A Vajdasági Magyar Szövetség a minap közleményben igyekezett megnyugtatni a szülőket, hogy nem igaz az a híresztelés, miszerint meg kívánják szüntetni a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumot. A VMSZ alapvető érdeke, célja a tehetséggondozó gimnáziumok megléte és fejlesztése, hangsúlyozza a közlemény. Ebben a VMSZ Elnöksége arra kérte a Magyar Nemzeti Tanácsot, fogalmazza meg az általa társalapított tehetséggondozó gimnáziumokkal kapcsolatos állásfoglalását, ugyanakkor arra kérte a Kosztolányi Dezső tehetséggondozó gimnáziumot, hogy hivatalos formában megfogalmazott nyilatkozattal segítsen ezen alaptalan híresztelések eloszlatásában.
Hajnal Jenőt, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét arról kérdeztük, az MNT hogyan tekint az általa társalapított tehetséggondozó gimnáziumokra? Minden magyar tannyelvű oktatási intézmény zavartalan működése és jövője fontos az MNT számára, ebben az intézményrendszerben milyen figyelmet kapnak az MNT részéről a tehetséggondozók, hogyan tekint a jövőjükre?
– A Magyar Nemzeti Tanács megkülönböztetett figyelemmel kíséri ebben a válságos időszakban minden magyar intézménynek, szervezetnek és közösségnek, így a szabadkai Kosztolányi Dezső és a zentai Bolyai tehetséggondozó gimnáziumok működését is, hiszen a vajdasági magyar nyelvű közoktatás két jelentős és sajátos intézményéről van szó.
Mindkét oktatási intézmény 2003-ban jött létre azzal a céllal, hogy Szerbiában a magyar nemzeti közösség számára is elérhetővé váljon az a tehetséggondozási oktatási forma, amely a többségi nemzetnek már régóta a rendelkezésére állt Karlócán, Belgrádban… Működésük eddigi 12 évében bebizonyították életképességüket és fontosságukat. Tanulóik kimagasló eredményeket értek el mind a hazai, mind a külföldi megmérettetéseken. 2005-ben az illetékes tartományi titkárság kiemelt jelentőségű intézménnyé nyilvánította a szabadkai és a zentai tehetséggondozó gimnáziumot is, a Magyar Nemzeti Tanács pedig alapítói jogokkal felruházott szervezetként támogatja és kíséri figyelemmel a gimnáziumok működését és közösségépítő tevékenységét.
Mivel az iskolák kisebbségi, tehetséggondozó gimnáziumként nyíltak meg, ezért a tagozatok száma már megnyitásuk pillanatában körvonalazódott. Így nyilvánvalóan a szerbiai közoktatási rendszerben nem tudnak olyan általános elvárásoknak megfelelni, amelyeket egészen más szempontok és kritériumok szerint állítottak össze egészen más jellegű középiskolák részére. Ezek a szabályozások ugyanis csak részben vehetik figyelembe az ilyen jellegű oktatási intézmények sajátosságait és kivételezettségét. Épp ezért a Magyar Nemzeti Tanács különösen fontosnak tartja a két oktatási intézményt minden olyan törekvésükben támogatni, amely lehetővé teszi és szavatolja zavartalan működésüket, szerzett jogaiknak megőrzését és további fejlesztésüket – szögezte le Hajnal Jenő.
Híresztelések keltettek riadalmat a szülők körében, ezért arról is kérdeztük az MNT elnökét, milyen veszélyt rejtenek magukban, amikor különböző rémhírek terjednek el egy önálló oktatási intézmény létével, jövőjével kapcsolatban?
– Napjaink szerbiai valósága olyan, hogy abban nem nehéz bárkit rémhírekkel riogatni és félelemmel eltölteni. Arról azonban bárki megbizonyosodhatott, hogy a Magyar Nemzeti Tanács eddig is, ezután is minden lehetőséget megragad, minden eszközt bevet azért, hogy az itt élő magyarság a pillanatnyi gazdasági helyzet minden gátja, nyomása ellenére védje, segítse kiépített oktatási és kulturális intézményeinek hálózatát, rendszerét, amiben pedig mindig is igazi partnerre és érdekvédelmi képviseletre a Vajdasági Magyar Szövetségben talált – hangsúlyozta Hajnal Jenő.
A KOSZTOLÁNYI DEZSŐ TEHETSÉGGONDOZÓ GIMNÁZIUM KÖZLEMÉNYE
„A gimnázium nem zár be.” Ezzel a mondattal kezdődött a tanév első, közös szülői értekezlete, ezt jelentette ki az igazgatónő szeptember 1-jén közel 100 szülő és a tanári kar jelenlétében. Mindemellett a szülők tájékoztatva lettek azokról a nehézségekről, amelyekkel a gimnáziumnak ebben a tanévben szembe kell néznie. Szerbia oktatási rendszerében zajló racionalizáció jegyében olyan leépítéseket hajtottak végre a gimnáziumban, amelyek az intézményt alapvető működésében veszélyeztetik. Az összesen három irodai alkalmazottból (titkár, könyvelő, igazgató) kettőt fél munkaidőre leépítettek, ennek következtében gyakorlatilag elvégezhetetlenek a törvényben előírt munkák, feladatok. A számítógépes rendszert karbantartó szakember munkakörét is felszámolta az új szabályzat.
A Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium kisebbségi gimnázium, Szerbiában az egyetlen magyar nyelven működő nyelvi tehetséggondozó gimnázium. 2003-ban alakult, azzal a céllal, hogy Szerbiában a magyar kisebbség számára is elérhetővé váljon az a tehetséggondozó oktatási forma, amely a Karlócai Gimnáziumban és a belgrádi Nyelvi Gimnáziumban a szerb anyanyelvű fiataloknak már biztosított volt. Működésének eddigi 12 évében az intézmény bebizonyította életképességét, hiszen a 2003-ban induló 22 fős 1 tagozatát mára 216 fővel működő 11 tagozatra növelte. Eddig minden évben képes volt minden tagozatát megfelelő létszámmal elindítani. A tanulók kimagasló eredményeket érnek el mind a hazai, mind a külföldi megmérettetéseken. Bejutási eredményeik az egyetemekre 94 százalék, és ebből 70 százalékuk ösztöndíjas. Ebben a tizenkét évben számos jelentős rendezvény és esemény helyszíne volt a gimnázium. 2005-ben a Tartományi Oktatásügyi Titkárság kiemelt jelentőségű intézménnyé nyilvánította, a Magyar Nemzeti Tanács pedig alapítói jogokkal felruházott szervezetként támogatja és figyelemmel kíséri a gimnázium működését.
Az iskola dolgozóinak meggyőződése, hogy a gimnázium minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy itt Szerbiában, a körülményeink ellenére, egy kimagaslóan erős színvonalú magyar kisebbségi oktatási intézmény működhessen. Az intézményben egész Vajdaság területéről vannak diákok. Célunk, hogy európai színvonalú oktatást biztosítsunk itt Vajdaságban, a magyar fiataloknak.
A tehetséggondozó oktatási forma és kisebbségi gimnáziumi státusz eleve hátrányt jelent a jelenlegi előírásokat tekintve. A gimnázium minden illetékes fórumot időben értesített a felmerülő problémákról: a Tartományi Oktatásügyi Titkárságot, a Zombori Tanfelügyeletet (Školska uprava), a Magyar Nemzeti Tanácsot, a szabadkai Városi Tanács oktatási megbízottját, Szabadka város polgármesterét, a Vajdasági Magyar Szövetség részéről Vicsek Annamáriát, a Parlament Oktatási és Tudományügyi Bizottságának tagját, a Magyar Főkonzulátust és a Magyar Nemzetpolitikai Államtitkárságot. A Belgrádi Oktatási Minisztérium kivételével minden illetékes elismerte a kérés és a probléma jogosságát. Vicsek Annamária az oktatási miniszterrel személyesen beszélt a gimnázium érdekében, de a tárgyalások eddig nem voltak eredményesek, a munkahelyeket leépítették.
A gimnázium mindennek ellenére nem adja fel. Továbbra is ragaszkodunk a munkánkhoz, tanulóinkhoz. 12 tagozattal az iroda már visszaszerezhet két munkahelyet, és ennek elindítására a jövő tanévben lehetőségünk nyílik. Addig is megragadunk minden pályázati lehetőséget, amely működtetési támogatásra irányul, a tanáraink önkéntes irodaügyeletet és rendszergazdai feladatokat vállalnak, a szülőknek pedig köszönjük a donációkat, amelyekkel a gimnáziumot támogatják.
A fenti Nyilatkozatot megerősítette a gimnázium tantestülete, a Szülők Tanácsa, valamint az Iskolaszék is – áll a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium sajtóközleményében.
