Aleksandar Vučić kormányfői székfoglaló beszéde tegnap szinte hat órán át tartott, este nyolc óra előtt pár perccel ért véget. Az ülés elején a köztársasági parlament ellenzékének egy része kivonult, és az expozét a képviselői klubban hallgatta. Szerintük az ülést példátlanul rövid időn belül hívták össze, a képviselők nem kapták meg idejében az anyagot, így kellőképpen bele sem tudtak nézni. A kormányalakító tíz fejezetben, több mint 260 oldalon foglalta össze a kormány következő négyévi programját és tervét, amelyben a gazdaság megerősítése, a munkahelyteremtés, a mezőgazdaságban rejlő kitörési lehetőségek, a kisebbségi kérdések, illetve az európai integrációs törekvések kaptak kiemelt helyet. Az ülést ma folytatják.
Szinte hat órán át tartott az expozé (Fotó: Beta)
– Nemcsak új kormányt választunk, hanem próbára tesszük határainkat és lehetőségeinket is, hogy bebizonyítsuk, még magasabbra tudjuk emelni a lécet. Az elmúlt időszakban részben sikerült megváltoztatni az országot. Nincs többé visszaút. Nem engedem meg, hogy Szerbia letérjen arról az útról, amelyen elindult, de azt sem, hogy megálljon – emelte ki Vučić expozéjának bevezetőjében, majd folytatta: – Valamivel két évvel ezelőtt ugyanezen a helyen álltam, de Szerbia már nem ugyanaz, és mi sem vagyunk ugyanazok. Szerbia a csőd szélén volt, a legrosszabb gazdasági tekintéllyel, és az a veszély fenyegette, hogy nem tudjuk rendszeresen folyósítani a nyugdíjakat és a közszférában dolgozók fizetését. Ma magasabbak a fizetések, és ezt a reálszektorban elért eredményeknek köszönhetjük. A közszféra alkalmazottjai, a katonaság, a szociális biztosítás, az egészségügy, az oktatás terén foglalkoztatott személyek további fizetésnövelésre számíthatnak, és ami fontos, nem kismértékűben.
Kiemelte, mára sikerült stabilabb alapokra állítani az országot, csökkenteni az államadósságot és a munkanélküliséget. Az elmúlt két évben 124 ezer új munkahely nyílt meg, elsősorban a magánszektorban, ahol nem a párttisztviselők döntötték el, kit foglalkoztatnak, hanem a felelősségteljes vállalkozók.
Sikerült stabilizálni a hazai valutát és az állami költségvetést, ugyanakkor Szerbia fontos szerepet tölt be a régióban a gazdaság terén. Hozzátette, az új kormány felelősségteljesen, nagyobb erőbevetéssel vesz részt abban, hogy növelje a polgárok életszínvonalát.
POLITIKAI PRIORITÁS AZ EU-CSATLAKOZÁS
Az új kormány elsődleges célja az európai integráció, és ezáltal a magasabb életszínvonal megteremtése. A következő időszak tele lesz politikai kihívásokkal, amelyek a társadalom egészének és a polgároknak a javát szolgálják. Mint mondta, Szerbia fejlődését nem a tárgyalási fejezetek megnyitásával mérhetjük, hanem új munkahelyek teremtésével.
NEM VÁLASZTHATUNK OROSZORSZÁG ÉS AZ EU KÖZÖTT
Szerbia a legtöbb árut az EU piacára szállítja, a kivitel 85 százaléka ugyanis a régió és az EU országaiba kerül.
– A politikai képviselőket nem rangsololhatjuk aszerint, akik Oroszországot támogatják vagy akik az EU mellett teszik le a voksukat. A politika csakis Szerbia polgárainak érdekeit veszi figyelembe. Ha nem folytatunk pragmatikus vagy felelősségteljes politikát, hogyan tudunk majd gondot viselni minden polgárunkról? – tette fel a kérdést Vučić.
Elmondta, a kivitelnél már nem a mezőgazdasági nyersanyag a legnagyobb exporttermék, hanem ipari termékeket szállítunk külföldre. Mint mondta, sokat vár a szabadkereskedelmi megállapodások nyújtotta lehetőségektől, mindenekelőtt az árucsere-forgalom terén, és arra számít, hogy a közeljövőben tovább növekszik a kivitel.
A beruházás növekedésére is számít, elsősorban kínai, de oroszországi beruházásokra, de Szerbia tovább szeretné ápolni gazdasági viszonyát Amerikával is, ami a kormány gazdasági stratégiájának fontos része. Nem elhanyagolható a Távol-Kelet országaival, illetve más közép-ázsiai országokkal való együttműködés megerősítése sem. Ebben jelentős szerepet játszik Oroszország.
Vučić hozzátette, Szerbia a mezőgazdasági termékek kivitelével nyitni szeretne mindenekelőtt az ázsiai országok irányába.
Kiemelte, fontos állami lehetőségek vannak a mezőgazdaságban, ami a GDP 10 százaléka, de a mezőgazdasági termékek az ország exportjának 21, importjának 20 százalékát teszik ki, így jelentős szerepet játszanak az ország gazdasági stratégiájában. Reformintézkedésekkel, jelentősebb költségvetési támogatással és erős gazdasági politikával kell Szerbiának a mezőgazdasági termékeivel fellépni a külföldi piacon. Az élelmiszer és a mezőgazdasági termékek iránt van a legnagyobb érdeklődés az ázsiai piacon.
Az elmúlt időszak gazdasági eredményeit részletezve elmondta, tavaly a külföldi beruházás 75 százaléka az EU-ból érkezett. Az új munkahelyeknek mintegy 80 százalékát épp azoknál a vállalatoknál nyitották, amelyek tagjai az Európai Uniónak.
Az ellenzék szerint példátlanul rövid időn belül hívták össze az ülést (Fotó: Beta)
KATONAI SEMLEGESSÉG, KISEBBSÉGI KÉRDÉS
Vučić elmondta, Szerbia a katonai semlegesség mellett áll ki, az ország védelmi érdekeit tartja szem előtt. Oroszországgal, az Amerikai Egyesület Államokkal, Kínával, de más országokkal is jó védelmi együttműködést ápol.
Új stratégiai célokat tűzött ki maga elé Szerbia. Növelni szeretné a katonaság felfegyverzésének költségvetését, és ezáltal korszerűsítené a fegyverzetét. Vučić kitért arra, hogy Szerbia kiáll a béke megőrzése mellett, de nem engedi meg, hogy bárki veszélyeztesse az ország integritását.
Kitérve a Koszovó és Metóhia, valamint a Szerbia közötti párbeszéd folytatására elmondta, ő maga követi majd a tárgyalás lefolyását, hogy a szerb lakosság megerősödjön és érvényesíthesse jogait a déli tartomány területén, ugyanakkor rendeződjön végre az ingatlanok tulajdonjogi kérdése.
– Egyesek nem tudják, hogy a Balkánon a szerb és az albán a legnagyobb népcsoport, így a köztük levő viszonytól függ a béke a régióban. Ezért mindent megteszünk azért, hogy jó viszonyt ápoljunk az albán néppel – mondta Vučić.
Kitért a szórvány kérdésére is. Hozzátette, Szerbia gondoskoni fog a határain kívül élő polgárairól, de gondot visel a Szerbiában élő kisebbségek jogairól is.
STABIL A PÉNZÜGYI RENDSZER
Az ország makrogazdasági stabilitása egyben a gazdasági stabilitás alapfeltétele is. A nem egészséges alapokra helyezett gazdasági politika az ország gazdasági nehézségeihez vezetett, így nyilvánvalóvá vált, hogy az országot más gazdasági alapokra kell helyezni. Az ország pénzügyi stabilizációja az egyik legfontosabb célja a kormánynak. A tavaly és a tavalyelőtt véghezvitt reformok és az egyáltalán nem népszerű gazdasági intézkedések vezettek oda, hogy nőtt az adómegfizettetés mértéke, ugyanakkor az IMF (Nemzetközi Valutaalap) által megszabott programot követve Szerbiának sikerült csökkenteni az államadósságot.
Vučić az expozéjában kiemelte, az elmúlt két évben megkezdték a három legnagyobb közvállalat: a Szerbiai Villanygazdaság, a Srbijagas és a Szerbiai Vasutak Közvállalat átszervezését, ugyanakkor a korábbi kormány befejezete a magánosítás folyamatát, amire az elmúlt 15 évben nem volt politikai bátorság. Így 2014 augusztusától 526 vállalat és 92 ezer alkalmazottat érintett ez az eljárás. Az elmúlt 2 évben 41 vállalatot adott el az állam, 264 vállalatnál csődeljárás indult, ugyanakkor 17 stratégiai jelentőségű vállalatnál olyan intézkedések valósultak meg, amelyek lehetővé tették, hogy életben maradjanak.
A vállalatok átszervezésével és működésük ellenőrzésével a közvállalatok tavaly 8,31 milliárd dinár hasznot valósítottak meg, miközben a korábbi éveket 44 milliárd dinár hiánnyal zárták.
Elmondta, a kormány kész tárgyalásokat folytatni a szociális-gazdasági bizottsággal, a jelenlegi 121 dináros minimális munkabér növelése kapcsán, hogy a munkaadók se legyenek elégedetlenek. A 21 dináros minimálbért 22-23 ezer dinárra módosítaná. Hozzátette, a nyugdíjasok is nyugdíjemelésre számíthatnak, mint mondta, percre pontosan megkapják a havi járulékukat.
Vučić jóslata szerint Szerbia gazdasági aranykorát éli az elkövetkező időszakba, bár a nemzetközi gazdasági helyzettől is függ, hogy milyen mértékben tud Szerbia fejlődni – tette hozzá. Várhatóan a Brexit hátráltatja a gazdasági megerősödést, ám 2016-tól 2020-ig a felelős gazdasági politikával 1 százalékra csökkentenék az államadósságot, és arra törekszenek, hogy 2020-ig az államadósság ne érje el a GDP 60 százalékát.
SZERBIA GAZDASÁGI STRATÉGIÁJA
Mint bevezetőjében rámutatott, a gazdasági, a regionális, de a politikai stabilitás alapfeltétele az új beruházásoknak. Az utóbbi két évben 38 gyár, illetve termelőegység megnyitásán vett részt az ország területén. Az új termelési egységek több tízezer személy számára biztosítottak munkahelyet, de ezek az egységek más vállalatokban adtak lehetőséget új munkahelyek létesítésére. Az elmúlt két évben 36 szerződést írtak alá, összesen 542 millió eurót fektettek be, és ezáltal 18,5 ezer munkás foglalkoztatására kötelezték magukat. Nagy német vállalatok vannak már jelen, illetve terveznek további beruházásokat az országban. Jelenleg a Szerbiai Fejlesztési Ügynökség 48 lehetséges beruházóval tárgyal 1,62 milliárd euró befektetéséről, ami további 32,4 ezer személy foglalkoztatását teszi lehetővé.
– Új ipari politikára van szükség, amely összhangban lesz az oktatással és a piaci igényekkel, hogy Szerbia elsősorban az innovatív termeléséről legyen felismerhető – hangsúlyozta a kormányalakító, aki a környező országok példáját figyelembe véve a termelő- és a feldolgozóipar fejlesztésében látja az ország lehetőségeit.
Hozzátette, az új ipari politikával stabilizálnák az ágazatot, mindenekelőtt azt szeretnék elérni, ha a vállalatok többsége nemcsak a hazai piacra, hanem kivitelre is termelne. Így növelhetnék a kis- és középvállalkozások együttműködését, de versenyképességét is. Emellett az adminisztrációs eljárások csökkentésére és felgyorsítására is szükség van. A munkahelyi védelem, de a munkások jogainak védelme érdekében több törvény módosítására, illetve meghozatalára is sor kerül, bevezetve ezzel az európai standardokat a szerbiai munkahelyekre.
A gazdaság fejlődése azonban az infrastruktúra fejlődését is feltételezi, így a kormány előtt számos nagy beruházás áll, elsősorban az infrastruktúrát kellene felújítani: Vajdaság területén a közúti és a vasúti közlekedés javításán lesz a hangsúly, így a például az egykori Žeželj híd helyén épülő új vasúti hidat 17 év után várhatóan a jövő év első felében átadják a közlekedésnek, ezenkívül a Belgrád–Budapest gyorsvasút építkezési munkálatai az Ópazova–Újvidék szakaszon az orosz kölcsönnek köszönhetően még az idén megkezdődnek.
Aleksandar Vučić délután két óra után kezdte meg a kormány programjának ismertetését, és tette azt megszakítás nélkül több órán át, amelyet csak a Vojislav Šešelj, a Radikális Párt képviselőjének bekiabálásai, kommentárjai szakítottak meg rövidebb időre.
