Számos újdonságot tartalmaz majd az új felsőoktatási törvény: a leendő elsőévesek minden valószínűség szerint az érettségi eredmények alapján nyernek felvételt az egyetemekre, szakfőiskolákra, újra lehetőség nyílik a felsőoktatásban a társfinanszírozásra, de levelező szakok is nyílhatnak, valamint rangsorolják is majd az egyetemei programokat. Az említetteken kívül több más újdonságot is tartalmaz majd a felsőoktatási törvény, amely kidolgozását most végzi az oktatási minisztérium, és amely várhatóan a jövő év elején kerül majd közvitára.
A 2005-ben meghozott felsőoktatási törvényt tavaly módosították. Akkor Milovan Šuvakov, az oktatási miniszter fejlesztéssel és felsőoktatással megbízott segédje rámutatott, olyan módosításokat és kiegészítéseket irányoztak elő a törvényben, amelyek sürgős eljárást követeltek. A törvénymódosítás középpontjában a külföldön megszerzett oklevelek honosítása állt. Mint felhívta a figyelmet, számos probléma felmerült, amelyek sürgős megoldást követeltek, ám azokat csupán törvénymódosítás után lehetett rendezni. Kiemelte, számos problémára találtak megoldást, de ez a törvénymódosítás sem ad minden felmerült kérdésre választ. Vannak problémák, amelyeket csupán érint a törvénymódosítás, ám ezek megoldásához más előírások, illetve törvény meghozatalára van szükség – mondta Šuvakov, jelezve, hogy egy új felsőoktatási törvény kidolgozására készülnek.
Az új törvény szövege várhatóan december végéig elkészül. Ekkor már pontosan tudni lehet majd, hogy milyen újdonságokat irányoz elő a felsőoktatási törvény, de azt már most tudni lehet, hogy módosul az egyetemekre és a főiskolákra a felvételi vizsga rendszere, várhatóan az érettségi alapján történik majd az iratkozás, az állami támogatás és az önköltség mellé ismét lehetőség nyílik a tandíjak társfinanszírozására is, illetve Szerbiában is nyílhatnak majd levelező tagozatok, valamint az egyetemeken és főiskolákon olyan egyetemi programokat irányoznak elő, amelyek megfelelnek a gazdasági igényeknek.
Zorana Lužanin, az oktatási minisztérium államtitkára elmondta, a visszajelzések azt mutatják, romlott az egyetemi oktatás minősége. Éppen ezért első lépésként egy olyan bizottságot terveznek létrehozni az új törvény előírásainak megfelelően, amely az európai elvárásokkal összhangban ellenőrzi majd az egyetemek akkreditációját, illetve az oktatás minőségét is. Az elmúlt időszakban végezett felmérés szerint az egyetemek nem elérhetők minden hallgató számára, vagyis nem nyújtanak egyenlő lehetőséget minden jövendőbeli vagy éppen jelenlegi hallgató számára, elsősorban ezen szeretnének változtatni az új törvénnyel. Egy olyan igazságosabb rendszer felállítását tervezik, amely hasonló feltételeket kínál minden hallgató számára. Ezt szolgálja a társfinanszírozó kategória bevezetése is: meghatározott kritériumok alapján döntik majd el, hogy hány százalékos támogatást kap a hallgató az államtól a tandíj törlesztéséhez, így talán nem lesz annyira végzetes szembesülés a fiatalok számára, ha nem kerültek be az államilag támogatott hallgatók közé.
Zorana Lužanin kiemelte, szükség van a gazdaság fejlesztésére, és ezt az oktatáson keresztül is meg kell valósítani, így az államnak hamarosan azt is meg kell határoznia, hogy mely egyetemi programokra van szükség. Magasabb szintre kell emelni a tanárképzést, valamint olyan tanulmányi programokra van szükség, amelyek felismerhetővé teszi az egyetemeket a jövőben. Így nemcsak a hallgatók számára lehet érdekesebb az egyetem, hanem felébresztheti a jó tanulókban a vágyat, hogy tanárok legyenek. Emellett lehetőséget kell adni a fiatal egyetemi és főiskolai asszisztenseknek is, hogy önállóan taníthassanak, a tapasztalatok szerint ugyanis a kortárstanulással jó eredményeket lehet elérni.
Két terület jelentősebb beruházást kíván: a természettudományi-matematikai és műszaki-technológiai szakirány.
Az új felsőoktatási törvény kidolgozásához megalakult néhány munkacsoport, amely figyelemmel kíséri majd az egyetemek finanszírozását, a felsőoktatási intézmények akkreditációját és az oktatás minőségét, a szakemberállományt és az intézmények vezetését. Minden munkacsoport húsz tagot számlál.
Miután elkészül az új törvény szövege, a következő év elején közvitára bocsátja az oktatási minisztérium, és miután megszavazta a parlament, a tervek szerint október elsején lépne életbe.
