Az egyetemisták oklevelet, Ivana Vujić és Tóth Tímea tanárok pedig virágcsokrot kaptak a szerb nyelvi sikeres tanfolyam végén
Az újvidéki intenzív, szerb nyelvi felzárkóztató képzést sikeresen befejező, a főiskolán és egyetemen felvételt nyert elsőéveseknek Ivana Vujić és Tóth Tímea kiosztotta az oklevelet.
A kéthetes képzés a Magyar Nemzeti Tanács szervezésében, a magyar kormány, a Nemzetpolitikai Titkárság és a Bethlen Gábor Alap segítségével valósult meg. Az Európa Kollégiumban laktak, napi 4-4 órát tanultak a főként a magyarlakta helységekből érkező egyetemisták, akik Újvidéken, Szabadkán, Nagybecskereken vagy Nagykikindán fognak továbbtanulni, éspedig többségük szerb nyelven.
Ivana Vujić, a niši Biznis Akadémia szerb nyelvi tanára, az oklevelek kiosztása után megdicsérte a haladó csoport tanulóinak fegyelmezettségét, szorgalmát.
– Nagyon elégedett vagyok ezzel a generációval, mert arra ösztönzött, hogy új munkamódszereket keressek. Igazi haladó csoport volt. Úgy dolgoztunk, hogy gyakorolhassanak, hogy el tudják sajátítani az egyes fogalmakat, amelyekre szükségük lesz az egyetemen. Több figyelmet fordítottunk a szerb nyelv szókészletére, mint a nyelvtanra. Ők bebizonyították, hogy két hét alatt a nyelvtudásban komoly haladás érhető el.
Tóth Tímea, szerb szakos tanár:
– Nagyon szorgalmasak voltak, komolyan vették az órákat. Meg vagyok velük elégedve. Azok is, akik a leggyengébb tudással jöttek, be tudtak kapcsolódni a munkába. A kurzus után nyelvtanilag helyesen, bátrabban szólalnak meg és tesznek föl kérdéseket.
Simon Inez, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Tanszék:
– Zentai vagyok. A kezdő nyelvcsoportban nem a nulláról indultam, hanem alapnyelvtudással, meg tudtam szólalni. Úgy érzem, ez a kurzus nagyon kiegészítette eddigi tudásomat. Jobban tudok immár beszélni is. A nyolcvanórás, intenzív felkészítésben pont az volt a legnehezebb, hogy délelőtt-délután is voltak óráink, a tanárok azonban nagyon segítőkészek voltak. Leginkább a kommunikációra fektettük a hangsúlyt, hogy tudjunk beszélni, bátrabban merjünk megszólalni. Az eseteket („padež”-okat) is átvettük, hogy mit és hogyan kell mondani.
Márton Zoltán, Bácskossuthfalva:
– A kezdő csoportban, bizonyos alapszinttel indultam. Különféle szövegeket fordítottunk és szerb nyelvű játékokat játszottunk, valamint beszélgettünk arról, hogy előző nap mi mindent csináltunk. Eleinte latin, az utolsó órákon pedig cirill betűkkel írtunk.
A kéthetes képzés után a nyelvtant jobban tudom, és új szavak is rám ragadtak. Ha még bővítem a szókincsemet, viszonylag helyesen tudok majd beszélni. A Mezőgazdasági Kar állattenyésztés szakára iratkoztam. Remélem, normális körülmények között be tudom fejezni. Ebben a két hétben jó volt megismerni Újvidéket és a kollégiumot is.
Patarcsity Edvin, Szabadka:
– A haladó csoportba kerültem. Legtöbbet a grammatikai hibákkal és a gyors kommunikációval küszködtem. Segített, hogy sikerült közösen átvenni a legszükségesebb grammatikai tudnivalókat. Most biztosabbnak érzem magam. A kommunikációt még fejleszteni kell. Amondó vagyok, a következő hónapokban ez be fog járódni, hiszen megkezdődnek az előadások az újvidéki Természettudományi–Matematikai Karon. Ökológia szakra iratkoztam.
Kiss Gergely, Tiszakálmánfalva:
– Viszonylag jó szerb nyelvtudással jöttem, annak szintjét szerettem volna felmérni és még gyakorolni. Mindennap a nyelvtan mellett sok beszédfejlesztés volt, ami részben felkészített az egyetemi előadásokra és gyakorlatra. Nem hiába mondják: az ismétlés a tudás anyja. Gyakorlással lehet tökéletesíteni a nyelvtudást is. Eddig magyar nyelven tanultam az általános iskolában és középiskolában. A kéthetes, szerb nyelvi tanfolyamon önbizalmat kaptam, így könnyebben kezdek a Műszaki Tudományok Karán, ahol számítás- és vezérléstechnikai szakon fogok szerb nyelven tanulni.
