Az idén Vajdaság ad otthont az Európai Régiók Közgyűlése (AER) egyik fő programjának, a Nyári Akadémiának, amelyen 20 európai ország 110 képviselője vesz részt. Az augusztus 17-étől 22-éig tartó rendezvényen arra keresik a választ, hogy a különböző kultúrák, a nyelvek és a vallások egymás mellett élése szociális-gazdasági szempontból előnyt, vagy netán hátrányt jelent-e egy-egy régió mindennapi életében és további fejlődésében. A részletekről Ana Tomanova Makanova, a Tartományi Képviselőház alelnöke, az idei Nyári Akadémia szervezőbizottságának elnöke nyilatkozott napilapunknak.
– A Tartományi Képviselőház 2002-ben vált teljes jogú tagjává az Európai Régiók Közgyűlésének (AER), és azóta rendszeresen részt vesz a szervezet munkájában a legfőbb tanácskozó testülettől: a közgyűléstől, a végrehajtó szerveken át szinte valamennyi bizottság tevékenységében. Az AER kulcsfontosságú prioritásait a régiók közigazgatásainak modernizációjában fogalmazták meg, és szorgalmaz mindennemű újítást, fejlesztést és munkahelyteremtést a régiókban, továbbá napirenden tartja a demográfiai változásokra, a migrációkra, a társadalmi kirekesztettségre és egészségügyi helyzetekre vonatkozó kérdéseket. Segíti a demokratizálódási folyamatokat a különbözőség terén és szorgalmazza a másságok érvényesítését a művelődés, a tájékoztatás és az oktatás területén, és nem utolsósorban feladata a lakosság biztonságos életkörnyezetének megteremtése. Az AER 33 európai országból mintegy 270 régiót tömörítő szervezet, tehát hatalmas tudásbeli, tapasztalatbeli erőforrást képez, amivel Vajdaság az elkövetkező napokban megismerkedhet.
Az Európai Régiók Közgyűlésének három fő programja van: a Nyári Akadémia (melyet még tavaly Nyári Iskolának neveztek) egyhetes fórum, amely immár 20 éve kerül megrendezésre. Az idén első ízben ad otthont Vajdaság ennek a rendezvénynek, ami szinte az egész Kelet-Közép-Európa tekintetében is jelentős, hiszen ezidáig többnyire Európa központi részeiben, és a Skandináv-országokban tartották meg. A cél a pozitív tapasztalatcsere, a régiók-közi együttműködések megalapozása, és mindannak a tudásnak átadása, melyek a másik régió tevékenységét, működtetését előrébb tudja vinni.
A másik az EurOdyssee program, amely a régió politikai pályára lépett fiataljainak továbbképzését célozza meg, különös tekintettel azokra, akik az önkormányzatokban vállaltak munkát. Háromtól hét hónapig tartó cserefoglalkoztatást is jelent az AER tagságát képező valamely régió közigazgatásában. A harmadik, a Centurio program viszont az egyik régió képviselőinek egy másik régióba való látogatását öleli fel konkrét kapcsolatteremtések, és közös projektumokban való részvételek céljából. Eddig Vajdaság területén egy projektum valósult meg, mégpedig a temerini Kókai Imre Általános Iskola energiahatékonysága területén. Az AER szakemberei elkészítették az intézmény energiahatékonysági tervét, és még a kivitelezésre is küldtek pénzt. Ez egyik szép példája a régióközi együttműködésnek.
Hogyan került sor arra, hogy Vajdaság legyen az idei Nyári Akadémia szervezője és vendéglátója?
– Vajdaság képviselete tavaly az Ukrajnában megrendezésre került Európai Régiók Közgyűlésén mutatta be, hogy jogi és gyakorlati szempontból miként sikerült megőrizni napjainkra is a Vajdaságban élő nemzeti közösségek identitását, a különbözőségek miként tarthatók fenn, melyek a szóban forgó közösségek jogai a nemzeti tanácsok működtetésétől kezdve egészen a kisebbségek képviselőinek felzárkóztatásáig. A beszámoló jó visszhangra talált, tekintettel a sokszámú nemzeti közösség békés egymás mellett élése, a magas mércéknek is megfelelő kisebbségi jogok szavatolása miatt. Vajdaság az egyetlen régió, ahol a nemzeti közösségek számára szavatolt a kulturális autonómia, és ahol a nemzeti tanácsok legitim és legális érdekszervezetként képviselik a szóban forgó közösségek érdekeiket a művelődés, az oktatás, a tájékoztatás és a kisebbségi nyelv hivatalos használatában. Ez tehát az, amiben Vajdaság régió különbözik az AER többi régióitól, ugyanis itt a különbözőség nem hátrányt, hanem előnyt jelent, és esélyt a régió társadalmi, művelődési és gazdasági fellendülésében. Éppen ezzel magyarázható, hogy az idei Nyári Akadémia témája a multikulturalizmus, a többnyelvűség és a multikonfesszionalizmus.
Európa régióiban a különböző kultúrák, a nyelvek és a vallások egymás mellett élése szociális-gazdasági szempontból nem mindig jelentenek előnyt?
– Ezt a kérdést másképpen látja az AER tagságának többsége, mert míg a Vajdaságban élő tradicionális nemzeti közösségek ezeken a vidékeken immár háromszáz éve élnek egymás mellett, a hagyományok, a szerzett és törvényes jogok és kiépített rendszer közepette, addig az európai régiók – különösen az országhatárok megnyitását követően – egészen más problémával, a tömeges népvándorlásokkal szembesülnek. Óriásira tehető azok száma, akik egyik környezetből a másikba költöztek. Ezek az emberek különböznek az őshonos lakosságtól, de nagyon fontos lenne a felzárkóztatásuk a közös társadalmi életbe. Számos esetben és bizonyos népcsoportok esetében ez leküzdhetetlen problémának bizonyul, hiszen sok régió hamis menedékkérőkkel kerül szembe.
Az egy hétig tartó rendezvényre több mint száz részvevőt várnak vendégül. Ritkán esik meg, hogy Vajdaságban egy időben húsz ország képviselője legyen együtt.
– A Nyári Akadémián 20 országból 110 személy jelezte részvételét, mégpedig Albánia, Ausztria, Belgium, Kanada, Horvátország, Csehország, Franciaország, Németország, Magyarország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Oroszország, Szlovákia, Svédország, Svájc, Törökország és Nagy-Britannia régióiból. A tartományi kormány és a Tartományi Képviselőház számára – amelyek ennek a rendezvénynek szervezői – hatalmas horderővel bíró rendezvényről van szó, hiszen nem emlékszem, hogy mikor volt egyszerre ennyi állam képviselője Vajdaságban. Az említett államok mellett Vajdaságból is számos részvevő veszi ki részét a munkából. Megemlíthetők a nemzeti tanácsok képviselői, továbbá a Tartományi Képviselőház képviselői csoportjainak vezetői is.
Milyen programokkal várják a részvevőket?
– A Nyári Akadémia keretében négy plenáris ülést tartanak a Tartományi Képviselőházban, ahol a kulturális identitás, a különbözőség, a tolerancia kerül szóba. A délutáni órákban Vajdaság jellegzetes vidékeit, településeit tekintik meg a részvevők. Ellátogatnak Szabadkára, Antalfalvára, a Nagybecskerek melletti Császár-tóra és Erzsébetlakra, ahol az egymás mellett élő nemzeti közösségek életével ismerkedhetnek meg, hogy a gyakorlatban is betekintést nyerhessenek életükbe, önszerveződésükbe és társadalmi integrációjukba. Vajdaság ezeknek a településeknek a bemutatásával ha nem is követendő példát, de egyfajta modellt nyújt a többi régió számára, melyben a különbözőség úgy fogalmazható meg, mint esély a további társadalmi fejlődéshez. A látogatások során nem marad ki Újvidék és Karlóca sem, ahol a szerbséggel, a többségi közösséggel is találkoznak. A rendezvény belgrádi kirándulással ér véget.
Ekkora horderejű rendezvény megszervezése mekkora költséget jelent a tartományi költségvetésre nézve?
– A közvélemény tájékoztatása céljából fontos megemlíteni, hogy valamennyi régió, mely képviselteti magát az újvidéki tanácskozáson, önerőből finanszírozza tagságának részvételi költségeit, így Vajdaság költségvetése szempontjából a Nyári Akadémia megrendezése nem jelent kiadást, csupán a szervezési munkálatok végzését. A rendezvény ügyviteli tervét az AER szervezőbizottsága korábban elfogadta, amely alapján a pénz rendeltetésszerű költéséről a későbbiekben Vajdaság jelentést tesz.
