Pásztor Bálint: Kitartunk azon projektumok mellett, amelyek Vajdaság számára kiemelt jelentőséggel bírnak (Ótos András felvétele)
– Az új kormánytól stabilitást várunk el, ami mindennek, így a gazdasági jólétnek, de az EU-csatlakozási tárgyalások folytatásának, illetve az élet minden szegmensének alapfeltétele. A legutóbbi kormányt a bátorság és a nyitottság jellemezte. Erre számítunk az új kormány esetében is – emelte ki felszólalásában Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség–Demokratikus Cselekvés Párt frakcióvezetője tegnap a parlamenti ülésen, Aleksandar Vučić kormányalakító expozéjára reagálva.
Miután a kormányalakító az új kormány négy éves mandátumának programját és terveit kedd délután hat órán keresztül ismertette, tegnap folytatódott a parlamenti ülés, ahol a frakcióvezetők 20 percben elmondhatták véleményüket az expozéról, illetve javaslatokat tehettek arra. Pásztor Bálint mindenekelőtt kiemelte azokat a fontos momentumokat, amelyeket az elmúlt két évben sikerült megvalósítani a Szerb Haladó Párt és a VMSZ együttműködésének köszönhetően. Így mindenekelőtt a kollektív bűnösség eltörlésével végre a magyar kisebbség egyenrangú polgára lehet az országnak. Ugyanakkor a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló akcióterv elfogadásával jobb pozícióba kerültek a nemzeti kisebbségek, és a részarányos foglalkoztatás terén is pozitív előrelépés történt.
Hozzátette ugyanakkor, az elkövetkező időszakban is kitartanak a megkezdett projektumok mellett, ám Vajdaság számára kiemelt jelentőséggel bírnak, így figyelemmel követik majd a szabadkai Népszínház építési munkálatait, amely esetében az SZHP országvezetése idején került sor először arra, hogy a köztársasági kötelezettségek is megvalósulhassanak. Pásztor Bálint rámutatott az autópálya y-elágazásának építőmunkálatainak jelentőségére, amely a Szabadkán áthaladó teherforgalom problémáját oldaná meg, hiszen összekötné a kelebiai határátkelőt az autópályával, de a szabadkai vámszabad övezettel is.
Hozzátette, az infrastrukturális projektumok közül kiemelt jelentőséggel bír a Belgrád–Budapest gyorsvasút megépítése, de a Szeged–Szabadka–Baja vasútvonal is. Kitért a gazdasági fejlődés jelentőségére, arra, hogy olyan társadalom megteremtése az új hatalom felelőssége, amely arra ösztönzi majd a fiatalokat és a szakembereket, hogy az országban kamatoztassák tudásukat, ne vándoroljanak el külföldre.
Pásztor kitért a mezőgazdasági termelők szociális biztosításának kérdésére. Mint mondta, a mai napig nem sikerült olyan modellt kidolgozni, amely igazságosabbá tenné a mezőgazdasági nyugdíjbiztosítás megfizettetését, hogy az a bevételhez igazodjon, és ne fizessen a kistermelő is ugyanannyit, mint a nagytermelő. Elmondta ugyanakkor, hogy a mezőgazdasági földterületeket az államnak a védelme alá kellene vennie és semmiképpen sem kellene azt a külföldieknek eladni.
Aleksandar Vučić „új” miniszterei körében (Fotó: Miloš Miškov/Beta)
Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselője is a mezőgazdasági földterületek védelmét emelte ki, mint mondta, örül annak, hogy Vučić az expozéjában Magyarország mintájára szeretné megoldani ezt a kérdést. De figyelmeztetett arra, hogy ezt Magyarország az alkotmány módosításával tudta elérni. Félelmének adott hangot, mert Vučić a programbemutatója során Vajdaságot nem a nevén említette, ami mélyebb politikai megfontolásra ad következtetni. Megjegyezte, hogy ha új alkotmány megfogalmazására szükség mutatkozik, reméli azt nem a közvélemény és a szakvélemény kizárásával teszik meg. Feltette ugyanakkor a kérdést, hogy miután Vajdaság megindította a külföldön található ingatlanok feletti tulajdonjog visszaszerzésének folyamatát, azok az ingatlanok kinek a hatáskörébe tartoznak majd?
Vučić reagálva a két képviselő felszólalására elmondta, az autóút y-elágazása nemcsak Szabadka számára fontos, hanem egész Szerbia érdekét szolgálja. A 10-es és 11-es közúti folyosó megépítése ezek után is prioritás. Čanaknak ugyanakkor azt válaszolta, hogy ő maga is nagyon szereti Vajdaságot, azt senki nem vitathatja el tőle. Mindent megtesz azért, hogy az ország mindegyik területe egyforma elbírálásban részesüljön. Majd kiemelte, hogy az elmúlt időszakban a legtöbb beruházó az állam támogatásával éppen Vajdaság területére érkezett.
Elmondta, mindent megtesz azért, hogy a mezőgazdasági földterületek ne kerüljenek külföldi kezekbe, de hogy azt magyarországi, vagy lengyelországi mintára teszi-e majd, még nem tudja.
– Nem áll szándékomban változtatni az alkotmányt. Majd valaki, aki utánam alakít kormányt, megteszi, de nekem eszem ágában sincs! – hangsúlyozta Vučić.
Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt képviselője ugyanakkor feltette a kérdést: miként lehet fejleszteni azt az országot, ahol a mostanihoz hasonló megosztottságra még sosem volt példa. Felszólalásában a politikai megosztottságra hívta fel a figyelmet, de rámutatott, az Alkotmány szerint Koszovó Szerbia része, de reálisan ez nem így van. Vučić erre azt válaszolta, Koszovó és Metóhia kérdésének gordiuszi csomóját csak az oldaná meg, ha Szerbia elismerné a déli tartomány függetlenségét. Erre azonban nem kerülhet sor, és nem is fog sor kerülni.
Az ellenzéki képviselők közül többen a felszólalásukban arra mutattak rá, hogy 2014-ben Vučić az akkori expozéjában kiemelte, a nyugdíjakat soha nem fogja csökkenteni, most is ezt ígéri a legidősebb polgároknak. Gyanújának adott hangot, hogy a kormányalakító ígéreteinek eleget tud-e tenni. Vučić erre azt válaszolta, hogy az állami költségvetés stabilizációjával lehetőség nyílt arra, hogy emelkedjenek a nyugdíjak, de a közszférában a fizetések is. Az egészségügyben és az oktatásban az év végéig a bérek növekedésére számíthatnak az alkalmazottak.
Boško Obradović, a Dveri mozgalom képviselője kritikát fogalmazott meg Vučić irányába. Elmondta, nem hallott olyan kitételeket az expozéban, amelyek támogatnák a családalapítást, miközben Szerbia fehér pestissel küzd. A régióban Szerbiában a legmagasabbak a kamatlábak. Így azoknál, akik a lakáskérdésüket hitellel oldják meg, a kölcsön kerete 10 év lefizetés után sem csökken. Obradović uzsorás rendszernek nevezte azt a bankpolitikát, amit a kormány és a Nemzeti Bank tétlenül néz. Rámutatott, a jelenlegi kormány sem jobb, mint a korábbi volt, hiszen azoknak a pártoknak kádereiből tevődik össze, akik tönkretették az ország gazdaságát.
Vučić a fehér pestis kapcsán annyit válaszolt a Dveri képviselőjének, hogy hatalmas gondot okoz az országnak ez a jelenség, ezért fog Slavica Đukić Dejanović tárca nélküli miniszter foglalkozni éppen a demográfiai kérdésekkel. De mint kiemelte, eddig nem látott egy olyan elképzelést sem, amely meggyőző megoldást jelenthetne erre a kérdésre.
A kamatlábak kapcsán pedig elmondta, háromszor alacsonyabbak, mint négy évvel ezelőtt voltak.
Vojislav Šešelj, a Szerb Radikális Párt képviselője elismerte, hogy a legnagyobb kivitelt Szerbia az EU területén valósítja meg, de mint rámutatott, a legnagyobb import is onnan érkezik. Mint mondta, nem kell erőltetni az EU-csatlakozást, hiszen a gazdaság fejlődését az nem segíti elő. Szavai szerint az ország fejlődésének egyedüli esélye csak az Oroszországgal ápolt kapcsolatok szorosabbra vonásával lehetséges. Majd aggodalmának adott hangot, hogy 2002 óta nem volt végső zárszámadás az állami költségvetésről, így a büdzséről beszélni csak relatív keretek között lehet.
Vučić válaszolt Šešeljnek, Szerbia nyitott gazdaságot szeretne ápolni, nem zárkózhat be. Épp az ilyen hozzáállásnak köszönhetően sikerült a kivitelt is megnövelni.
Az új kormány megalakításáról szóló vita ma is folytatódik. A képviselők tehetnek fel kérdéseket is. A vita lezárását követően döntenek majd a képviselők az új kormányról.
