Az oktatásügyben a munkaerő-felesleg kérdése több évre nyúlik vissza, éppen ezért Jasna Janković, a Szerbiai Oktatásügyi Dolgozók Szakszervezeti Uniójának elnöke szerint fontos, hogy a munkaerő-feleslegnek nyilvánított tanügyi dolgozók névsora transzparens, átlátható legyen, mert véleménye szerint így ezekkel az adatokkal nem tudnak az iskolaigazgatók visszaélni.
– Hosszú idő után most mutat rá az oktatási minisztérium arra, amiről mi már évek óta beszélünk, mégpedig hogy az ország területén az oktatásügyben a munkaerő- feleslegnek számító dolgozók száma meghaladja a több ezret. Több alkalommal az oktatási minisztérium cáfolta is, hogy több a foglalkoztatott, mint amennyire szükség lenne az oktatásügyben. Most azonban kiderült, hogy valóban nagy számban foglalkoztatnak olyan dolgozókat az iskolák, akiknek nincs meg a kötelező óraszáma. A tüntetéseinkkel, ha mást nem, azt elértük, hogy az oktatásügyben foglalkoztatottak adatai átláthatók legyenek, hogy betekintést tudjunk nyerni abba, kinek nincs meg a normája, ki dolgozik a kötelezőnél jóval alacsonyabb óraszámmal. Természetes az oktatásügyi dolgozók félelme, hogy munka nélkül maradnak, mégis nagyobb aggodalmat vált ki az az adat, hogy csökken a gyerekek száma, így az tagozatok száma is. Vagyis a minisztérium honlapján közzétett lista nem kellene hogy további aggodalmat váltson ki, hiszen az előttünk álló napokban kiderül, mekkora munkaerő-feleslegről beszélhetünk – nyilatkozta lapunknak Jasna Janković. Mint mondta, ma vagy holnap kell hogy az iskolák közzétegyék, mely munkakörökben alakult ki üresedés. Miután a munkaerő-felesleg és a munkaerő-szükséglet listáját összevetik, derül ki valójában, hogy ki marad munka nélkül.
– Sajnos még egy kicsit várni kell, hogy kiderüljön, hány oktatásügyi dolgozó marad munka nélkül, mivel csak a munkaerő-igények közzététele után kezdik meg a munkaerő-felesleg és -szükséglet figyelemmel kísérésével megbízott munkacsoportok a munkát, amelyben a szakszervezetek is kiveszik a részüket. Ha felelősségteljesen viszonyulunk a munkánkhoz, olyan beosztás, munkaelosztás születhet, hogy minden tanár teljesítheti majd a normát. Végre közösen dönthetünk a foglalkoztatásról, amit az állami központi illetékes bizottság is felügyel majd, így végre az oktatásügyben uralkodó gondokat közösen tudjuk megoldani – emelte ki Janković.
Elmondta azt is, hogy az oktatási minisztérium az elmúlt időszakban olyan szabályzatokat hozott meg, amely az általános és középiskolákban újabb munkaerő-feleslegeket eredményez majd, ám ezúttal azok az iskolai dolgozók körében, akik nem a tanításban dolgoznak, hanem pszichológusként, pedagógusként, kisegítő személyzetként.
– Időközben megszületett egy olyan szabályzat, amely azokat az iskolai alkalmazottakat sújtja majd, akik nem tanítói, tanári munkakörben dolgoznak, így még nagyobb keveredéssel számolhatunk, és még nagyobb elbocsátásokkal. Ezeket, az iskolák finanszírozását érintő szabályzatokat, amelyeket a minisztérium augusztus 19-én juttatott el az iskolákba, az intézményeknek szeptember 1-jétől kell alkalmazniuk. Ezek az előírások újabb munkaerő-feleslegeket irányoznak elő, így ebben a pillanatban nem lehet megmondani, hogy hány tanítói, tanári, illetve az iskolákban nem oktatói munkát végző alkalmazott marad munka nélkül. Attól tartok, hogy sokkal többen kapnak felmondást, mint ahány emberre mi gondoltunk. Több ezer, nem közvetlenül a tanításban dolgozó személy is munkaerő-felesleggé válik azzal, hogy ezt a szabályzatot a miniszter ígérete ellenére nem jövőre vezeti be, hanem még ebben a tanévben bevezette – mutatott rá az unió elnöke.
Kiemelte, sajnos az új szabályzat szerint egyes iskolák, amelyek nem rendelkeznek kellő számú tagozattal, titkár nélkül maradnak, más iskolákban nem lesz pszichológus vagy pedagógus.
Az oktatási minisztérium adatai alapján a tanügy 100 500 személyt foglalkoztat, 16 ezret meghatározott időszakban, 84 500 személyt pedig állandó munkaviszonyban.
