A tartományban egy lépéssel közelebb kerültünk a következő kormánykoalíció megalakításához. A Szerb Haladó Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség hétfőn megtartott első koalíciós egyeztetésén a felek lefektették a leendő együttműködés alapjait a Tartományi Képviselőházra, a tartományi kormányra és számos olyan helyi önkormányzatra vonatkozólag, ahol a két párt elnyerte a szavazók többségének bizalmát. Most már szinte csak az a kérdés, hogy a Vajdasági Szociáldemokrata Liga is részt vesz-e a kormánykoalíció munkájában. A VMSZ szerint a VSZL regionális jellegéből adódóan ennek kellene történnie. A liga csúcsvezetésének tagjai azt mondták, nem zárkóznak el a haladókkal folytatott tárgyalástól, a leendő együttműködés viszont annak függvénye, hogy a párt hogyan viszonyul a VSZL célkitűzéseihez. Prof. dr. Jovan Komšić elemző, az Újvidéki Egyetem Közgazdasági Karának tanára – akivel egyebek mellett arról beszélgettünk, hogy mire számíthat a tartomány lakossága az új parlamenti ciklusban, amikor tizenhat évet követően először nem a Demokrata Párt köré tömörül majd a hatalom – beszélgetésünk kezdetén meglepetésének adott hangot, mert mint néhány perces internetes nyomozást követően kiderítette, az SZHP sem statútumában, sem programjában nem foglalkozik Vajdasággal. A program részletesen foglalkozik az ország decentralizációjának kérdésével, Szerbia területi integritásának megőrzésével, az egyenlő esélyek megteremtésével minden polgár és az ország minden régiója számára, célirányosan Vajdaság helyzetét azonban nem részletezi a dokumentum, nyomatékosította Komšić. Mint hozzátette, ez alapján azonban nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni a jövő vonatkozásában.
Mire számíthatunk az SZHP köré tömörülő hatalmi koalíciótól?
(Fotó: Ótos András)
– A jövőbeni kormány programját, majdani irányvonalát csak azt követően lehet értékelni, hogy kiderül, mely pártok vesznek részt a tartomány irányításában a következő ciklusban, valamint a köztársasági és a tartományi kormányfők expozéját követően. Az SZHP pártprogramja alapján igencsak nehéz lenne előrevetíteni, hogy milyen irányba indulhatnak el, hiszen sem a párt programjában, sem a statútumában nem szerepel témaként Vajdaság. Mindössze a közvélemény számára elérhető alacsonyabb rangú dokumentumokból és a párt tartományi szervezete tisztségviselőinek nyilatkozataiból lehet sejteni, hogy milyen célokat fogalmazott meg a párt. Ehhez kapcsolódóan azonban arra is érdemes rámutatni, hogy bár a közbeszédben él a tartományi szervezet kifejezés, az SZHP 2013-ban elfogadott statútuma nem irányozza elő a tartományi szervezetet, vagy annak megalapítását. Ez is utalni enged a párt Vajdaság iránti viszonyulására, mert bár a nyilatkozatokból az derül ki, hogy létezik a tartományi szervezet, hivatalosan, a párt szerkezeti felépítését is szabályozó statútumban nem térnek ki erre. Persze feltételezhetjük, hogy miután sok év ellenzékből való politizálást követően a haladók tartományi szinten is hatalomra kerülnek, a Vajdaság témájával kapcsolatos álláspontjukat is egyértelműbben fogják körvonalazni.
Ha az SZHP nem rendelkezik egyértelmű programmal Vajdaság vonatkozásában, mivel magyarázza, hogy a tartományban a többség ennek a pártnak szavazott bizalmat?
– A párt programjának két elemével. Az egyik az egész ország gazdasági fellendítésére vonatkozik, a másik pedig a korrupció-ellenes küzdelemre. Olyan témákról, problémákról van szó, amelyek egyértelműen az előző hatalomhoz, vagyis a DP-hez és a Szerbiai Demokratikus Ellenzékhez köthetőek. Az SZHP gyógyírt kínált az országot terhelő legsúlyosabb problémákra, valamint egyenlő esélyeket ígér a polgároknak, függetlenül attól, hogy az ország mely régiójában élnek. Ezek a problémák mindenkit egyformán érintenek, függetlenül a lakhelyüktől, vagy a szociális rétegtől, amelyhez tartoznak. Itt kell keresni az SZHP hatalmas támogatottságának gyökerét. A taktikai húzás, hogy a tartományi választásokat egy időben tartották meg a rendkívüli köztársasági parlamenti választásokkal, ahhoz vezetett, hogy a választási kampányban a „nagy” országos és nemzeti témák kerültek középpontba, a kizárólag a vajdasági lakosságot érintő kérdések viszont háttérbe szorultak – még az is, hogy a tartomány lakosságának csupán a negyven százaléka él olyan ingatlanban, amelyet rácsatlakoztattak a szennyvízelvezető hálózatra. Bizonyítást nyert, hogy a helyi, kis közösségeket érintő kérdések kevésbé érdeklik a lakosságot, és továbbra is az egész ország gazdasági fellendítését, valamint a korrupcióellenes küzdelmet tartják a legfontosabbnak. Az ezeken a területeken megvalósított siker letéteményesének pedig továbbra is az SZHP-t tekintik. Az is hozzájárult a párt sikeréhez, hogy az országos médiumok a kampánnyal kapcsolatos tartalmakra előirányzott tér 60 százalékát az SZHP-nek biztosították. Az összes többi jelölt a fennmaradó 40 százalékon osztozott.
Milyen kihatással lehet a körülményekre az, hogy a következő ciklusban köztársasági és tartományi szinten is ugyanaz a párt kerül központi szerepbe?
– Tekintettel a Szerbiában jellemző politikai körülményekre, ezúttal megteremtődött annak a feltétele, hogy a köztársasági és a tartományi hatalom közötti együttműködés komolyabb feszültségek nélkül valósuljon meg. Ez természetesen nem helyénvaló, hiszen a közérdeket nem lenne szabad alárendelni a pártérdekeknek vagy a kádermegoldásoknak. A közérdek ennél sokkal felelősségteljesebb magatartást követel meg a politikai csoportosulásoktól. Akárhogyan is van, hiszem, hogy a hatalom vertikális folytonosságának köszönhetően a következő ciklusban az eddigieknél sokkal több és jóval fontosabb projektumok valósulhatnak meg a tartományban. Az előző két ciklusban a haladók nem voltak hajlandóak együttműködő partnerként elfogadni a tartományban hatalmon lévő demokratákat. Talán most képesek lesznek a felelősségteljes magatartásra.
Milyen hozadéka lehet az SZHP és a VMSZ együttműködésének?
– A sajtóból egyelőre nem tudtunk meg részleteket azzal kapcsolatban, hogy a két párt mire, milyen célkitűzésekre alapozná az együttműködést a tartományban és a helyi önkormányzatokban. Az SZHP-ban továbbra is erősen él a bizonyítási kényszer, hiszen a pártot a Szerb Radikális Pártból kilépő politikusok alapították meg. A párt továbbra is alakítja politikai identitását, ezért természetes, hogy hangsúlyozni kívánja, milyen álláspontot, elveket képvisel, hogy fontosnak tartja a nemzetek közötti békés együttélést, a nemzeti kisebbségek helyzetét – programjukban is foglalkoznak ezzel a témával –, a demokráciát és az európai integrációt. A nemzeti kisebbségi közösségek politikai képviselőivel való együttműködéssel lefektetett irányvonalukat kívánják alátámasztani. Ebből a szempontból különösen fontos számukra a Vajdaságban élő legnépesebb nemzeti kisebbség, illetve annak legnagyobb pártja, nemcsak az előbb részletezett szempontok, hanem Magyarország miatt is, hiszen a két ország egyértelműen rendezni, illetve elmélyíteni kívánja kapcsolatait. A két pártnak csak azt nem szabad szem elől tévesztenie, hogy Vajdaságot nem kizárólag a területén élő nemzeti közösségek sajátos érdekei határozzák meg. A Vajdaságban élő nemzeti közösségeknek ugyanazok az érdekei, kezdve a gazdaságtól, az életszínvonaltól, a kommunális körülményektől, egészen az oktatásig és az egészségügyi ellátásig. Nem lenne szabad megtörténnie, hogy a saját nemzeti közösségükben élvezett támogatottság megőrzésének okán háttérbe szoruljon számukra az általános közérdek kérdése.
Pásztor István, a VMSZ elnöke szerint a koalíciós tárgyalásokból a Vajdasági Szociáldemokrata Ligát sem lenne szabad kizárni, tekintettel arra, hogy egy regionális pártról van szó. Mit jelentene érdemben a VSZL részvétele a kormánykoalícióban?
– Egyetértek a VMSZ elnökével, aki igencsak érett hozzáállásról tett tanúbizonyságot. Hiszem, hogy a VSZL érdemben tudna hozzájárulni a polgári, az úgynevezett általános vajdasági érdekek megfogalmazásához és képviseletéhez. Ezek az érdekek nem állnak szemben sem az SZHP által képviselt szerb érdekekkel, sem a VMSZ által képviselt magyar érdekekkel. A VSZL részvételével a tartományi kormánykoalícióban talán sikerülne létrehozni a különböző irányú érdekképviseletek összeolvadását és szimbiózisát. A helyesen megfogalmazott és megfelelő módon értelmezett vajdasági érdek szerbiai érdek. Egy erős, gazdag, felelősségteljes, multikulturális, kezdeményező és autonóm Vajdaság hozzájárulhat Szerbia demokratikus jellegének erősítéséhez.
Mekkora esélyt lát arra, hogy ebben a ciklusban köztársasági szinten is napirendre kerüljenek a Vajdaság számára fontos kérdések, mint amilyen a megnyirbált hatáskörök, vagy a tartomány pénzelésről szóló törvény?
– Remélem, hogy az SZHP és a VMSZ közötti megállapodás ezekre a kérdésekre is kiterjed. Az SZHP az utóbbi két évben több alkalommal is kilátásba helyezte ezeknek a fontos témáknak a napirendre tűzését. Értékelésem szerint eddig az SZHP és a DP közötti ellentétek miatt nem sikerült érdemben foglalkozni ezzel. Azt is el tudom képzelni, hogy nem sokkal a tartományi kormány megalakítását követően elindulhat a pénzelésről szóló törvény meghozatalának folyamata, hogy még év vége előtt elfogadásra kerüljön a jogszabály, és a következő évi költségvetés már ez alapján készüljön el. Akkor talán egyértelműbbé válna, hogy minek a hét százaléka illeti meg Vajdaságot.
Nyitókép: (Fotó: Ótos András)
