv nem lehet drágább az eredeti szerb nyelvű tankönyvnél, amiről fordították, ez a diszkrimináció megelőzéséről szóló törvényrendelkezést érinti. Ha drágább a kisebbségi nyelvre lefordított tankönyv, mert a fordítás plusz költséget jelent a kiadónak, az a kisebbség nyelvén tanuló gyermek és szülei számára hátrányos megkülönböztetés, hiszen többet kell ugyanazért a könyvért fizetnie. Ehhez kapcsolódik egy indítványunk, miszerint nagyobb ár megszabásánál a kiadónak büntetést kell fizetnie. Csak úgy működik a tiltás, ha szankció kapcsolódik hozzá – tette hozzá.
Aggasztó hiányossága volt a még érvényben levő tankönyvtörvénynek, hogy nem ismerte a kis példányszámú tankönyvek fogalmát, ami érinti a fogyatékossággal élő diákok igényeire szabott tankönyveket, a szakiskolák tankönyveit a (tanulók 75 százaléka szakközépiskolában tanul), illetve a kisebbségek nyelvén nyomtatott könyveket.
– A kisebbségek nyelvén nyomtatott tankönyvek esetében a magyar nyelvű tankönyvekkel van a legkevesebb probléma, hiszen az állami Tankönyvkiadó eddig is kiadott magyar nyelvű könyveket, illetve még két tankönyvkiadó ad ki tankönyveket, ám ezek esetében kaptunk olyan visszajelzést a pedagógusoktól, hogy rossz a fordítás. Ezért is fontos a nemzeti tanácsok jóváhagyása, hiszen a nemzeti tanács nagyobb kompetenciával rendelkezik, mint egy kiadó. És előzetes jóváhagyással korrigálhatók a nyelvi hibák a tankönyvekben – mutatott rá.
A parlamenti képviselőtől megtudtuk, annak ellenére, hogy az új törvény, miután megszavazzák, még szeptember előtt életbe lép, a diákok azokat a tankönyveket használják majd, amiket már korábban megrendeltek. Az új feltételek mellett készülő tankönyvek számos ellenőrzőponton jutnak majd át, mire meg lehet őket rendelni, így már csak a következő tanévtől lehet az új rendszerben jóváhagyott tankönyvekből tanulniuk a diákoknak.
Vicsek Annamária, kérdésünkre válaszolva, miszerint hosszú évek után először foglalkozik az oktatási minisztérium a szerb nyelv, mint nem anyanyelv oktatásának problémájával, elmondta, összeállt egy munkacsoport, amely a szerb nyelv mint nem anyanyelv oktatása standardjainak kidolgozását végzi. Figyelembe veszik, milyen környezetben nevelkedik a gyermek, hiszen ettől is függ, hogy milyen módszerekkel kell tanítani a szerb nyelvet. Ezt követően készül majd el a tanterv. A tanterv adja meg az alapot a tankönyvek elkészítéséhez.
– A tankönyvtörvény-javaslat foglalkozik a tankönyvcsomagokon kívül azokkal a taneszközökkel, fejlesztő eszközökkel, segédanyagokkal, amelyek használhatók lesznek a tankönyvek mellett az oktatási, nevelési folyamatokban. Azok a kéziratok, amelyeket nem hagynak jóvá tankönyvként, segédeszközkét használhatók lesznek, persze azzal, hogy a tanító, tanár nem vásároltathatja meg azt a diákokkal, de használhatják azokat az órákon – tudtuk meg. Folytatta: – Vajdaságban már most is számos olyan segédanyag létezik, amelyeket pedagógusegyesületi tagok, gyakorló pedagógusok írtak azzal a céllal, hogy a zömmel magyarlakta területen élő gyerekek szerbnyelv-tanulását segítsék – mondta. A külföldről hozott tankönyvek kapcsán elmondta, amennyiben azok tartalma nem fedi 80 százalékban a szerbiai tantervet, akkor csak segédeszközként használhatók, erről pedig az új törvényjavaslat konkrét megjelölése szerint a tartományi illetékes titkárság és a Tartományi Pedagógiai Intézet hozhat döntést.
