Zsúfolásig megtelt a Zentai Alkotóház kedd este A Magyar Nemzeti Tanács négy éve című kiadvány ünnepélyes bemutatója idején, amely a testületnek a 2010. június 30. és 2014. június 30. közötti időszakban elvégzett munkáját foglalja össze. A kötetbemutató vendégei egyetértettek abban, hogy a Magyar Nemzeti Tanács az elmúlt négy év során megvalósított munkája révén olyan alapokat teremtett, amelyekre az elkövetkező időszakban is lehet majd építkezni.
A kötetbemutatón ifj. dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a stratégiai tervezés fontosságáról szólva kiemelte, nagyon fontosnak tartották, hogy konszenzus alakuljon ki azon célkitűzések megfogalmazása terén, amelyek mentén az MNT a tevékenységét folytatta.
– Nagyon sok olyan program van, amit széleskörűen ismernek az emberek: a stratégiák mentén lett Zentán hivatásos színház, a stratégiák mentén van több mint tíz útvonalon iskolabusz, amely szállítja olyan helyekről iskolába a magyar gyerekeket, ahol nincs magyar oktatás, a stratégiák mentén van több mint ezer ösztöndíjasunk, aki itthon tanul, és jövendőbeli értelmiségije lesz ennek a közösségnek, a stratégiák mentén van Szabadkán Kosztolányi-emlékpark, és a sort még sokáig folytathatnánk – hangsúlyozta ifj. dr. Korhecz Tamás, aki ezt követően beszélt a Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatala létrejöttének jelentőségéről, valamint a vajdasági magyarsággal való közvetlen kapcsolattartás fontosságáról is.
Sárosi Gabriella, a zentai Stevan Sremac Általános Iskola igazgatónője, az MNT tagja az oktatással kapcsolatos kérdésekről szólva kifejtette, a legelső cél az volt, hogy a szórványban élő magyar szülőket rávegyék arra, hogy vállalják fel magyarságukat, és írassák magyar osztályba a gyermekeiket, majd kitért az MNT ösztöndíjprogramjára, a felnőttoktatás terén elért eredményeire, a szerb nyelvtudás fejlesztése terén tett erőfeszítéseire, valamint a kis létszámú tagozatok megnyitásáért folytatott küzdelemre is.
Lovas Ildikó, az MNT kulturális tanácsosa a kulturális stratégia létrejöttéről és a stratégiai gondolkodás fontosságáról beszélt, majd a kulturális stratégia három alappilléreként a kulturális örökség birtokba vételét, a hagyományőrzést és az értékteremtést jelölte meg, amelyekre ezt követően részletesen is kitért.
– A stratégiai gondolkodás nem más, mint rendszerbe foglalás. Számos lehetőségnek, számos útnak, számos elképzelésnek a rendszerbe foglalása, ami a mi számunkra a következő pillanatban már feladatot és kötelességet is jelent – fogalmazott Lovas Ildikó, aki a művelődési egyesületek közösségépítő szerepéről, a vajdasági felújított művelődési központok élettel és tartalommal való megtöltésének fontosságáról és egyéb olyan kérdéskörökről is szólt, amelyek a kulturális stratégiában foglaltak értelmében meghatározták az MNT elmúlt négy évének tevékenységét, valamint megteremtették a további fejlődés lehetőségét.
Mgr. Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója, a Magyar Nemzeti Tanács tagja az MNT és a VMMI együttműködésének eredményeit elemezve kifejtette, ennek az együttműködésnek köszönhető az, hogy a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet az elmúlt időszakban a Kárpát-medence egyik legfontosabb közgyűjteményi, közművelődési és kutatói műhelyévé válhatott.
– Elértük azt, hogy olyan feladatokat tudunk ellátni, amelyet sehol máshol a Kárpát-medencében nem tapasztalhatunk. Felvállaltuk azt a feladatot, hogy mindazt, ami 1918-tól megjelent, és erről a vidékről szól – könyvben, képben, filmben –, digitalizáljuk, és elérhetővé tegyük bárki számára, amit a stratégiában lefektetettek szerint 2018-ig szeretnénk megvalósítani, és jó úton haladunk afelé, hogy ezt teljesíteni is tudjuk – magyarázta mgr. Hajnal Jenő, aki ezt követően kitért a VMMI egyéb kiemelkedő jelentőségű projektumaira is, köztük a népzenei archívum létrehozására, a folklorizmus jelenségeinek feldolgozására és több egyéb programra, amelyek – ahogyan fogalmazott – mind-mind a Magyar Nemzeti Tanács kulturális stratégiájában foglaltakkal összhangban valósulhattak meg.
Dr. Zsoldos Ferenc, az MNT alelnöke a tanács munkáját értékelve hangsúlyozta, az elmúlt négy év legnagyobb eredményének egyrészt azt tartja, hogy a vajdasági magyarság megértette, mit jelent az autonómia és az önrendelkezés, másrészt azt, hogy az állami intézményrendszerben megjelenhetett a magyar érdekek képviselete. Ezt követőn beszélt a civil szféra fejlesztése terén elért legfontosabb eredményekről.
A Magyar Nemzeti Tanács négy éve című kiadvány a testületnek a 2010. június 30. és 2014. június 30. közötti időszakban elvégzett tevékenységét foglalja össze. A kötetben helyet kapott a tanács szervei munkájának bemutatása, a stratégiai tervezés összefoglalása, a tevékenységi területek és a megvalósult projektumok leírása, a kiemelt jelentőségű intézmények jegyzéke, a tanács költségvetésének és támogatásainak összefoglalása, valamint a médiával kialakított kapcsolatának bemutatása és a jövőképének megfogalmazása is.
