Sajtóértesülések szerint a Szíriában harcoló külföldi állampolgárok tíz százaléka valamelyik balkáni országból származik. A legtöbb harcos Koszovóból érkezett. A koszovói hatóságok értesülései szerint nagyjából 300 koszovói férfi és 42 nő harcol Szíriában az Iszlám Állam oldalán. Legtöbbjük fiatal muszlim, akiket hozzátartozóik elmondása szerint vallási vezetők „fertőztek” meg a szélsőséges nézetekkel.
HÁBORÚ UTÁNI RADIKALIZÁLÓDÁS
A Vreme hetilapban a közelmúltban megjelent oknyomozó riport szerint a balkáni országok közül az USA iránti lelkesedés ellenére a koszovói muszlimok a legfogékonyabbak a szélsőséges iszlám nézeteire. Bár Koszovóban is bűncselekménynek számít idegen földön fegyveres összecsapásokban részt venni, vagy harcosokat toborozni más országokban zajló háborúkba, mégis sokan vannak azok, akik csatlakoztak az Iszlám Állam terrorszervezet alakulataihoz Szíriában.
A néhány megszólaltatott hozzátartozó és szülő elmondása szerint gyermekeik korábban semmiben nem különböztek társaiktól, a szabadságról és egy jobb életről álmodtak, szórakozni jártak, modernül öltözködtek. Aztán egyszer csak elkezdtek érdeklődni a vallás iránt, amelyet a szülők elmondása szerint szélsőséges nézeteket valló vallási vezetők tolmácsoltak irányukba. A hit útjára lépő férfiak szakállat növesztettek, elkezdtek rövid szárú nadrágot viselni, a nők pedig burkát vagy hidzsábot öltöttek magukra, majd elhagyták otthonaikat, és Szíriába utaztak harcolni, mesélték a szülők. Közülük egyesek soha nem tértek haza, és nem is adtak életjelet magukról, másokról tudják a szülők, hogy elestek a harctéren, megint mások pedig végül hazatértek.
Az elemzések szerint a jelenségért elsősorban a vallási vezetőket lehet felelőssé tenni. A kilencvenes évek fegyveres összecsapásait követően Koszovó az önállósodás útjára lépett. Törekvésében az Európai Unió és az USA is támogatta. Ezzel párhuzamosan Koszovóban arab országokból érkező humanitárius szervezetek jelentek meg. Az elemzők szerint ezzel kezdődött el az iszlamisták befolyásának erősödése. A humanitárius szervezetek angol nyelvtanfolyamot és számítógép-kezelő tanfolyamot kínáltak a fiataloknak, emellett pedig a Korán tanításaival is megismertették őket. A legtehetségesebb fiataloknak ösztöndíjat kínáltak fel valamelyik arab országban, ahol imámnak tanulhattak. Állítólag éppen ők azok, akik később hazatértek Koszovóba, és szélsőséges nézeteket kezdtek el terjeszteni a hívők között.
MEGÉRTENI AZ INDÍTÉKOKAT
Nem az a lényeg, hogy pontosan hány férfi és nő hagyta el Koszovót azért, hogy csatlakozzék az Iszlám Államhoz a szíriai harcmezőkön, hanem az, hogy mit tesz az állam a jelenség ellen, véli a koszovói Idro Seferi, az albániai Top Channel televízió belgrádi tudósítója. Értékelése szerint a legtöbb balkáni állam késett azoknak a törvényeknek a meghozatalával, amelyek alapján bűncselekménynek minősül részt venni külföldön fegyveres összecsapásokban vagy embereket toborozni külföldre. Mint azt lapunknak nyilatkozva kifejtette, az is kedvezőtlenül befolyásolta a jelenséget, hogy egyes államok vezetősége nem határolódott el élesen ettől a jelenségtől, legalábbis nem időben.
Idro Seferi: A hivatalos vallási vezetők abban hibáztak, hogy nem kezdték el időben tájékoztatni a hívőket a radikális iszlám veszélyeiről (Fotó: Reviczky Zsolt)
– Értesüléseim szerint a koszovói ügyészség eddig több mint háromszáz olyan személy ellen indított eljárást, akik Szíriába indultak volna harcolni, vagy embereket toboroztak, vagy bármilyen más módon kapcsolatba hozhatók a jelenséggel. A legtöbbjüket még a repülőtéren letartóztatták. A Szíriába utazók többsége először valamelyik európai országba utazik, onnan Törökországba, majd Szíriába, ahol csatlakoznak az IÁ csapataihoz. Azt nem tudni, hogy a szíriai harcmezőkről hányan tértek vissza. A törvény értelmében mindannyiukat le kellene tartóztatni. Néhány olyan esetről tudok, amikor visszatérő embereket tartóztattak le, és bírósági eljárást indítottak ellenük. Egy-két évvel ezelőtt figyeltük meg a legnagyobb hullámot, de továbbra is vannak olyanok, akik távozni készülnek. Engem elsősorban azért lep meg ez a jelenség, mert Koszovó mindig is közel állt az Amerikai Egyesült Államokhoz, az USA hosszú ideje támogatja az országot. Úgy tűnik azonban, hogy Koszovóban olyanok is vannak, akik más értékeket képviselnek, akik inkább a radikális iszlámot tartják követendő eszmének. A koszovói albánokra egyébként nem jellemző a vallásosság, nem fűzik őket szoros szálak muzulmán identitásukhoz – magyarázta Seferi.
A vallási vezetők esetleges felelősségével kapcsolatban az újságíró elmondta, hogy a Koszovói Iszlám Közösség időben elhatárolódott az iszlám fundamentalizmustól és minden hívőt hasonló magatartásra szólított fel. A Koszovói Iszlám Közösség álláspontja szerint a szélsőséges iszlamizmusnak semmi köze az iszlámhoz, fűzte hozzá Seferi.
– Persze a Balkánon mindenhol vannak olyanok, akik szélsőséges utakra igyekeznek terelni a muzulmán hívőket. Minden eszközt bevetnek, a szószéket ugyanúgy, mint a Yuotube-ot. A hivatalos vallási vezetők abban hibáztak, hogy nem léptek azonnal, és nem kezdték el időben tájékoztatni a hívőket a radikális iszlám veszélyeiről. Húsz-huszonöt évvel ezelőtt minden szempontból új korszak kezdődött el a Balkánon, az emberek elkezdtek közeledni a valláshoz, ezt pedig a szélsőséges eszméket követők is kihasználták. Azon pedig nem kell csodálkozni, hogy a fundamentalisták elsősorban a fiatalokat tudják meggyőzni. Koszovóban ugyanúgy kedvezőtlen a gazdasági és a politikai helyzet, mint a Balkán többi országában. A fiatalok bizonytalannak, olykor kilátástalannak látják jövőjüket. Ilyen körülmények között egyszerűbb megfertőzni őket a szélsőséges eszmékkel. Az embereknek szükségük van arra, hogy higgyenek valamiben, ezzel élnek vissza a radikálisok – fogalmazott az újságíró.
Azon kérdésünkre válaszolva, hogy ilyen helyzetekben indokolt lenne-e esetleg a vallásszabadság korlátozása, Seferi kifejtette: igen, amikor ilyen jelenségekkel szembesül az ember, akkor valóban kérdőjelet tehet a vallásszabadság mellé, azonban ennél talán az lenne a fontosabb, ha a társadalmak megpróbálnák megérteni a szélsőséges vizekre evezők motivációját.
– Jó lenne megérteni, illetve választ kapni arra a kérdésre, hogy miért érzik egyesek úgy, hogy Szíriába kell utazniuk, fegyvert fogni és kockáztatni életüket. A vallásosság az 1990-es évekig idegen fogalom volt a Balkánon, legyen akármelyik közösségről is szó. Teljesen normális, hogy a rendszerváltásokat követően az embereket elkezdte érdekelni a vallás, nem hiszem, hogy bárkit is meg kellene akadályozni a vallás gyakorlásában, az államvezetőségeknek és hatóságoknak azonban nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a vallásossággal való visszaélés eseteire – taglalta Seferi.
Mint arra a koszovói újságíró rámutatott, ebben a történetben az a legaggasztóbb, hogy a hatóságok nem azonosíthatnak minden egyes Szíriában harcoló személyt, így ők minden további nélkül hazatérhetnek, és terjeszthetik szélsőséges nézeteiket. Ezek az emberek az egész régióra nézve veszélyesek, jegyezte meg.
