2024. július 17., szerda

Felsőben nem foglalkoznak az olvasáskészség fejlesztésével

Költségkímélő tudásfelmérésen dolgozik a szegedi Neveléstudományi Intézet – A számítógépes alapú feladatlapok határon túl is elérhetők lesznek

Kinyó László, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének tanársegéde is előadást tartott azon a Kompetenciákon alapuló korszerű oktatás a középiskolákban elnevezésű konferencián, amelyet a Magyar Nemzeti Tanács, a szabadkai Vajdasági Módszertani Központ és a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ szervezett Szabadkán. A konferencián többször szó esett a Pisa-felmérésekről is, Kinyó Lászlót az előadása után erről is kérdeztük.

Alapvetően három klasszikus képességről lehet beszélni, amelyeket a Pisa-vizsgálatokban is mérnek: a szövegértés, egy matematikai vagy természettudományi jellegű probléma értelmezése és megoldása. A 2000-es évi vizsgálat eredménye szerint a magyarországi gyerekek egynegyede funkcionális analfabéta, azaz olvasni tud, de a szöveg értelmezésével gondjuk akad. Azóta ugyan javult a helyzet, de Magyarországon az olvasással, szövegértéssel kapcsolatban az a fő probléma, hogy elkezdenek vele foglalkozni elsőben, és nagyjából a negyedik évig az olvasás és szövegértés képessége az életkornak megfelelően kialakul és fejlődik, utána azonban nálunk az a stratégia, hogy negyedik osztály végén úgy tekintenek erre a képességre, hogy az kialakult, és magára hagyják, felsőben már nem fejlesztik, evidenciának tekintik, hogy ez a képesség működik. Ami erről képet adott, azok a nemzetközi felmérések, amelyek a fiatal korosztályra is kiterjednek. Ezek kimutatták, hogy negyedikben a magyar gyerekek olvasása és szövegértése az átlagnak megfelelő, utána viszont a képesség nem fejlődik tovább, és 15 éves korukban, amikor a Pisa-felmérés készül, akkor szembesülnek azzal, hogy valami gond van – hallottuk a tanársegédtől.

A Neveléstudományi Intézet aktívan dolgozik a TÁMOP 3.1.9-es projektumon, amely 2014 végén ér véget. A fő feladat, hogy a rendelkezésre álló papíralapú mérőeszközöket, feladatlapokat átültessék számítógép-alapúra, és így online feladatlapokkal dolgozhassanak a gyerekek. Ez költségkímélő módszer, a számítógép-alapú értékelés kevesebbe kerül, mint a papíralapú. Így nem kell a teszteket több ezer példányban sokszorosítani, postázni, hanem a világhálón elérhetők, és a gyerekekkel ezeket ki lehet töltetni számítógéppel ellátott teremben. Másrészt a mai gyerekek nagyon könnyen feltalálják magukat a számítógép világában, és jól is érzik ott magukat.

A honlapunkon közzétettünk egy felhívást, hogy határon túli iskolákat toborzunk. Ők is kipróbálhatják ezeket a feladatokat, ha csatlakoznak a partneriskolai hálózatunkba – mondta Kinyó László.