(Ótos András felvétele)
Az idei tanév elején életbe lépett új finanszírozási szabályzat miatt az osztályösszevonás veszélye fenyegette a kis létszámú vajdasági magyar alsós osztályokat. Az elmúlt időszakban többször foglalkoztunk ezzel, a vajdasági magyarságot érzékenyen érintő kérdéssel. Hírt adtunk arról, hogy Joó Horti Lívia, a Magyar Mozgalom társelnöke az MNT szeptember 28-ai ülésén jelentette be, a mozgalom beadvánnyal fordul Szerbia Alkotmánybíróságához, hogy az nyilvánítsa alkotmányellenesnek a szabályzat bizonyos rendelkezéseit. Rendszeresen beszámoltunk azokról a tárgyalásokról, amelyeket az oktatási minisztérium magas rangú képviselőivel Nyilas Mihály tartományi oktatási titkár, Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke és Vicsek Annamária, a VMSZ parlamenti képviselője folytatott a kis létszámú osztályok megmaradása érdekében. Mivel közeledik az első félév vége, érdekelt bennünket, most mi a helyzet a kis létszámú magyar osztályok ügyében, ezért felhívtuk telefonon Joó Horti Líviát és Jerasz Anikót.
Joó Horti Líviától azt szerettük volna megtudni, mi lett a beadvány sorsa, érkezett-e válasz az alkotmánybíróságtól, hogyan értékeli a jelenlegi helyzetet. Az MM társelnöke egészségügyi okokra hivatkozva nem válaszolt a kérdéseinkre.
Jerasz Anikó a rendelkezésünkre állt:
Emlékeztessük az olvasókat: hány iskolát érintett a minisztériumi új finanszírozási szabályzat? Mely iskolákról van szó? – tettük fel a kérdést Jerasz Anikónak.
– Az oktatási miniszter által szeptember 1-jén kihirdetett új finanszírozási szabályzat veszélybe sodorta 14 általános iskolában az eddig önállóan működő, magyar nyelven oktató alsós tagozatok megmaradását. Az összevonás veszélye a következő általános iskolákat érintette:
Kis Ferenc Általános Iskola (Bácsgyulafalva), Miloš Crnjanski Általános Iskola (Szerbittabé), Branko Radičević Általános Iskola (Maradék), Móra Károly Általános Iskola (Szaján), Gligorije Popov Általános Iskola (Kisorosz), Sonja Marinković Általános Iskola (Nagybecskerek), Szervo Mihály Általános Iskola (Muzslya), Dositej Obradović Általános Iskola (Zichyfalva), József Attila Általános Iskola (Gombos), Testvériség-Egység Általános Iskola (Zombor), Testvériség-Egység Általános Iskola (Nemesmilitics), Đuro Salaj Általános Iskola (Szabadka), Ivo Andrić Általános Iskola (Tiszakálmánfalva), Jovan Popović Általános Iskola (Csóka).
Az összevonás, illetve kombinálás lehetősége egyaránt érintette az első osztályok megnyitását önálló tagozatként, illetve a már meglévő második, harmadik, negyedik osztályok kombinálását más tagozatokkal. A szabályzat értelmében bármilyen kombináció lehetséges volt (például: első és harmadik, első és második, első és negyedik osztály összevonása), csupán azt a tényt kellett szem előtt tartani, hogy a kombinált tagozatokon tanuló tanulók száma 15 alatt legyen. Az említett tizennégy általános iskola mindegyike rendelkezett a tartomány és a Magyar Nemzeti Tanács jóváhagyásával egy-egy tagozat megnyitását illetően.
Ettől függetlenül a tartományi oktatási titkárság is, és az MNT is külön kérelemmel fordult az oktatási minisztériumhoz, ami során nyomatékosan, közösen kértük a tagozatok megmaradását, kifejezve tiltakozásunkat a kombinált tagozatok létrehozása ellen. Érvelésként az intézmények specifikusságait emeltük ki, az egyéni fejlesztési tervet igénylő (IOP-os) tanulók számát, illetve azt a tényt, hogy az említett intézmények közül több az MNT által kiemelt általános iskola, tehát többségében magyar nyelven oktat. Vicsek Annamária parlamenti képviselőnk közbenjárására két alkalommal az oktatási miniszterrel is tárgyaltunk ebben a kérdésben.
Milyen eredménnyel jártak e tárgyalások?
Három iskola esetében maguk az iskolaigazgatóságok értesítették az intézmények igazgatóit arról, hogy a tagozatok megmaradhatnak, és a továbbiakban is önállóan működhetnek. A bácsgyulafalvi és a szerbittabéi általános iskolák esetében a miniszterrel való megbeszélésen mutattunk rá az egyéni fejlesztési tervvel tanuló diákok számára, és billentettük át a mérleget 15 tanuló fölé. A Maradékon 37 év után újrainduló magyar nyelven oktató kombinált tagozat megnyitását pedig végül engedélyezte a minisztérium.
Tartják-e a kapcsolatot az iskolákkal, mi a helyzet, jelenleg milyen formában működnek az osztályok, amelyek önálló léte kérdéses volt, az érintett pedagógusok megkapták-e a bérüket?
– Az iskolákkal napi kapcsolatban van a Magyar Nemzeti Tanács. Több alkalommal magukkal az igazgatókkal beszéltünk e téma kapcsán (szeptember 10-én, október 28-án, december 2-án).
Az MNT és a tartomány javaslatára ezek a tagozatok önállóan indultak szeptember 1-jén, és így is működnek mind a mai napig. Az igazgatók megkeresésünkre elmondták, hogy a minisztériumtól nem kaptak jóváhagyást e tagozatok esetében, de az a tény, hogy minden tanító megkapta az elmúlt hónapokban kiérdemelt bérét, arról árulkodik, hogy a minisztérium hallgatólagosan jóváhagyta ezeket a tagozatokat.
Az igazgatók jelezték, hogy november végén, illetve december elején kaptak időpontot az iskolaigazgatóságoknál, ahol az intézmények finanszírozása (CENUS) került megvitatásra. Ezek a megbeszélések is ezt illetően igen korrekten zajlottak, mindent jóváhagytak, amit az igazgatók kértek, tehát minden tagozat önállóan működhet tovább. Tanév közben már nem lehetnek változások, tehát ezek a tagozatok maradnak, és önállóan működnek.
