Az a kijelentés, hogy Horvátország mindaddig gátolni fogja Szerbia európai uniós csatlakozását, amíg Belgrád vissza nem vonja a háborús bűnökről szóló törvényt, a horvátországi választások előtti kampány résztvevőinek versengése – emelte ki lapunknak Branko Radun politikai elemző (a felvételen). Szerinte ez csupán Horvátország Szerbia-ellenes politikájának egyik megnyilvánulása.
A vitatott törvény szerint Szerbiában olyan személyeket ítélhetnek el, akik Bosznia-Hercegovinában vagy Horvátországban, az ott élő szerbek rovására követtek el bűncselekményeket.
– Nem áll szándékunkban senkit sem kényszeríteni vagy zsarolni – mondta előző nap Zoran Milanović, a horvát Szociáldemokrata Párt (SDP) elnöke és kormányfő-jelöltje, de hozzátette, országa azt sem fogja tolerálni, hogy üldözzék az embereket. Belgrádnak el kell törölnie a törvényt, különben Zágráb is arra kényszerül, hogy bevezessen hasonló jogszabályt. (A vitatott törvény szerint Szerbiában olyan feltételezett háborús bűnösöket ítélhetnek el, akik Boszniában vagy Horvátországban, az ott élő szerbek rovására követtek el bűncselekményeket.)
Miro Kovač horvát ügyvivő külügyminiszter, a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) tagja ugyanakkor azzal vádolta meg Milanovićot, hogy kormányfőként nem tett semmit, hogy Szerbia az Európai Unióhoz való csatlakozás útján módosítsa a kérdéses törvényt.
Miután Belgrád és Brüsszel az uniós csatlakozási tárgyalásokon júliusban megnyitotta az emberi jogokról és az igazságszolgáltatásról szóló 23-as, valamint a jogállamiságra és a belügyekre vonatkozó 24-es fejezetet, Kovač kijelentette, a fejezeteket megnyithatják ugyan, de addig nem lehet azokat lezárni, amíg Zágráb Belgráddal szembeni követelései nem teljesülnek.
– A horvátországi választások előtti kampányban mindenki a hazafiasságát fitogtatja, és amikor a HDZ megnyilatkozik valamiről, az SDP is szükségét érzi, hogy Szerbia irányában erejét fitogtassa. Ez inkább belső politikai játék, arra viszont számítani lehet, hogy a választások után is megpróbálják majd lassítani Szerbia uniós integrációját. Ez egy általános Szerbia-ellenes politika, ami már évtizedek óta tapasztalható. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a HDZ veszített népszerűségéből, miután feloszlott a kormány, és most egy extrém Szerbia-ellenes propagandával próbálja visszanyerni a népszerűségét. Az SDP-nek pedig fel kell vennie a versenyt, még ha nem is értenek egyet a szélsőséges megnyilvánulással – emelte ki Radun. Szerinte ugyanakkor addig, amíg más EU-tagállam nem támogatja Zágráb megnyilvánulásait, nem érhetnek el sokat: – Horvátország az EU-ban nem az az állam, amely szavára sokat adnak, de veszélyes lehet, ha valaki(k) nevében feszeget bizonyos kérdéseket, hiszen így komoly lobbi állhat mögötte – mondta.
Radun rámutatott, nem egyedülálló jelenség ez, korábban is volt rá példa, hogy amint egy ország megkezdte az előcsatlakozási tárgyalásokat, a szomszédos országok saját érdekeiket tartva szem előtt, különböző feltételeket szabtak.
– Ez egy jól ismert játék; Szlovénia is ehhez folyamodott Horvátország esetében. Ugyanakkor Horvátországnak mindig érdekében áll majd, hogy gáncsoskodjon Szerbiával. Ez a stratégiája. Nyilván gazdasági érdekei is fűződnek hozzá, hiszen ily módon zsarolhatja privilegizált vállalatait, vagy ily módon valamilyen előnyt élvezhetnek az ellentábornál, hiszen fontos szerepet játszik itt is a kereskedelem. De ezúttal Horvátország túllépett minden határon, és Szerbiának határozottan kell reagálnia, rámutatva, hogy Horvátország ilyen fellépésével az itt működő horvát vállalatok is nehéz helyzetbe kerülhetnek – vélekedett Radun.
