A szerbiai képviselőház öt törvényjavaslatról tárgyalt, három új törvényről és két törvény módosításairól. A Vajdasági Magyar Szövetség az öt törvényből négyre nyújtott be módosítási indítványokat, a legjelentősebb módosítási indítványt pedig el is fogadták. Így az oktatási kerettörvény összhangba kerül a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel, az oktatási kerettörvénybe bekerül, hogy a nemzeti tanácsok is rendelkeznek alapítói jogokkal – tudtuk meg Kovácsa Elvira parlamenti képviselőtől.
– Az oktatási kerettörvényre benyújtott módosítási indítvány, amely a nemzeti tanácsok alapítói jogára vonatkozik, elfogadásra került. Az volt a gond, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsait nem említették az oktatási intézmények alapítójaként, viszont a VMSZ frakciója módosítás-indítványa elfogadásának köszönhetően most ez bekerül az oktatási kerettörvénybe, s reméljük, hogy ennek köszönhetően a gyakorlatban is felgyorsul majd az alapítói jogok átvétele. Ez már benne van a nemzeti tanácsokról szóló törvényben, de nagyon fontos volt, hogy az oktatási kerettörvényben is benne legyen, és így a két törvény összhangba kerüljön – mondta Kovács Elvira – Újra megemlítettük a tankönyvek problémáit is. Ugyanis a tankönyvtörvény úgy irányozza elő, hogy a kis példányszámú tankönyvek kiadásai külön alapból pénzelődnek, a nemzetiségi tankönyvek is ebbe a kategóriába vannak besorolva. Márciustól ismert a probléma, hogy több jóváhagyott tankönyv kiadásával gond van. Kihasználva az alkalmat, hogy az oktatási miniszter itt volt a parlamentben, ezt a problémát is elmondtuk neki. Úgy tűnik, hogy a tankönyvkiadás problémája is megoldódik a közeljövőben, ugyanis az volt a gond, hogy nem volt elegendő pénz az alapban. Arra kértük a minisztériumot, hogy az alapba biztosítson pénzt. Ígéretet kaptunk, hogy megoldódik ez a gond. Ezek a jó hírek. A rossz hír, hogy még két-három módosítási indítványt, ami még elfogadásra kerülhetett volna, nem fogadtak el. Az általános iskolai, valamint a középiskolai oktatásról és nevelésről szóló törvényben benne van, hogy a kisebbségi diákoknak joguk van az az anyanyelvű oktatásra összhangban Szerbia alkotmányával, de ezenfelül ebben a javaslatban az is benne van, hogy a kétnyelvű oktatásra is joguk van. Mi azt javasoltuk, hogy mivel Szerbia alkotmánya az anyanyelvű oktatást ismeri el, ennek a fontosságát hangsúlyozzuk, a kétnyelvű oktatást csak abban az esetben, ha összhangban van az oktatási kerettörvénnyel, illetve a nemzeti kisebbségek jogairól és kötelezettségeiről szóló törvénnyel. Gyakorlatilag a régi megfogalmazást hagytuk volna a törvényben, úgy gondoltuk, hogy a minisztérium ezt elfogadja, de nem mutattak nyitottságot erre és mégis a saját új megfogalmazott javaslatuk maradt, tehát vagy anyanyelvű oktatás vagy kétnyelvű oktatás, amennyiben elegendő számú diák dönt amellett. A miniszter többszöri felszólalásunk után azt mondta, hogy bízik benne, hogy az alkotmánnyal összhangban a nemzeti kisebbségeknek továbbra is joguk lesz a saját anyanyelvükön való oktatásra. Többször elmondtuk azt is, hogy a kis létszámú, tehát a tizenöt főnél kevesebb diákot számláló osztályok esetében ne kelljen minden évben jóváhagyást kérni, hanem ha az általános iskolák valamelyik első osztályában már egyszer jóváhagyták a kis létszámú osztály megnyitását, akkor ez a jóváhagyás a negyedik osztályig érvényes legyen. Ez a módosítási indítványunk nem került elfogadásra, de a miniszter hangsúlyozta, hogy az elmúlt években jó volt az együttműködés a tartományi titkársággal és a nemzeti tanácsokkal, és a tagozatnyitásokat jóvá hagyják, ígéretet kaptunk arra, hogy továbbra sem lesz gond – mondta el Kovács Elvira.
