Még a múlt évben módosították a felsőoktatási törvényt, amelynek a többi között az egyik célja a gyorsabb és hatékonyabb elbírálási rendszer felállítása volt a külföldön szerzett felsőoktatási dokumentumok honosítására, hogy minél több, külföldön tanult szakember állhasson munkába Szerbiában, és bár a külföldön szerezett diplomák honosításával megbízott állami testület (ekvivalenciabizottság) már felállt, a benyújtott kérvények felülvizsgálásához várhatóan majd október elsejétől lát neki. Addig a régi rendszer szerint továbbra is az egyetemek végzik ezt a feladatot, ami továbbra is nagyon sok időt vesz igénybe, illetve nagyon sokba is kerül. Az állami egyetemeken diplomától függően az eljárás 24 ezer dinárba, a doktori diplomák esetében 54 ezerbe is kerülhet. Ha pedig külföldi állampolgárról van szó, a honosítási folyamatért akár 108 ezer dinárt is elkérhetnek.
A tavaly hatályba lépett módosított felsőoktatási törvény szerint a külföldön szerzett diplomák honosítását, amennyiben munkavállaláskor van rá szükség, az oktatásügyi minisztérium végzi majd a külföldi felsőoktatási dokumentumok honosításával foglalkozó nemzeti központon (ENIC/NARIC) keresztül. Erre 90 nap áll a rendelkezésére. Ha azonban a tanulmányok folytatásához kell a külföldi diploma honosítása, azt a meghatározott felsőoktatási intézmény végzi ezek után is. Nekik ezt 60 nap alatt kell megtenniük a dokumentumok átadása után – részletezte a törvénymódosítás hatályba lépése előtt lapunknak Milovan Šuvakov, az oktatási miniszter oktatásfejlesztéssel és felsőoktatással megbízott segédje. Azóta a munkavállaláshoz szükséges, külföldön szerezett diplomák honosítási folyamatának árát is a környező országok árjegyzékéhez igazították. Dr. Zorana Lužanin, az oktatási minisztérium államtitkára a napokban kijelentette, ez az eljárás jelentősen olcsóbb lesz, mint mondta, nem lenne szabad, hogy az eljárás ára meghaladja a 4000 dinárt. Az államtitkár szerint ugyanis azok, akik a külföldön szerezett diplomájukat itthon szeretnék nosztrifikálni, enélkül is kiköltekeznek, a bírósági tolmács fordításáért jelentős összeget kénytelenek kiadni.
Szerbiában a külföldi felsőoktatási dokumentumok honosításával foglalkozó nemzeti (ENIC/NARIC) központ az oktatási minisztérium bejelentése szerint október elsején kezdi meg a munkáját.
– Annak idején, amikor megszavaztuk a felsőoktatási törvény módosítását, az ERIC/NARIC központ megalakulásának határideje 2015 áprilisa volt. Annak működését elhalasztotta a minisztérium októberre. Áprilisban ugyan megalakult a külföldön szerezett diplomák honosításával megbízott állami testület, amely azóta heti két nap két-két órában telefonos tájékoztatást ad egy megadott telefonszámon a diplomahonosítással kapcsolatban, amire valójában nem tekinthetünk úgy, mintha elkezdődött volna működni. A legutóbbi minisztériumi bejelentések szerint október elsején kezdi meg a munkáját. A központ létrehozására eddig azért nem került sor, mert a minisztériumra is vonatkoznak ugyanazok a munkáltatói szabályok, mint minden más állami intézményre, vagyis a 2016 januárjáig érvényes létszámstop miatt nem tudott új munkahelyeket létesíteni. A szükséges munkaerőt meg is tudták oldani a minisztériumon belül dolgozók átcsoportosításával, de ezeket az embereket át kellett képezni ahhoz, hogy végezni tudják a feladatukat ebben a központban. A második dolog, amely késleltette az ERIC/NARIC központ létrehozását, az adatok begyűjtése volt. A minisztériumnak ugyanis szüksége van az összes felsőoktatási intézményben eddig elvégzett diplomahonosítások adataira, hiszen akkor tud az ERIC/NARIC központ rövid határidőn belül és automatikusan diplomát honosíttatni, ha azt valaki már korábban honosította, tehát ha azt a bizonyos diplomát, illetve a külföldi stúdiumának az értékelését már valaki lepontozta. Az egyetemek azonban nem szívesen adták ki ezeket az információkat – mutatott rá Vicsek Annamária, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, a parlament oktatási bizottságának a tagja. – Ha egy adott felsőoktatási intézményben különbözeti vizsgát kellett letenni, akkor feltehetően az elkövetkezőkben a hasonló diplomák honosítása is különbözeti vizsgákhoz lesz kötve. Másrészt pedig nagyon sok olyan külföldön szerezett diploma és végzettség, képzés, szakirány is van, amilyen Szerbiában nem létezik, és az egyetemek eddig azért utasították vissza ezeknek a diplomáknak a honosítását, vagy azért ütközött sok nehézségbe, mert nem tudtak milyen elnevezést írni a végzettségre. Az országos felsőoktatási tanács feladata most az, hogy folyamatosan bővítse a végzettségek, vagyis a lehetséges diplomai végzettségek elnevezésének listáját, hogy az ERIC/NARIC központ ezekből válogatva tudjon majd diplomákat honosítani – magyarázta.
Vicsek Annamária kiemelte, hogy az új honosítási elbírálás, nem segít sokat a vajdasági magyarok problémáján: – Sok vajdasági magyar pontosan azért megy Magyarországra felsőoktatási intézménybe tanulni, mert nem ismeri jól a szerb nyelvet. Például 30-an vannak azok, akik nem tudják honosítani a gyógypedagógiai egyetemen szerzett diplomájukat, mert például szerb mint anyanyelvmódszertan tantárgyból kell különbözeti vizsgát tenniük, és többszöri próbálkozás után is megbuktatják őket, mert nem ismerik kellő szinten a szerb nyelvet. Vagyis olyan gondokkal küzdenek ezek a diplomás emberek, amelyek megoldásra várnak. Így az ERIC/NARIC központ nem biztos, hogy rövid távon könnyebb vagy egyszerűbb megoldás lesz.
