Birkózás a szerzett jogokért

Az utolsó simításokat végzik az illetékesek a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási és kiegészítési tervezetének munkaváltozatán. A dokumentum az oktatás terén tervez olyan jogosultságokat visszaállítani, amelyeket 2014-ben eltörölt az alkotmánybíróság, nyilatkozta lapunknak mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnöke, aki viszont arra is rámutatott, hogy a tájékoztatás és a kultúra területén az aktuális munkaváltozatban tetten érhető a magyar közösség szerzett jogainak a csorbulása. Másként vélekedik erről Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter, aki lapunknak nyilatkozva aláhúzta: a szerzett jogok nem csorbulhatnak és nem is fognak csorbulni.

A nemzeti tanácsok koordinációs testülete a törvénytervezet legújabb munkaváltozatával kapcsolatban hét pontban foglalta össze észrevételeit. Hajnal Jenő elmondása szerint az észrevételek a következő területeket érintik: a nemzeti tanácsok és tagjaik státuszát, a nemzeti tanácsi tagság más tisztségekkel való összeférhetetlenségét, a nemzeti tanácsoknak a kultúra és a tájékoztatás területén betöltött jogkörét, a nemzeti tanácsok munkájának nyilvánosságával és felügyeletével, finanszírozásával és költségvetésével kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a törvény szabályainak megsértésekor alkalmazható büntetőrendelkezéseket. Mint azt lapunknak nyilatkozva az elnök hozzátette, ez természetesen nem azt jelenti, hogy csupán hét szakaszt érintenek ezek a javaslatok, „épp ellenkezőleg, rendszerben gondolkodva igyekeznek ezek a kezdeményezések Szerbia jogrendjében megszilárdítani a kisebbségi jogérvényesítést úgy, hogy az egyszerre egységesítse és erősítse a jogvédelmet, valamint hogy javítsa a nemzeti kisebbségek helyzetét”.

A nemzeti tanácsok kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy ez a törvény a legjelentősebb számukra, emelte ki Hajnal Jenő a folytatásban, mondván, hogy a jogszabály rendelkezései hosszú távra meghatározzák a nemzeti tanácsok jövőbeni működését, jogosultságát és ehhez a működéshez nélkülözhetetlen pénzeszközök nagyságát. Ezért is volt annyira fontos a nemzeti tanácsok számára, hogy részt vegyenek a nyilvános konzultációkon és a közvitán is, nyomatékosította Hajnal Jenő.

Azzal kapcsolatban, hogy eddig milyen volt a köztársasági döntéshozók hozzáállása a nemzeti tanácsok észrevételeihez, Hajnal Jenő a következőket mondta: „A törvény elfogadásáig minden egyes javaslatunk esélyt kínál arra, hogy belekerüljön a törvény végleges szövegébe. A köztársasági szervektől konkrét visszajelzésünk még nincs, de a tárgyalások mindaddig nyitva maradnak, amíg a törvénytervezet – akkor már mint javaslat – nem kerül a köztársasági képviselőház elé.”

A Vajdasági Magyar Szövetség és az MNT már korábban összeállított észrevételeit, illetve javaslatait csokorba fogó indítvány sorsára vonatkozó kérdésünkre válaszolván Hajnal Jenő megerősítette: „A javaslatok egy része valóban belekerült a tervezet legújabb munkaváltozatába. Másokat újra követeltünk ezúttal is – a közvitán.”

CSORBUL(HAT)NAK A SZERZETT JOGOK

A másik fontos kérdés az, hogy az illetékesek a munkaváltozatban hogyan állnak hozzá a kisebbségek, illetve a magyar közösség szerzett jogaihoz, amelyeknek nem lenne szabad csorbulniuk, vagy zsugorodniuk.

– A törvénytervezet jelenlegi munkaváltozata nagyobb mértékben a nemzeti tanácsok munkaszervezését és finanszírozását, mint a kisebbségi közösségek szerzett jogait érinti. De ezek a látszólag csak szervezési kérdések is közvetve nagymértékben kihathatnak egy-egy nemzeti tanács érdemi munkájára, hiszen a túlzott adminisztrációs munka jelentősen csökkentheti és befolyásolhatja ennek a munkának mind a nagyságát és a minőségét, mind pedig a rajta dolgozók létszámát is. A munkaváltozat az oktatás terén tervez olyan jogosultságokat visszaállítani, amelyeket 2014-ben eltörölt az alkotmánybíróság, mindenekelőtt a kiemelt jelentőségű oktatási intézményekhez köthető jogosítványokat. A tervezet ugyanis egy olyan kritériumrendszert is tartalmaz, amely megkérdőjelezhetetlenné teszi részvételünket, illetve közreműködésünket egy-egy oktatási intézmény igazgatási szerveiben. Ez a kritériumrendszer teljes mértékben összhangban áll az MNT oktatási intézményhálózatának jelenlegi működtetésével. Ezenkívül a tervezet új jogosultságokkal is felruházná a nemzeti tanácsokat, például az anyaországi pedagógus-továbbképzések és tanulmányi versenyek hazai akkreditációjában, ami újabb lehetőséget nyújt az anyaországgal való további kapcsolatok erősítésére. A hivatalos nyelv és íráshasználat terén is új jogosultságokat kínál a törvénytervezet. Ezek a hazai törvények fordítására és a fordítások közzétételére vonatkoznak. Mivel az MNT törvényfordítási gyakorlata alapján készült el a tervezet, ezért a ránk vonatkozó új mozzanat csak annyival egészül ki, hogy a jövőben az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium is bekapcsolódik majd ebbe a folyamatba. A tájékoztatás terén a tervezet sajnos kísérletet sem tesz arra, hogy új jogosultságokkal ruházza fel a nemzeti tanácsokat. Ezen a területen a ma is érvényesülő jogosultságok maradnak azzal, hogy azok kissé módosulnak az időközben gyökereiben megváltozott köztájékoztatási rendszerrel való összehangolás végett. Sajnos az egységesítés során az állami tájékoztatási pályázatokon kiosztásra kerülő pénzeszközök elosztásakor a nemzeti tanácsok javaslati joga véleményezési jogra szűkül. A konzultáció persze továbbra is kötelező maradna, a változás is csak árnyalatokban módosítja a szerzett jogokat, mégis elfogadhatatlan. A kultúra területén különösen észlelhető a lényegi visszalépés. A művelődési és tájékoztatási minisztérium az oktatásiéihoz hasonlóan megpróbálkozott meghatározni a kiemelt jelentőségű kulturális intézmények fogalmát – sajnos sikertelenül. A javaslat, mely szerint a kiemelt jelentőségű intézmények azok, amelyek főképp az adott közösség kultúráját őrzik és fejlesztik, több problémát is felvet: egyrészt ellehetetleníti azt az – igenis létfontosságú – intézményeinkkel kialakított együttműködést, amelyek működése olyan térséghez kötődik, ahol a nemzeti kisebbségek lokális kisebbséget alkotnak, másrészt elvben is téves az olyan elgondolás, amely a kultúrában a tartalom helyett a mennyiséget helyezi előtérbe. A kiemelt jelentőségű intézmények esetében a tervezet szerint a nemzeti tanácsok egy közös igazgatóbizottsági tagot javasolhatnak egy-egy intézménybe, míg eddig a jogosultság felölelte minden egyes nemzeti tanács jelöltjének a kinevezését is. Itt is a szerzett jogok csökkenése – véleményünk szerint – egyértelmű – taglalta Hajnal Jenő.

HIVATALBÓL FRISSÍTIK A NÉVJEGYZÉKET

A hétfőn Belgrádban a törvénymódosítás munkaváltozatáról megtartott kerekasztal-beszélgetésen nem esett szó a külön kisebbségi névjegyzékkel kapcsolatban észlelhető visszásságokról, ugyanakkor a névjegyzék frissítése körül kialakult problémák orvoslása a 2014-es nemzeti tanácsi választások során tapasztaltak alapján már a törvénytervezet legelső változatában tetten érhető, derült ki Hajnal Jenő nyilatkozatából.

– A megoldás a legújabb változatban szerintünk csak javult. A választási külön névjegyzékeknek a választói névjegyzékkel történő összehangolása és naprakész állapotba hozása az illetékes állami szervek hivatali kötelessége lesz. Az illetékes minisztérium a helyi önkormányzatok illetékes szerveit hamarosan felkészíti a névjegyzékek kezelésére és frissítésére, a nemzeti tanácsok felelőssége pedig az, hogy arra ösztönözzenek mindenkit, aki ezt még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a magyar névjegyzékre, hogy részt vehessen az idei évre tervezett nemzeti tanácsi választásokon – nyilatkozta az MNT elnöke.

Hajnal Jenő becslése szerint a törvényjavaslat várhatóan másfél–két hónap múlva kerül a parlamenti képviselők elé. Bár a 2014-es választásokkal ellentétben, a mostani változások várhatóan nem érintik majd magát a választást és annak folyamatát, mindenképpen fontos, hogy a nemzeti tanácsok következő mandátumukat a már módosított törvény rendelkezéseivel összhangban kezdjék meg, emelte ki a folytatásban.

– A tervezet előirányozza bizonyos magas rangú állami és párttagsági tisztségek összeférhetetlenségét a nemzeti tanácsban betöltött tagsággal. Ha a törvény a mandátum megkezdése után módosulna, akkor több tanácstagnak is megszűnhetne törvényesen szerzett mandátuma. Ugyanakkor visszaemlékezve 2014-re, amikor szintén közvetlenül a törvény módosítása után került sor a nemzeti tanácsok tagjainak megválasztására (sőt a választások elhalasztására is a törvénymódosítás késése miatt), még egy fontos érvre gondolhatunk: elengedhetetlen lesz ugyanis a nemzeti tanács belső struktúráját összehangolni az elfogadásra kerülő törvényben megszabott változásokkal és elvárásokkal – magyarázta Hajnal Jenő.

HATÁSKÖR HELYETT JOGOSÍTVÁNY

Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter nem ért egyet azzal, hogy a törvény módosításának és kiegészítésének munkaváltozata egyes kisebbségi közösségek szerzett jogainak a csorbulását eredményezi. A szerzett jogok nem csorbulhatnak és nem is fognak csorbulni, nyomatékosította a Magyar Szónak nyilatkozva a miniszter. Mint hozzátette, a törvénytervezetet kidolgozó munkacsoport tagjai, illetve a folyamatban bármilyen módon résztvevő releváns állami szervek képviselői, valamint a nemzeti tanácsok képviselői odafigyeltek arra, hogy a törvénytervezet szövege összhangban álljon a Szerbiai Alkotmánybíróság 2014-es döntésével, a rendszerbeli törvényekkel az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv és íráshasználat területén, az Európa Tanács tanácsadó bizottsága harmadik véleményezésével és az Európai Bizottság nemzeti kisebbségi szakküldöttségének jelentésével, magyarázta Branko Ružić, kiemelvén, hogy mindezzel összhangban a törvénytervezet munkaváltozata meghatározza és részletesen szabályozza a nemzeti tanácsok helyzetét, jogosítványait, szerepét, valamint finanszírozását a hatalom mindhárom szintjén.

A törvénytervezet munkaváltozata a hatáskör kifejezés helyett a jogosítvány kifejezést használja. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre válaszolva Branko Ružić aláhúzta: „Nem releváns, hogy kinek mi a véleménye erről a megoldásról, hiszen ez a megoldás a Szerbiai Alkotmánybíróság 2014-es döntésének az okán elkerülhetetlen. Az alkotmánybíróság arra a döntésre jutott, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai, mint nem állami szubjektumok, illetve szervek, amelyeket a nemzeti kisebbségek képviselői választanak meg, nem rendelkezik hatáskörökkel, hanem a törvény által a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv és íráshasználat területén ráruházott bizonyos közfelhatalmazásokat végzi. A törvénytervezet kidolgozásakor az alkotmánybíróság ezen álláspontját tartotta tiszteletben a munkacsoport.”

NYITOTT ÉS ÁTLÁTHATÓ FOLYAMAT

A beszélgetés folytatásában arról volt szó, hogy figyelembe veszi-e a minisztérium, illetve a többi illetékes a törvénytervezet munkaváltozatáról folytatott nyilvános konzultáció és közvita során elhangzott, benyújtott észrevételeket.

– A nemzeti tanácsok, a civil szervezetek, a polgárok, a tartományi és a helyi szervek és természetesen mindenekelőtt a nemzeti tanácsok koordinációs testületének hozzánk eljuttatott észrevételeit, javaslatait figyelmesen felülvizsgáljuk, körbejárjuk és ennek alapján figyelembe vesszük a törvénytervezet szövege végleges változatának a kidolgozása során. Tekintettel a nyilvános konzultációk és a közvita, azaz a közösséggel, az érintettekkel és mindenki mással folytatott kommunikáció hosszú időtartamára, illetve minőségére, csakis büszkeséget érzek, méghozzá elsősorban a folyamat nyitottsága és átláthatósága miatt. Biztosan nem fektettünk volna ennyi munkát és ekkora odafigyelést a folyamatba, ha nem lett volna őszinte abbéli szándékunk, hogy meghallgassuk a véleményeket, illetve amennyiben arra lehetőség van, azokat beépítsük a törvénytervezetbe. Pillanatnyilag folyamatban van az összes beérkezett észrevétel alapos elemzése – fogalmazott Branko Ružić.

A VMSZ és az MNT javaslatainak tekintetében a miniszter megerősítette, hogy ezeket szintén felülvizsgálták és figyelembe vették. Mint hozzátette, a javaslattevőkkel folytatott közvetlen együttműködés során a szóban forgó javaslatok egy része már beépült a törvénytervezet munkaváltozatába.

Az államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter külön kiemelte, hogy az Európa Tanács közbenjárásának nyomán Hoffmann professzor készített szakmai elemzést a törvénytervezet munkaváltozatáról. Az elemzés szerint a törvénytervezet összhangban áll a vonatkozó európai mércékkel, különösen a Szerbia az ET Kisebbségvédelmi Keretegyezményéből eredő kötelezettségeinek vonatkozásában.

HAMAROSAN ELJÁRÁSBA KERÜL

Az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium a közvita befejeztét követően legkésőbb 15 napon belül elkészíti, illetve közzéteszi a közvitáról szóló jelentést, amelyet követően a törvénytervezet szövegét továbbítják az illetékes állami szerveknek és független szerveknek, amelyeknek a kézbesítést követő 10 napon belül kell eljuttatniuk a minisztériumnak a véleményüket, magyarázta a folyamatokat Branko Ružić, mondván, hogy mindennek folyományaként várhatóan május végéig a kormány, majd még a nyári szünet kezdete előtt a Szerbiai Képviselőház elé kerül a törvénytervezet.

Az idén esedékes nemzeti tanácsi választások kiírásával kapcsolatban az illetékes miniszter egyelőre nem tudott részletekről nyilatkozni, egyedül arra emlékeztetett, hogy a nemzeti tanácsi választásokat legkésőbb 15 nappal a nemzeti tanácsok aktuális összetétele mandátumának a lejárta előtt kell megtartani. A nemzeti tanácsok jelenlegi összetétele 2014. november 9-én alakult meg. Branko Ružić mindehhez még azt is hozzátette, hogy választási év lévén a nemzeti tanácsoktól elvárja, hogy közösségeiket tájékoztassák a közelgő választásokról, emlékeztessék a polgárokat szavazati jogukra, illetve a feltételekre, amelyek függvényében ezzel élhetnek, különösképpen a külön választói névjegyzékbe való feliratkozással kapcsolatos jogaikra.