– Az első cselekvés, hogy még mielőtt a végzős középiskolásokhoz eljut a hír a felvételi felkészítő programról, megismerkedünk az osztályfőnökökkel, igazgatókkal, elbeszélgetünk, hogy mik az ő meglátásaik, megvitatjuk a program részleteit. Ez a kapcsolattartás jól működött, az iskolák együttműködőek voltak, ezeket a kapcsolatokat a jövőben is szeretnénk fenntartani – mondta el évértékelő beszélgetésünkkor Lengyel László, a Magyar Nemzeti Tanács felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsosa, majd folytatta: Azután elvisszük a diákoknak a tájékoztató füzetünket, elmagyarázzuk, hogy mit kell teljesíteniük ahhoz, hogy ösztöndíjra tudjanak pályázni. Utána jön a felvételi felkészítés.
Ma már szinte minden kérésnek eleget tudunk tenni, ami a felvételire való felkészítést illeti, mivel vannak demonstrátoraink, akik segíthetnek ebben, tehát nemcsak a kilenc alaptantárgyból, hanem egyebekben is lehetséges a segítség. Az első évhez képest a második évben csökkent a diákok érdeklődése. Maga a program jó, használható, voltak olyan tantárgyak, mint például a matematika, kémia, informatika, ahol kimagaslóan magas volt az internetes portálon történő aktivitás, sokan részt vettek a tantermi felkészítőn is, de például biológiából kicsi volt az elektronikus konzultációk aktivitása, viszont tantermi foglalkozásra eljöttek. Most értékeljük az aktivitásokat, és ezek alapján újraszervezzük a felkészítést, és ott, ahol tendenciájában csökkenést tapasztalunk, annak megpróbáljuk kideríteni az okát, újítást eszközölünk abból a tantárgyból, hogy hatékony legyen a munka.
A szerb nyelvi felzárkóztató képzés két módon zajlott: az elsőéves egyetemistáknak szeptemberben, a harmadikos középiskolásoknak pedig nyáron tartottak szerb nyelvi képzést.
– Jó volt a harmadikosok képzése, megvolt az érdeklődés, bár nem voltak annyira motiváltak, mint az elsőévesek, akik az egyetemi tanulmányaik kezdetén már konkrétabban érezhették a szerb nyelv tudásának szükségességét. Azon is gondolkodunk, hogy a képzést nem ártana a nagyobb iskolaközpontok közelében megszervezni, és nem nyári táborként, hanem év közben.
E programot követően indult az ösztöndíjazás. Ezzel kapcsolatban a tanácsos úgy értékelte, sikerült elérniük, hogy a hiányszakmák, nehezebb egyetemi szakok iránt nőjön az érdeklődés.
– Látjuk, hogy az emberek kezdenek bízni az ösztöndíjban, támaszkodnak erre, és bizonyára olyanok is vannak, akik éppen e támogatás miatt merik bevállalni azt a szakot, amit e segítség nélkül nem mernének – hallottuk Lengyel Lászlótól, aki azt is elárulta, hogy az ösztöndíjprogram még nem működik úgy teljes egészében, ahogy el lett képzelve, a program szoftverháttere ki van alakítva, amit még csiszolni kell, az a demonstrátori pályázat feltételrendszere, mert idén azzal szembesültek, hogy nagyon eltért az elérhető kreditpontszám a különböző egyetemeken, s ezt az egymástól való különbözőséget is figyelembe kell majd venniük. – Az is fő változtatni való, hogy tanévkezdésre meglegyen a demonstrátori segítség. A mostani rendszer november közepére állítja fel az elsőéves hallgatói-demonstrátori kapcsolatot, holott a segítségre leginkább a tanévkezdéskor van szükség, tehát októberben, november elején. A beiratkozásról szóló igazolást, az októberi vizsgaidőszak utáni jegylezárás eredményeiről a dokumentációt október végén kaphatjuk meg, s miután megkötjük a szerződéseket és a demonstrátorok felveszik az elsősökkel a kapcsolatot, az már november közepe. Két megoldási lehetőség jutott eszembe. Az egyik, hogy a pályázó legutóbbi lezárt félévét vesszük figyelembe, a másik, hogy az előző évi demonstrátorok, akik még az egyetemen vannak, kapnának még egy-két hónap ösztöndíjat a következő évből és rájuk lenne bízva az új elsőéves generáció, amíg az új demonstrátorok novemberben meg nem érkeznek, vagyis novemberben, amikor megszületnek a szerződések az új demonstrátorokkal, akkor átvennék a nekik járó elsősöket a régi demonstrátoroktól. A második javaslat alkalmazásáról akkor kezdenénk el komolyabban gondolkodni, ha az elsőt semmiképpen se lehetne megoldani. A cél mindenképpen az, hogy az elsősök rögtön kapjanak demonstrátori segítséget, amikor az egyetemre kerülnek. A demonstrátori pályázatot már legkésőbb szeptember közepén le kellene zárni, ahhoz, hogy tanévkezdésre, október 1-re már meglegyenek a demonstrátorok, ám kérdés, hogy az egyetemekről lehet-e eddig az időig igazolásokat szerezni a lezárt félévről.
Elindult az MNT elhelyezkedést segítő programja is. Részben a médián keresztül, részben személyesen felkerestek különböző profilú cégeket, és felkínálták nekik az ösztöndíjasok, a külföldről hazatért, honosított oklevéllel rendelkezők adatbázisát. Mivel a személyi adatok védelme miatt az adatbázis nem tehető nyilvánossá, ezért a cégek, hivatalok, vagy bárki, akinek szüksége van valamilyen szakemberre, felkeresheti az MNT-t, akik ajánlani tudnak nekik az adatbázisukból ilyeneket, ha megfelel a feltételeknek. Az adatbázisban szereplőkkel persze előzetesen már megbeszélik, hogy ajánlhatják-e majd őket, ha ilyen megkeresés érkezik. Mindeddig 15 cég lépett kapcsolatba az MNT-vel. Mindez semmilyen kötelezettséget sem von maga után, csak arról van szó, hogy az így munkát kapottak havonta egy csekély összeget ajánljanak fel az ösztöndíjalap részére – önkéntes alapon, tehát, ha úgy gondolják, hogy ezzel a gesztussal egykori ösztöndíjasként szívesen segítenének az új ösztöndíjasoknak.
Mindezen programok, a felvételi felkészítés, a szerb nyelvi felzárkóztató képzés, az ösztöndíjprogram és az elhelyezkedést segítő program is folytatódik a következő évben.
