A külföldön szerzett diplomákat, amennyiben munkavállalásról van szó, ezentúl nem honosítják, hanem az oktatási minisztériumban működő ERIC/NARIC központ végzi majd az oklevelek elbírálását és elismerését, jelentette be tegnap Srđan Verbić oktatási miniszter a központ megnyitásakor. Mint mondta, ezek után ez a folyamat gyorsabb lesz, ugyanakkor olcsóbb is, hiszen nem függ többé az egyetemek árjegyzékétől, hanem a minisztériumban működő központ egy egységesített ár alapján, 3500 dinárért végzi majd el ezt a folyamatot.
– Hosszú idő után végre megkezdte a munkáját az oklevelek elismerésével foglalkozó központ, és máris számos külföldön oklevelet szerezett fiatal vár arra, hogy elismerjék a diplomájukat Szerbiában és egyenlő eséllyel vegyenek részt a munkaerőpiacon. Tehát ezentúl a munkavállalás céljából történő, külföldön szerezett oklevelek elismerését az oktatási minisztérium végzi az ERIC/NARIC központon keresztül – emelte ki Verbić. Hozzátette: – A hosszadalmas és költséges eljárás után, amelynek sokszor bizonytalan volt a vége, nincs szükség a nosztrifikálására, hanem csupán az oklevelek elismerésére. Az eljárás jelentősen rövidebbé válik, legfeljebb 90 napig tarthat, és egy egységes árat tűztünk ki, ugyanis az ár nem függ többé az egyetemektől, sem pedig a végzettség fokától – magyarázta.
Zorana Lužanintól, az oktatási minisztérium államtitkárától megtudtuk, hogy a diplomák elismerésére csak az oktatási minisztérium illetékes, ezeket a jogokat nem ruházták át a tartományi oktatási titkárságra. Vagyis minden személy, aki külföldön szerzett oklevelet, a minisztériumhoz kell, hogy forduljon. És mint mondta, csupán a köztársasági járulékot kell kifizetniük, ami 3500 dinárba kerül.
A diplomák elismerése automatizált rendszerben működik majd. Azok, akik az okleveleiket szeretnék elismertetni, a minisztérium honlapján található online kérdőívet kell, hogy kitöltsék, illetve itt kell időpontot is kérni az ERIC/NARIC központban.
– Félórás időközönként fogadjuk az érdeklődőket, ugyanis eddig tart a dokumentumok átadása. Hogy milyen dokumentumokra van szükség az elbírálási eljárásnál, az szintén a minisztérium honlapján tudják megtalálni az érdeklődők (http://www.mpn.gov.rs/enicnaric-srbija/) – emelte ki Lužanin, aki hozzátette: – Az elbírálási eljárás két részből áll. Az egyik része formális jellegű, amikor megvizsgálják annak az államnak az oktatási rendszerét, ahonnan a megszerzett oklevél származik. A másik rész a szakmai rész, amikor a miniszter egyetemi tanárokból álló szakmai bizottságot nevez ki, melynek tagjai véleményezik a tanulmányi programot. Ez a második rész tarthat tovább, de semmiképpen sem 90 napnál tovább. Ezen a szakmai bizottságon keresztül láthatja a tudományos közösség is, hogy milyen diplomák kerülnek elfogadásra. Amennyiben egy tanulmányi programot már egyszer elismertek, többé nem ellenőrzik, így az elbírálási folyamat is felgyorsul – mondta az államtitkár. Kiemelte, amennyiben az illető folytatni szeretné a tanulmányait, a külföldön szerezett diplomák elbírálását ezek után is az egyetemeken végzik, mint eddig is, hiszen az akadémiai elismerésnél más szempontokat vesznek figyelembe, mint a munkavállalásnál, ahol a szakmai tudás számít elsősorban.
Újságírói kérdésre, miszerint a jogi kar közleményt adott ki, hogy nem állnak el a hét különbözeti vizsgától a diplomák honosításánál, Zorana Lužanin elmondta, a szakmai bizottság véleményezi a diplomákat. Vagyis amíg a jogi karok a diplomák nosztrifikálását kérik, egy munkaadónak lehet, hogy egy olyan szakemberre van szüksége, aki az angolszász jogban jártas.
– Különbséget kell tenni a munkaadók igényei és a szakmai mércék között. Természetesen meg vannak határozva a szakmai mércék, amelyeknek eleget kell tenni. Vagyis, aki nem ismeri a hazai jogrendszert, nyilván nem tud majd munkába állni, például a bíróságon. De a munkaerőpiacnak más igényei is lehetnek. Mindenesetre figyelembe vesszük a jogi karok kérését, azt, hogy kit javasolnak a szakmai bizottságba. A törvényes előírások szerint a KONUS ad javaslatot, kik lehetnek a szakmai bizottság tagjai, és minden jogi kar tagja a KONUS-nak – emelte ki az államtitkár.
Srđan Verbić ugyanakkor hozzátette, bebizonyosodott, több esetben szükség van a szakmák szabályozásáról szóló törvényre, hiszen felmerül a kérdés, hogy ki dolgozhat ügyvédként, ki orvosként az ország területén, ugyanakkor egyes középiskolai végzettséggel szerzett szakmákat meg kell védeni, éppen ezért kidolgozás alatt van ez a törvény. Hamarosan közvitára kerül.
Az ERIC/NARIC központ megnyitásánál több fiatal szakember is ott volt, akik okleveleik honosítását kérik. Így Jovana Ružičić, aki az USA-ban fejezett be két egyetemet és a magisztrátusát, mégis középiskolai végzettsége szerint alkalmazzák itthon. Vagy Ilija Kalejdžić, aki a belgrádi orvosi egyetem után Oroszországban specializálta magát oftalmológusnak, ma egy magánklinikán dolgozik, általános orvosként, ugyanis specializációját már három éve nem sikerült honosítania. Draginja Vlk Csehországban végzett politológián, nemzetközi viszonyok szakon. Őt éppen a diplomája miatt utasították vissza a belügyminisztérium által próbaidős munkára kiírt pályázaton.
