Miután Vojislav Šešelj hágai vádlott, a Szerb Radikális Párt elnöke szerdán felgyújtotta Horvátország zászlaját, ismét feszültté váltak az egyébként sem harmonikus szerb–horvát kapcsolatok. Horvátország egyik első lépése az volt, hogy konzultáció céljából visszahívta belgrádi nagykövetét. Arról, hogy mennyire komoly botrányról van szó, és az eset hogyan befolyásolhatja a Szerbia és Horvátország közötti kapcsolatokat, Mihal Ramacs politikai elemző nyilatkozott lapunknak.
Hogyan néz ki a nemzetközi gyakorlat zászlógyújtogatás esetén?
– Nem lehet egységes gyakorlatról és törvényes előírásokról beszélni. Bizonyos országokban nem tiltják törvénnyel a zászlók felgyújtását, máshol viszont igen. Bevett szokás azonban, hogy állami szimbólumként szinte mindenhol tiszteletben tartják saját és más zászlaját is. Rendes körülmények között egy zászlót kizárólag neveletlen, modortalan és zavaros elméjű személyek gyújtanak fel. Rendkívüli esetben, például háború idején, az emberi életet sem tartják tiszteletben, nemhogy egy zászlót.
Mennyire helyénvaló a horvát fél reakciója, hogy visszahívta belgrádi nagykövetét?
Mihal Ramacs: Šešelj valójában gyűlöli Szerbiát (Fotó: Ótos András)
– Ha a horvát zászlót egy, a szerb kormány vagy hatalmi pártok valamelyike által szervezett tömeges rendezvényen gyújtották volna fel, akkor érthető lenne Horvátország reakciója. Ha valamelyik állami tisztségviselő fogalmazott volna meg súlyos sértést Horvátország vagy a horvát nép számlájára, akkor szintén normális lett volna a reakció. Šešelj azonban egy ellenzéki, a köztársasági parlamentbe be sem jutott párt elnöke. Nincsen az az államhatalom, amely megakadályozhatná a Šešeljéhez hasonló viselkedést. A horvát zászló felgyújtását követően a szerbiai illetékesek megfelelő módon reagáltak. Tudtommal a vonatkozó horvátországi törvények sem írnak elő szigorúbb büntetést zászlógyújtogatás esetén. Nagykövetének visszahívásával Horvátország nagyobb jelentőséget tulajdonít Šešeljnek, mint amekkora jelentősége valójában van.
Hogyan befolyásolja ez az incidens a két ország kapcsolatát?
– Ez mindkét féltől függ. Ha jól értelmeztem Vučić miniszterelnök nyilatkozatát, akkor Belgrád megpróbálja csillapítani a kedélyeket, amelyeket egy felelőtlen személy borzolt fel. Viszont az is tény, hogy Šešelj faragatlanságáért a horvátországi szerbeknek kell majd a legnagyobb árat fizetniük, hiszen Horvátországban is vannak Šešeljhez hasonló emberek, akik alig várják, hogy nyilvános botrányt kelthessenek, és mérgüket egy másik nemzet ártatlan képviselőin töltsék ki.
Milyen szemmel néz az átlagos szerbiai polgár az SZRP elnökének performanszaira?
– Ha az utolsó parlamenti választások eredményéből indulok ki, akkor megállapíthatjuk, hogy Šešeljnek nincsenek támogatói. A szerdaihoz hasonló tüntetésekre bármelyik politikus képes összecsődíteni több tíz vagy akár több száz semmittevő embert és fanatikust. Azt viszont kétlem, hogy a televíziók képernyői előtt ülő emberek közül sokaknak tetszett volna a horvát zászló felgyújtása.
Értékelése szerint hogyan boldogul a szerb kormány a Šešelj-problémával?
– Az SZRP elnöke hajlamos fejtörést okozni. Már Miloševićnek is meggyűlt vele a baja, pedig politikusként ő teremtette meg. A kilencvenes években Šešelj a köztársasági parlament épületében és előtte is botrányosan viselkedett, pisztollyal hadonászott nyilvános helyeken, rendbontás miatt el is ítélték, de mindennek ellenére sem tért észhez. Most volt párttársainak, volt barátainak, de az államnak is nehézségeket okoz. Šešelj nem Szerbiában született, és van egy olyan érzésem, hogy valójában gyűlöli az országot és a jövőben is kizárólag a szerb állam, a szerb nép és minden szerbiai polgár ellen fog ténykedni.
