Az oromhelyesi Kis Ferenc általános iskola diákjai – ide értve az iskolához tartozó oromi, tóthfalusi és völgyesi kihelyezett tagozat diákjait is – remek eredményekkel zárták a tavalyi tanévet, a tanulmányi átlageredmény 4,23 volt, növekedett a kitűnő tanulók száma, nem volt pótvizsgázó, sem osztályismétlő és egyéni oktatási tervvel (IOP) tanuló diák sem. Ehhez hozzátéve az idei tanév első félévének eredményeit is, elmondható, hogy várhatóan az idén is hasonlóképp büszkék lehetnek a tanulókra.
Az iskolának összesen 335 tanulója van, négy faluban, Oromhegyesen 123, Oromon 130, Tóthfaluban 73, Völgyesen pedig egy alsós, osztatlan tagozat működik 9 tanulóval, és összesen 24 osztály van. Tekintve, hogy négy különböző településen vannak az iskolaépületek, külön feladat jól megszervezni a tanárok órarendjét, utazását, különösen télen, amikor főleg az autóbuszjáratokhoz kell igazodni, hiszen vannak, akik naponta két helyre is utaznak, hogy megtartsák az óráikat.
A különlét teljesen másfajta gondolkodást kíván meg, mint ha ezek a tanulók és dolgozók egy iskolaépületben lennének, s azt figyelembe véve, hogy a tanárok, a személyzet, a tanulók nem ismerik egymást, nem találkoznak, évente egyszer, májusban, összegyűlnek az oromi iskolában, hogy az Együtt az iskola elnevezésű napot mindannyian együtt töltsék. Ahogy azt Vajda Attila igazgató és Tukacs Piroska igazgatóhelyettes is hangsúlyozta, az összetartás, az összekovácsolás ilyen körülmények között kifejezetten fontos.
– A falvak között vannak bizonyos eltérések a tanulók tudásszintjében, ehhez is alkalmazkodni kell, a tanároknak másként kell ugyanazt az anyagot előadniuk egyik helyen, és másként a másikon – hallottuk az igazgatótól, akivel az oromi iskolaépületben beszélgettünk – Hogy hogyan lehet elérni ilyen szép eredményeket? Általában az a buktató, hogy kiemelten a kimagasló teljesítményű diákokkal és a gyengébb, felzárkóztatást igénylő tanulókkal foglalkoznak, holott a többi tanulóval is foglalkozni kell. Mi igyekszünk mindenkire figyelni. Iskolai szakcsoportok működnek, versenyekre járnak a tanulóink, részt vesznek a közösség életében is. Iskolai versenyen 250 tanuló vett részt, községi versenyen 86 tanulóból 22 első, második vagy harmadik helyezést ért el, körzeti versenyen 8 tanulóból 3 valamilyen helyezést ért el, köztársasági versenyre pedig két tanulónk is eljutott. A tartomány Tolerancia-kupáján 3. helyezést értek el a tanulók kisfociban, a diákszínjátszók első díjat hoztak haza, a mesemondó versenyen 5 tanuló is elért valamilyen dobogós helyet.
– És például a városból jövő tanáraink is mondták már, hogy az itteni gyerekek milyen jól neveltek, aranyosak. Kirándulások alkalmával is szépen viselkednek, a buszsofőrök is dicsérik őket. Ez a pedagógusi munkának és az odafigyelő szülőknek is köszönhető, de az egész közösségnek is, jól együttműködünk a faluval. Sok iskolai rendezvényünk is van, ami szintén összekovácsol, ebben nem csak a gyerekek vesznek részt, hanem a szülők is besegítenek. A helyi közösséggel, az önkormányzattal is jó a kapcsolatunk – teszi hozzá az igazgatóhelyettes.
Ami hibádzik, az a szerb nyelvtudás. A gyerekek nem tudnak szerbül, ami egyrészt a nem megfelelő szerb nyelvi tanterv és program miatt van, másrészt az izolált magyar közeg miatt.
– Mi a programon, a tanterven nem tudunk változtatni. Amit tudunk tenni, hogy a mindennapi élet szavainak, kifejezéseinek a tanulását is belecsempésszük az órákba, de mivel itt nincs szerb nyelvi környezet, ez nehezíti a nyelvtanulást. Mivel nagyon gyengén beszélnek szerbül, ez oda vezet, hogy továbbtanulás tekintetében Magyarország felé irányulnak vagy megállnak a magyar középiskolánál. Az itteni egyetemeken való tanulással vannak gondok – mondta az igazgató.
Ami az iskolák felszereltségét illeti, Tóthfaluban nincs tornaterem, ami nagy gond. Az oromi épületben az ablakok szigetelését kellene megoldani, új ablakokra lenne szükség, de a szükséges pénz, a mintegy 6 millió dinár, még nem jött össze. A különböző pályázatokon nyert összegekből kosárlabdapályát, kézilabdapályát építettek, felújították a vizesblokkot, Völgyesen ablakokat cseréltek. A tanítási eszközök beszerzése is egyrészt pályázati pénzekből történik meg, másrészt támogatóknak köszönhetően, volt arra is példa, hogy Svájcból kaptak adományokat, a szülők is segítettek már az eszközbeszerzésben, de civil szervezetektől is kaptak támogatást, például televíziót, projektort.
Nyitókép: Az oromi iskolában
