Vicsek Annamária (Ótos András felvétele)
Az oktatási minisztérium továbbra sem hajlik a kis létszámú osztályok megtartására, a racionalizációra hivatkozva, szigorúan tartják magukat az előírásokhoz, így azok a kis létszámú osztályok esetében, ahol az iskolaigazgatóság azok összevonását javasolta, továbbra sem hajlandóak megváltoztatni a véleményüket – tudtuk meg Vicsek Annamária parlamenti képviselőtől, miután Nyilas Mihály tartományi oktatási titkárral és Jerasz Anikóval, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökével, az oktatási minisztériumban Srđan Verbić oktatási miniszterrel, Zorana Lužaninnal, az oktatási minisztérium államtitkárával, illetve Jasminka Peruničić Allennel, a minisztérium kisebbségi oktatással megbízott referensével folytatták a tárgyalásokat.
– A szabályzat szerint az IOP 1-es programba tartozó gyerekek – a tanulásban enyhén akadályozott diákok – két gyereknek számítanak az osztálylétszám meghatározásánál, az IOP 2-es program szerint tanuló diákok – például a diszkalkuliával küzdő gyerekek – három diáknak számíthatók be. Az elmúlt hét folyamán ezekkel az iskolákkal egyeztettünk, hogy megtudjuk, hány IOP programba tartozó gyerek iratkozott be. Ennek alapján módosultak a létszámok is, amit a minisztérium tudomásul vett, de egyetlen iskola esetében, a magyarittabéi Miloš Crnjanski Általános Iskola esetében a két osztály összevonásakor az osztálylétszám több, mint 16 fő. Vagyis ennek az iskolának nem is kellett volna kérnie a külön engedélyeztetést, ugyanis mindenképpen joguk lett volna a két osztály megtartására. Sajnos több vajdasági iskola esetében az iskolaigazgatók nem vették figyelembe, hogy az osztályokba hány IOP szerint tanuló gyerek jár, így elmulasztották, hogy ezt figyelembe véve megfelelően növelt létszámmal jelentsék be az osztályokat – magyarázta Vicsek Annamária, majd hozzátette: – Ha a kis létszámú osztályokat nézzük, nem sikerült semmilyen előrelépést elérnünk. A korábbi gyakorlatot példának véve, javasoltuk, hogy az 5 fő legyen a legalacsonyabb létszám a kis létszámú osztályokban, amit még nem kell összevonni. De a racionalizációra hivatkozva elutasították ezt is. Arra hivatkoztak, hogy attól, hogy kombinált osztályok jönnek létre, a kisebbségi jogok nem sérülnek, hiszen a gyerekek továbbra is tanulhatnak anyanyelvükön. Az oktatási miniszter kijelentette, minden iskolában, ahol kis létszámú osztályok vannak, attól függetlenül, hogy milyen nyelven folyik az oktatás, ragaszkodnak az osztályok számának csökkentéséhez, vagyis nem csak a kisebbségek nyelvén tanuló diákokat érinti ez a probléma – mondta.
A parlamenti képviselő ugyanakkor rámutatott, hogy bár valóban nem csorbulnak az osztályok összevonásával a kisebbségi jogok, az oktatás minősége romlik.
– Vannak olyan esetek, ahol nem kettő, hanem három osztályt vonnának össze. A jelenlegi szabályok szerint minden olyan osztályt, ahol a létszám 10-nél kevesebb, össze kell vonni, úgy, hogy a két osztály összevonásánál 15-nél ne legyen több diák, három különböző osztály esetében pedig 10-nél nem lehet több. Vagyis nem a kisebbségi jogokat érintő gond ez, hanem az oktatási minőségére hat ki. Kisebb településeken korábban is voltak kombinált osztályok és vannak tanítók, akik ilyen körülmények között nagyon szerettek dolgozni és jól is végezték a munkájukat, de a legtöbb szülő idegenkedik ettől, mert nem tudják elfogadni, hogy az első-harmadik, a második-negyedik osztály össze legyen vonva. Az ilyen osztályokban történő tanításhoz a tanítónak nem kell külön képesítés, hiszen a tanító elsőtől negyedik osztályig tanít, csupán gyakorlati kérdések merülnek fel, hogyan tudja megszervezni az órákat, hogy az órákon minőséges tudást tudjon átadni – mutatott rá.
A minisztériumban folytatott tárgyalások során szóba kerültek az oktatáson kívül, de az iskolában dolgozó alkalmazottak létszámcsökkentése is. Mint Vicsek Annamária kiemelte, amíg a magyar nyelvű osztályok összevonása 14 iskolát érint (legalábbis ennyi kért segítséget a politikumtól és az MNT-től), az iskolában dolgozó alkalmazottak létszámának csökkentése alól egy iskola sem mentesül.
– Szeptember elsején megjelent az oktatási, nevelési intézmények pénzeléséről szóló szabályzat, ami alapján sok intézményben csökken azon dolgozók száma, akik nem az oktatási folyamatban vesznek részt, vagyis a szakmunkatársak, kisegítőszemélyzet, az igazgatók, illetve helyettesek száma csökken, ami megnehezíti az iskolák fennmaradását. Vannak iskoláink a Vajdaságban, mint például a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium, amely különleges bánásmódban kellene, hogy részesüljön, mégis le kell mondania a rendszergazdáról. Ez a lépés olyan módon lehetetleníti el az iskola működését, hogy a számítógépek, illetve a nyelvi laborok, amivel az iskola rendelkezik, néhány hét alatt tönkremehetnek. Ez csak egy példa, de nagyon sok ilyen van. Így például a két szakmunkatárs közül, a pszichológus, vagy az iskolapedagógus közül az egyik munkatárstól meg kell válnia az iskolának – mutatott rá a parlamenti képviselő. Kiemelte, a tárgyalás után a miniszter a szakszervezetek képviselőivel tárgyalt éppen erről. – A miniszter szavai szerint egész szeptember folyamán történnek majd egyeztetések, módosítások arra vonatkozóan, hogy melyik iskolában ki a felesleg és ki a hiány. Amikor ezek az átcsoportosítások befejeződnek, akkor lehetőség nyílik a pénzelési szabályzat módosítására, ez pedig már figyelembe venné a szakmunkatársak szükségességét. Vagyis bár nehéz nap áll mögöttünk, nem adjuk fel, a nemleges válaszok ellenére a tartományi titkárság, az MNT és a politikum továbbra is küzd – mondta.
