Egy lépéssel közelebb a Szabadkai Egyetemhez címmel tartott előadást Šabić Norbert a Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének doktorandusza a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete A jó példa ragadós elnevezésű rendezvényén. Šabić Norberttel az ott elhangzottakról, az időről időre aktuálissá váló kérdésről: a Szabadkai Egyetem lehetőségeiről beszélgettünk.
– Négy szempontból közelítettem a kérdéshez: jogi feltételek, szakmai feltételek, pénzügyi feltételek és politikai feltételek. A jogi feltétel az, amit a felsőoktatási törvény irányoz elő. A szakmai feltételek az akkreditációs eljáráshoz kötődnek. Az is egy szempont, hogy ki finanszírozza az egyetem építését, de fontos hangsúlyozni, hogy pénz kell a megalapításhoz és pénz kell a fenntartáshoz is – magyarázta beszélgetőtársunk.
– Jogilag Vajdaságban a Vajdaság Autonóm Tartomány alapít egyetemet együttműködve az oktatási minisztériummal, ha állami egyetemről van szó, magánegyetemet jogi vagy fizikai személy alapíthat. Hogyan alapítani egyetemet? Ez háromlépcsős eljárás. Az első a kezdeti akkreditáció, amely a minimális standardot tudja biztosítani, illetve munkaengedélyt is kell kérni. Ennek négy alappillére van: az, hogy meglegyen az alapvető számú és végzettségű oktatói káder, megfelelő számú képzési program, a fizikai feltételek, és ha magánegyetemről van szó, akkor banki garancia. Szerintem Szabadkán már működik egyetem, csak nem nevezzük így. A törvény előirányozza, hogy az egyetemnek minimum három tudományágat le kell fednie, három tudományterületen belül három tudománykörben kell képzési programot szerveznie mindhárom oktatási szinten, alapképzés, mesterképzés és doktori képzés. Tehát minimum 27 képzési programnak kell lennie. Három tudományterületet kell lefedni, Szabadkán kettő már van. A törvény tudományterületet határoz meg: természettudomány, társadalomtudomány, művészet, orvostudomány és műszaki tudomány. Szabadkán jelen van már a társadalomtudomány és a műszaki tudomány. Az a kérdés, hogy mi legyen a harmadik, a harmadikat kellene kiépíteni. A legegyszerűbb megoldás az lehetne, ha a meglévő karok önálló egyetembe tömörülnének, kérdés, hogy szeretnének-e. Persze az is kérdés, hogy mi az elképzelés: magyar egyetem vagy multietnikus egyetem legyen. Egy egyetem a doktori hallgatóknak biztos, hogy munkalehetőséget jelenthetne, és fontos lehet a meglévő helyi politikának is, gazdasági szempontból is jó lenne, mert mondjuk a befektetőnek az is fontos, hogy olyan helyre fektessenek, ahol van munkaerőképzés. Ami nem kristályosodott ki, hogy mi is arra a nyomós ok, hogy Szabadkán önálló egyetemnek kell lennie, hiszen bárki azt mondhatja, hogy de hiszen Szabadkán vannak képzések, itt vannak az egyetemi karok. Visszatérve a szakmai feltételekhez, kell tehát három tudományterület. Egy képzési program 1500–1800 órából áll évente, egy tanár 180–320 órát tanít aktívan, így statisztikailag a 27 képzési programhoz 54 egyetemi tanárra lenne szükség, de persze ez azt jelentené, hogy mindegyik tanár mindegyik tantárgyat elő tudja adni, ezért mondom, hogy az csak statisztikailag van úgy, hogy két tanárral le lehet fedni egy képzési programot. Ha a tantárgyak szerint nézzük, és azt mondjuk, hogy mindegyik szemeszterben van legalább 5 tantárgy, és ha mindegyiket másik tanár tanítja, akkor körülbelül 135 tanárra lenne szükség, és a tanárok hetven százalékának doktori címmel kell rendelkeznie. Szerbiában a legkisebb egyetemen, a Novi Pazar-i állami egyetemen 217 alkalmazott van, ennyi az oktatói káder, szerintem 200-as oktatói káderral a Szabadkai Egyetem is megoldható, és ennyi káder szinte már van is Szabadkán. Ha kimondottam magyar egyetemben gondolkodunk, akkor a műszaki szakfőiskolából, a tanítóképzőből tudunk építkezni, bár az óvóképzőben és a közgazdasági karon is vannak magyar tanárok, szóval az is lehet, hogy már e tekintetben is közel járunk a szükséges káderállomány tekintetében, és persze amit már említettem, a doktoranduszok számára is jól jönne a munkalehetőség – hallottuk Šabić Norberttől, aki mint mondja, elméleti síkon, az említett előadás kedvéért foglalkozott a kérdéssel, és szerinte a reális esélye meglenne a Szabadkai Egyetem létrehozásának, azzal, hogy meg kell határozni a konkrétumokat: ki alapítana Szabadkán egyetemet, és milyet, államit vagy magánegyetemet, egynyelvűt vagy többnyelvűt, a meglévő karokból építkezve vagy teljesen újat...
