„Legfőbb feladatunk az általunk nyújtott oktatás és képzés színvonalának növelése, a fejlődés-orientált szemlélet bevezetése, a hallgatói létszám növelése” – nyilatkozta lapunknak a tanév kezdetén dr. Csányi Erzsébet, aki akkor vette át az újvidéki Bölcsészettudományi Kar (BTK) Magyar Tanszékének vezetését. Azóta eltelt egy szemeszternyi idő. Milyen tapasztalatokat hozott ez az időszak? – kérdeztük a tanszékvezetőtől.
– Rengeteg tennivalóval szembesültünk minden téren, kezdve a tanszék oktatási-infrastrukturális feltételeitől, a teremgondoktól, az órarend, a munkaszervezés, a munkamódszerek visszásságain át az akkreditációs feladatokig. Szemeszterenként munkanaptárt dolgozunk ki, hogy átlássuk a teendőket. A három hónapba zsúfolódott téli szemeszter során nagy érdeklődés övezte a tanszéknapi ünnepséget, négy konferenciát szerveztünk, két – külföldi vendégeket szerepeltető – rendhagyó óránk volt, kétszer tartottunk tömeges létszám mellett magyartanári továbbképzést, lezajlott a szónokverseny. A mostani nyári szemeszterben itt járt nálunk a Collegium Talentum nemzetközi csapata (a műsorban VMTDK-zók és a Jelfolyam tagjai léptek fel), megtartottuk a Kazinczy Szépbeszéd-verseny selejtezőjét, a Kontakzóna keretében Pannóniai vagyok, és János címmel Sziveri Jánosról tartott rendkívül jelentős programot a magyarországi Sziveri Társaság.
Milyen újdonságokat sikerült bevezetni a tanszék életében, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy az intézmény betöltse a hozzá fűzött elvárásokat?
– Nagy lendület jellemzi az eddigi tevékenységet és a változásokat a hallgatók is örömmel veszik, partnereink mindenben. Bevezettük a Tanítóképző Karral közös szónokversenyt, valamint az egyetemista esszéíróversenyt. Mindkét felhívás túlnő a tanszék keretein, mert igyekszünk megszólítani minden vajdasági magyar hallgatót, különösen a BTK-n tanuló bölcsészeket és a szabadkai tanítóképzősöket is. Szükség van a szélesebb körű szerveződésre és kommunikációra, a szerb nyelven tanuló egyetemistáknak is nyújtanunk kell programokat és teremtenünk kell megnyilatkozási fórumokat. A hallgatókkal való kommunikáción is javítanunk kell, a hírek, információk keringése és frissessége, a jobb szerveződés érdekében, ezért mailes adatbázist és Facebook-oldalt hoztunk létre a többi Kárpát-medencei Magyar Tanszék mintájára. Kidolgozás alatt áll a tanszék magyar nyelvű weboldala, digitalizáljuk a tanszék összes eddigi kiadványát, rendbe hoztuk a szemináriumi könyvtárt, ahol a legtöbb óránkat tartjuk, bevezettük a Nyílt Napot, reklámfilmet készítünk a leendő felvételizőknek, a szerb–magyar–szerb szótár munkálatainak támogatására pályázati kérvényt adunk be a Bethlen Alapba.
Mennyire helytállóak azok a megállapítások, amelyeket a Kiss Lajos Néprajzi Társaság közleményben hozott nyilvánosságra a közelmúltban, miszerint a tanszék nem fordít kellő figyelmet erre a tudományágra, nem töltötte fel a nyugdíjba vonult tanár helyét...?
– Az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Tanszékén oktatott tantárgyak egyenrangúak; más tudományterületekhez hasonlóan a néprajzi diszciplínák is fontos szerepet töltenek be az itt folyó tanárképzésben, épp ezért a tanszék – a Kiss Lajos NT közleményében közöltekkel ellentétben – a Népköltészet és a Magyar népi kultúra című – korábban dr. Jung Károly által oktatott – tantárgyak programját is felújította és továbbvitte a jelenlegi akkreditációs folyamatba. (A táplálkozás kultúrája című választható tárgyat értelemszerűen nem, hiszen a programot az előző eljárásban választható tárgyként akkreditáltató tanár, dr. Jung Károly nyugállományba vonult.) Az egyes tantárgyak és programok – így a néprajziak – sem képezik a Magyar Tanszék, sem tanárainak tulajdonát. A kidolgozott és benyújtott programokat az akkreditációs eljárásban kinevezett, független szakértői akkreditációs bizottság hagyja jóvá, miként az egyes tanárok kompetenciájáról is ez a bizottság dönt. A Magyar Tanszék nem „rendelkezik” a munkahelyekkel, tanárait és munkatársait az Újvidéki Egyetem Szenátusa nevezi ki a BTK Választói Tanácsának javaslata, valamint a munkahelyre pályázó jelölt által bemutatott tudományos eredmények és igazolt kompetenciák értékelése alapján. A BTK-n létesíthető új munkahelyekről, illetve a bármilyen okból megüresedett munkahelyek betöltéséről (vagy megszüntetéséről) ugyancsak a BTK vonatkozó szerve dönt. Ha valaki az asszisztensek közül doktorál, megváltozik az óraszámokkal kapcsolatos elvárás, az új helyzethez kell igazodnunk, a tanárok, munkatársak megterheltségére, normájára vonatkozó törvényes előírásokat be kell tartanunk, a kar minden akkreditációs ciklusban ilyen szempontból is megmérettetik. A vonatkozó törvény a jelenlegi munkatársi állomány függvényében nem tette lehetővé dr. Jung Károly nyugdíjba vonulását követően munkaviszony létesítését új személlyel, lévén arról szó, hogy már magának Jung Károlynak is évi szinten 6 órája volt – tehát nem volt meg a normája. A Kiss Lajos NT által javasolt, elismert néprajztudósok és kutatók abban az esetben vehetnék át a néprajzi tárgyak oktatását, ha a tanszék jelenlegi dolgozói közül legalább kettőt elbocsátana a kar. A „közlemény” így a másik ember léte és egzisztenciája elleni nyílt támadást jelent. Arra vonatkozóan, hogy egyes tanárok kompetensek-e adott tantárgyprogramok oktatására, több szinten, több eljárásban kinevezett bizottságok (akkreditációs bizottság, választási bizottság, szenátusi bizottság) hoznak döntést a törvényben előírt feltételek, kompetenciák (sőt, a hallgatói értékelések) alapján. A program jellege határozza meg, hogy milyen tanári kompetenciák (diplomák) szükségesek a megvalósításához. Nem felelnek meg a tényeknek a Kiss Lajos NT azon állításai, hogy a megnevezett tárgyak kizárólag „néprajzi diplomával – tudományos fokozattal” oktathatók. Ez esetben dr. Jung Károly nem taníthatta volna őket több évtizeden át – ugyanis jó maga sem „néprajzi diplomával” (doktorátussal) rendelkezik.
Hamarosan a tanszéken...
Március 15-én 10 órára várják a BTK mozitermébe azokat, akik együtt szeretnének ünnepelni a tanszék tanáraival és hallgatóival. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 165., valamint a Petőfi Sándor születésének 190. évfordulója alkalmából készült műsor összeállításában ezúttal a hallgatók nagyobb szabadságot kaptak mint korábban. Március 23-án Nyílt Napot tartanak az érdeklődő középiskolásoknak. Április 10-én az Újvidéki Színházban tartják a Költészetnapi műsort és ott hirdetik ki az esszépályázat nyerteseit. A Kontaktzóna sorozatban bemutatják Thomka Beáta Prózaformák, és Bence Erika Arachné szőnyege című, a Felsőoktatási Kollégium Planta Könyvtárában megjelent köteteit.
