Szinte soha nem tapasztalt kavalkádot próbált tegnapelőtt éjszaka és tegnap kezelni a Köztársasági Választási Bizottság (RIK). Keddig majdnem minden egyértelműnek tűnt: a RIK feldolgozta a vásárnap megtartott rendkívüli köztársasági parlamenti választások adatainak 98,56 százalékát, és bár tudni lehetett, hogy néhány helyen feltehetőleg meg kell ismételni a szavazást, szinte már biztosra lehetett venni, hogy melyik választási lista mennyi mandátummal jut be a Szerbiai Képviselőházba. Ám szerdán a sajtó a köztársasági választásokra beérkezett hatvan panaszról kezdett el cikkezni. Ezt megelőzően csupán néhány panaszról volt szó, ám meglepetésszerűen több tucat újabb kifogásról értesült a média. A választások szabályosságára vonatkozóan a választásokat követő 24 órán belül lehet benyújtani a panaszokat az illetékes választási bizottságnak.
Országszerte tizenöt szavazóhelyen ismétlik meg a választásokat (Molnár Edvárd felvétele)
A 60 kifogás és egyéb észrevételek alapján szerda este kezdődő ülésén a RIK 164 szavazóhely sorsáról kezdett el tárgyalni. Végül úgy döntöttek, hogy országszerte tizenöt szavazóhelyen ismétlik meg a választásokat – feltehetőleg május 4-én, szerdán –, 49 szavazóhelynek az eredményeit figyelembe veszik, azaz beszámítják a végeredménybe, 99 szavazóhely vonatkozásában újraszámlálják a leadott voksokat – ez tegnap délután kezdődött meg –, egy smederevói szavazóhely tekintetében pedig megsemmisítik – lenullázzák – a választások eredményét. Vajdaságban két településen, Topolyán és Karlócán ismétlik meg a választásokat. Topolyán a kilences számú szavazóhelyen, Karlócán pedig az ötös számú szavazóhelyen.
A következő néhány nap fejleményei különösen fontosak annak a két választási listának, amely éppen csak átlépte a választási küszöböt. A Szerbiai Demokrata Párt – Dveri koalíció választási jelöltlistája néhány száz szavazattal lépte át a választási küszöböt, a Szociáldemokrata Párt – Liberális Demokrata Párt – Vajdasági Szociáldemokrata Liga koalíció pedig nagyjából 1500 szavazattal. A választásokat követően kialakult zűrzavart Ladóczki Gyula, a RIK tagjának segítségével próbáltuk átlátni.
Mi történt pontosan a RIK szerda esti ülésén?
– A bizottság a köztársasági választásokra beérkezett kifogásokat tárgyalta meg. Végül arra a megállapításra jutottunk, hogy a hatvan kifogásból tizenötnek helyt adunk, és tizenöt szavazóhelyen indokolt a választások megismétlése. Összesen 164 szavazóhely eredménye nem került még beszámításra az eddigi részeredménybe. Miután döntés született a tizenöt szavazóhely sorsáról, már csak 149 kérdéses maradt hátra. Az ülésen részt vettek a Statisztikai Hivatal munkatársai is. Ők mondták el, hogy melyek azok a szavazóhelyek, illetve jegyzőkönyvek, amelyek vonatkozásában az eredményeket beszámíthatjuk a majdani végeredménybe. Ezek a jegyzőkönyvek léteznek, és nem tartalmaznak olyan súlyos szabálytalanságot, hogy az eredményt ne lehetne beszámítani a végeredménybe. Voltak olyan szavazóhelyek is, ahol a jegyzőkönyvek annyira súlyos logikátlanságokat tartalmaztak, hogy az eredményt nem lehetett figyelembe venni. Ezen szavazóhelyek tekintetében döntött úgy a RIK, hogy kibontják a szavazatokat tartalmazó zsákokat és a szakszolgálat segítségével újraszámlálják a szavazatokat.
Melyek azok a logikai-számításbeli ellentmondások, amelyekről a belgrádi sajtó is cikkezett?
– Van egy logikai-számtani ellenőrzés, ez alapján vizsgálják felül a szavazóhelyeken készült jegyzőkönyveket. Az számít logikátlanságnak, ha például az összes szavazatszám, amelyet a jegyzőkönyv megfelelő mezőjébe kell beírni, nem egyezik meg az összes pártra leadott összes szavazat számával. Azoknak a szavazóhelyeknek a vonatkozásában számlálják újra a szavazatokat, ahol ilyen jellegű szabálytalanságok történtek. Ott, ahol a jegyzőkönyvekből például hiányoztak az aláírások, nem számolják újra a szavazatokat. A szavazatok újraszámlálását követően arról fog dönteni a RIK, hogy ezeken a helyeken megállapítható-e a végeredmény, vagy pedig nullának kell venni, mivel ha nincsen fellebbezés, de szabálytalanság állapítható meg, akkor nullának vesszük az eredményt.
Ladóczki Gyula: Azokon a szavazóhelyeken, ahol megismétlik a voksolást, több mint 15 ezer polgár rendelkezik szavazati joggal (Molnár Edvárd felvétele)
Tudni lehet-e, hogy a választási eredmények esetleges lenullázása hány szavazatot érint?
– Ezt egyelőre nem tudni, erről a Statisztikai Hivatal tudna nyilatkozni. Annyit tudok, hogy azokon a szavazóhelyeken, ahol megismétlik a voksolást, több mint 15 ezer polgár rendelkezik szavazati joggal.
Hogyan lehet az, hogy ha nem érkezik panasz, de a RIK szabálytalanságot, logikátlanságot észlel, a bizottság nem rendelheti el a voksolás megismétlését?
– Azért, mert a valamikori Legfelsőbb Bíróságnak van egy 2007-es kapcsolódó állásfoglalása. Abban az évben nagy vita alakult ki a választási bizottságban, amiatt, hogy ha súlyos törvénysértést tapasztal, akkor hivatalból, benyújtott kifogás nélkül is megsemmisítheti-e a választásokat. Abban az évben a RIK ezt megtette, az akkori Legfelsőbb Bíróság azonban arra a megállapításra jutott, hogy a RIK nem tehet ilyesmit. E döntés alapján a RIK csak abban az esetben járhat el, ha van kifogás, és bizonyítható, hogy a szabálytalanság valóban megtörtént.
Milyen szabálytalanságok történtek ott, ahol megismétlik a szavazást?
– Volt, ahol összetörték a szavazóurnát. Máshol szavazathamisításon kaptak rajta bizonyos személyeket. Úgy hamisították a szavazatokat, hogy az egyik csoport a szavazóhelyről kivitte magával az üres szavazólapokat, kinn bekarikázták a választott sorszámot, és az így kitöltött szavazólapot adták át a másik csoportnak, amely ezekkel ment be szavazni. Itt egyértelműen szavazatvásárlásról volt szó. Amikor ezt észrevették, azonnal értesítették a rendőrséget, bezárták a szavazóhelyet, majd bűnvádi feljelentést tettek a gyanúsítottak ellen. A többi helyen az esetek többségében az volt a gond, hogy a szavazóurnákban több szavazólap volt, mint ahányan szavaztak az adott szavazóhelyen.
A választások megismétlése és bizonyos eredmények lenullázása hogyan befolyásolhatja annak a két listának a pozícióját, amelyek alig lépték át a választási küszöböt?
– Mindkét szempont befolyásolhatja ezt a két listát, tehát az is, hogy milyen eredmény születik a megismételt szavazáson és az is, hogy mely szavazóhelyek eredményét nem számolják be esetleg a végeredménybe. Ennek a két listának egyáltalán nem mindegy, hogy mi fog történni. Az ebből fakadó feszültség szinte tapintható, nagy nyomás nehezedik a választási bizottságra.
Milyen lesz az ellenőrzés az ismételt szavazáson?
– Minden ugyanúgy történik, mint korábban, ha valaki megfigyelőként jelen szeretne lenni, annak ezt jeleznie kell. Viszont egyik helyen sem marad ugyanaz a szavazatszámláló bizottság, mindenhol újat neveznek ki, mivel hibáztak, és a törvény értelmében új összetételű bizottságot kell kinevezni.
Lehet-e tudni, hogy az április 24-én, a köztársasági választásokon elkövetett szabálytalanságok, törvénysértések mely politikai párthoz vagy listához köthetőek?
– Erre a kérdésre nem tudok választ adni. De ezek a történések nem is annyira a listákhoz köthetőek. Azt, hogy egy szavazópolgár két szavazólapot dob be az urnába, vagy azt, hogy valaki szavazólapot hoz ki a szavazóhelyről, és ezt átadja másnak, hogy az a valaki kettőt dobhasson be az urnába, nem biztos, hogy listához kell kötni. Az ilyen cselekmények akár köthetőek is listához, de akár nem is. Bizonyítékok hiányában nem állíthatok ilyesmit.
És igazak-e azok a sajtóértesülések, hogy a váratlanul feltűnt hatvan kifogás ugyanarról a településről érkezett?
– Ez nem igaz, a panaszok nem egy helyről érkeztek. Az viszont valóban furcsa, hogy a szóban forgó hatvan panasz közül többet is ugyanaz a személy nyújtott be, de több szavazóhely vonatkozásában, Szabadkától Belgrádon át egészen Nišig több település vonatkozásában.
Mit tehet az ilyen felettébb gyanús kifogások tekintetében a RIK?
– Semmit. Panaszt bárkinek jogában áll benyújtani.
Ismét éjszakába nyúlt az ülés
A Köztársasági Választási Bizottság nem sokkal lapzártánk előtt befejezte a 99 szavazóhelyen leadott voksok újraszámlálását. Ezt követően megkezdődött a RIK ülése, amelyen a tagoknak arról kellett dönteniük, hogy a 99 szavazóhely közül melyek tekintetében lehet elismerni a választások eredményét, és melyek tekintetében indokolt az eredmények lenullázása.
Az ülés kezdetét megelőzően a RIK közzétette az adatok 98,64 százalékos feldolgozottsága melletti eredményt: a Szerb Haladó Párt körüli koalíció 48,24 százalékon áll, a Szerbiai Szocialista Párt köré tömörülő koalíció 10,95 százalékon, a Szerb Radikális Párt 8,11 százalékon, a Demokrata Párt köré tömörülő koalíció 6,04 százalékon, az Elég volt mozgalom szintén 6,04 százalékon, a Szociáldemokrata Párt – Liberális Demokrata Párt – Vajdasági Szociáldemokrata Liga 5,03 százalékon, a Szerbiai Demokrata Párt – Dveri koalíció pedig 5,01 százalékon.
Végeredményt a RIK csak azt követően hirdethet, hogy a tizenöt szavazóhelyen megismétlik a szavazást, és feldolgozzák a választási anyagot.
