Szerbia kormánypolitikáját a jövőben az önmegtartóztatás és a hallgatás jellemzi majd. Még ha Ivica Dačić nem is ért ezzel teljes mértékben egyet, remélem, a kormányülésen másként gondolkodik majd erről, de sem én, sem pedig a miniszterek nem reagálnak a jövőben a környező országokból érkező provokációkra – jelentette ki Aleksandar Vučić kormányfő a diplomáciai testületek képviselőivel zárt ajtók mögött megtartott ülést követően.
Aleksandar Vučić elmondta, a mintegy 10 jelentős állam nagyköveteivel folytatott beszélgetés során, amelynek alapvető témája a régióbeli felfűtött állapotok voltak, rámutatott, hogy Szerbia bebizonyította, nem fél a nehéz reformoktól, sőt annak ellenére az állami költségvetésben többletet érnek el az után is, hogy az év kétharmada már mögöttünk van. Gazdasági fejlődésre és jobb életszínvonal elérésére törekszik az ország. Ennek egyik alapfeltétele a nyugat-balkáni régió stabilitása és a béke megőrzése. Hogy ez megmaradjon, úgy döntött a kormány, hogy önmegtartóztató politikát folytat, és nem kíván reagálni a provokációkra, még akkor sem, ha a legnagyobb sértések érik az országot, mint ahogy az elmúlt napokban is megtörtént, amikor Szerbiát és a szerb népet egy rakás szerencsétlenségnek nevezték.
– Ennél nagyobb sértés nem is érheti az országot, de hallgattam. És hallgatok ma is. Nem azért, mert félek. Inkább lemondok a politikaipoén-szerzésről, nem akarom sem Horvátországot, sem a horvát népet sértegetni. És azokat sem szeretném bántani, akik azt állították, hogy tavaly Srebrenicában a szemüvegem támadt egy kőre, vagy én támadtam meg saját magam – mondta Vučić, aki kiemelte azt is, hogy tájékoztatta a diplomáciai testületet arról, hogy a Horvátországból érkező kijelentések nem a kampány túlkapásai, hanem annak a szerbellenes politikának a folytatása, amit Horvátország már évek óta folytat. Dubrovnikba a gazdasági fórumra is szívesen elment volna a múlt héten, a meghívás ellenére azonban egyértelműen a tudtára adták, hogy nemkívánatos. Megerősítette: a hallgatás politikájával néz a kormány a jövőbe, a béke és az önmegtartóztatás politikáját képviselik, és nem fél a gondokkal szembenézni vagy azokat megoldani.
Kitért arra is, hogy Novi Pazarba látogat a napokban, hogy tárgyalásokat folytasson a bosnyákokkal és a szerbekkel, a minapi támadásra reagálva. Kijelentette, nem fogja megengedni, hogy Szerbiában bárki bántalmazza a bosnyákokat vagy a szerbeket.
„A BOSZNIAI POLITIKUSOK ÁLLNAK A TÁMADÁS MÖGÖTT”
Miután srebrenicai látogatása során tavaly támadás érte Aleksandar Vučić kormányfőt, a fő elkövető elleni nyomozást pedig leállították, Ivica Dačić külügyminiszter szerint egyértelmű, hogy az eset hátterében a bosznia-hercegovinai bosnyák politikusok állnak.
Dačić hozzátette ugyanakkor, hogy a nyomozás során sem tettek sokat az illetékes szervek, hogy feltárják az elkövetőket, inkább arra tettek erőfeszítéseket, hogy megvédjék őket.
Elmondta, Szerbia a béke és a régió stabilitása mellett száll síkra, ám azt nem lehet gyűlölettel és a szerb kormányra és kormányfőre gyakorolt folytonos támadásokkal építeni. Kiemelte, Vučić a srebreniaci megemlékezésen államférfiként jelent meg, majd gyilkossági kísérletben volt része és folyamatos sértegetésben.
„MEGVÁLTOZTATNÁK A DAYTONI MEGÁLLAPODÁST”
A régió eseményeire reagált Aleksandar Vulin munkaügyi, foglalkoztatási és szociális védelmi miniszter is. Elmondta, erős nyomást gyakorolnak Belgrádra azok, akik szerint a daytoni megállapodást meg kell változtatni.
– Tiszteletben tartjuk a Dayton által meghatározott kötelezettségeinket. Bosznia-Hercegovinára önálló és békés szomszédként van szükségünk, a boszniai Szerb Köztársaságra pedig az ezen a területen élő szerb nép fennmaradása érdekében – hangsúlyozta Vulin.
Kitért ő is a Potočariban történt esetre, amikor a megemlékezésen a kormányfőre támadtak. Vulinnak meggyőződése, hogy egy jól kitervelt gyilkossági kísérlet volt tavaly az a támadás, amihez az elkövetők politikai támogatást is kaptak. A nyomozás leállításával, a miniszter szerint, a támadás elrendelőit akarják rejtegetni.
A BALKÁNON FOLYAMATOSAN NŐ A FESZÜLTSÉG
Aleksandra Joksimović, a Külpolitikai Központ elnöke is a régióban kiéleződött helyzetre mutatott rá, amit ő az a politikusok kemény megnyilatkozásaival magyaráz. Elmondta, a Nyugat-Balkánon folyamatosan nő a feszültség, éppen ezért nem beszélhetünk a régió stabilizációjának lehetőségéről.
Rámutatott, Horvátországban már évek óta a választások előtti időszakban rendkívül éles szerbellenes retorikát folytatnak. A közelmúltban ez a fajta megnyilatkozás különös lendületet kapott.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a régióban az képződik le, ami a világban történik. Az EU most éli legnehezebb napjait, a Közel-Kelet válsága és a migránsválság szorosan összefügg, és a Törökországgal kialakított kapcsolat is csak bonyolódik. Ezekre a gondokra sincs még megoldás, és az orosz–ukrán feszültség sem csökkent.
A Balkánon is számos destabilizációs vonal van, így Macedónia politikai helyzetét sem sikerült lezárni, ugyanakkor Koszovó területén is egy új probléma merült fel, az albán–albán konfliktus.
Joksimović szerint a régió stabilizációs esélye csakis a gazdasági fejlődésben van.
