Szerbia készen áll az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalások első fejezeteinek megnyitására, mondták el az utóbbi hetekben több alkalommal is a szerb államvezetőség képviselői. A tisztségviselők álláspontja szerint a fejezeteket már júniusban meg kellene nyitni, mivel meglátásuk szerint Szerbia minden ehhez kapcsolódó feltételt teljesített. Aleksandar Vučić miniszterelnök a közelmúltban elismerte: a fejezetek megnyitását feltehetőleg az akadályozza, hogy Belgrád nem hajlandó teljes egészében átengedni Pristinának a Gazivode vízi erőművet és az ahhoz tartozó infrastruktúrát. Varga László, a VMSZ képviselője lapunknak nyilatkozva megerősítette, hogy a szóban forgó erőmű körüli jogviszony rendezése valóban sarkalatos feltétele a fejezetek megnyitásának.
A Szerbia barátai elnevezésű, Brüsszelben megtartott konferencián, amelyen az Európai Unió húsz tagállamának külügyminisztere és nyolc tagállamának külügyminiszter-helyettese vett részt, Aleksandar Vučić szerb kormányfő közölte: Szerbia minden tőle telhetőt megtett, ezért kéri, hogy a Szerbia és az EU közötti csatlakozási tárgyalásokban minél előbb nyíljanak meg az első tárgyalási fejezetek.
– A találkozó rendkívüli lehetőség volt arra, hogy Szerbia érvekkel és tényekkel támassza alá, hogy mekkora előrelépést valósított meg az európai integráció témájában az utóbbi másfél évben. Bemutattuk a szerb kormány által foganatosított reformintézkedéseket, és senki egyetlen kritikus megjegyzéssel sem illette őket. Az EU képviselői elmondták, hogy Szerbiának végre kell hajtania a Belgrád és Pristina kapcsolatát rendező brüsszeli megállapodás azon szakaszait, amelyeket eddig nem hajtott végre. Ezt persze megtesszük, de azt kértük az EU-tól, hogy szélesebb kontextusban tekintsenek erre a kérdésre – fogalmazott Vučić.
JÓVAL ÉV VÉGE ELŐTT
A tegnap megtartott, Szerbia barátai konferencián Aleksandar Vučić kormányfő azt kérte az Európai Unió képviselőitől, hogy jóval az év vége előtt nyíljanak meg az első tárgyalási fejezetek. Szerbia már eddig is sokat megtett ennek érdekében, a jövőben pedig még több feladatot tervez elvégezni, nyomatékosította a szerb miniszterelnök, mondván: az EU-tól nem a szerb kormány, hanem a szerbiai emberek megjutalmazását várják el.
Újságírói kérdésre válaszolva Vučić elismerte, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki látogatása kapcsán az EU képviselői újfent emlékeztették arra, hogy Szerbiának az EU külpolitikájához kell igazítania sajátját.
A konferencia házigazdája Sebastian Kurz, Ausztria külügyminisztere volt. Kurz értékelése szerint Szerbia pozitív reformokat hajtott és hajt végre, ezért nem tartja jónak, hogy másfél évvel a csatlakozási tárgyalások megnyitását követően az EU továbbra sem nyitotta meg az országgal a tárgyalási fejezeteket.
– A konferencia célja támogatni Szerbiát az európai úton. Meglátásom szerint ez sikerült is, kollégáim közül többen is elismerően szóltak az ország eredményéről – fogalmazott Kurz.
Ehhez hasonló hangnemben nyilatkozott Paolo Gentiloni, Olaszország külügyminisztere, aki kifejtette: az EU értékeli Szerbia meghatározó szerepét a Nyugat-Balkán stabilitásának megőrzésében. Belgrád pragmatikus hozzáállással igyekszik megoldani a nyitott kérdéseket, fűzte hozzá az olasz diplomácia vezetője.
Közben továbbra is folytatódnak a találgatások, hogy mikor nyílhatnak meg az első tárgyalási fejezetek. A Tanjug hírügynökség nem hivatalos értesülései szerint ez már októberben megtörténhet, feltéve, ha Németország rábólint a dologra. A formális döntés a Miniszterek Tanácsának, majd ezt követően az Európai Tanács szeptemberi ülését követően születhet meg, magyarázta a neve elhallgatását kérő brüsszeli diplomata, aki szerint ezzel a forgatókönyvvel Németország is egyetért. Ugyanez a diplomata szerint pozitív jel, hogy a tegnapi brüsszeli konferencián mindegyik tagállam külügyi képviselője megjelent, mivel ez bizonyítja a széles konszenzust, hogy az EU tagállamként szeretné köreiben üdvözölni Szerbiát.
GAZIVODÉTŐL FÜGG
Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője, a képviselőház Európai Integrációs Bizottságának elnökhelyettese lapunknak nyilatkozva kifejtette: egyelőre lehetetlen pontosan megmondani, hogy mikor nyílnak meg az első fejezetek.
Azzal kapcsolatban, hogy mi az oka annak, hogy az első tárgyalási fejezetek másfél év után sem nyíltak meg, Varga megjegyezte: annak a három fejezetnek – 23-as, 24-es és 35-ös – a tekintetében, amelyekkel kapcsolatban az EU tagállamainak körében konszenzus van, hogy csak csomagban lehet megnyitni őket, Szerbia jelenleg nem tart annál a szintnél, amely kielégítené az EU összes tagállamának az elvárását.
– A 23-as és a 24-es fejezet tekintetében az a helyzet, hogy az unió részéről még nem kerültek elfogadásra a fejezetekhez tartozó akciótervek. Ezek az akciótervek azt taglalják, hogy a szóban forgó két fejezet tekintetében Szerbia mit, milyen reformintézkedéseket fog a tárgyalások folyamatában végrehajtani. A 35-ös fejezettel kapcsolatban pedig az a helyzet, hogy a 2013 áprilisában aláírt brüsszeli megállapodásnak a végrehajtása még nem fejeződött be. Pillanatnyilag nagyon nehéz megmondani, hogy pontosan mikor nyílhat meg a szóban forgó három tárgyalási fejezet. Elméletileg akár heteken belül megtörténhet. A szerb miniszterelnök is erről beszélt az utóbbi hetekben, vagyis kifejtette, reméli, hogy a fejezetek júniusban megnyílnak. Ez elméleti lehetőség. Ami a gyakorlati lehetőséget illeti, azokból a jelzésekből, amelyeket személy szerint érzékelek az EU tagállamainak a részéről, úgy vélem, hogy sokkal reálisabb az év második felének a végén számítani a fejezetek megnyitására. Az Európai Bizottság az idén októberben nyilvánosságra hozza az idei országjelentést, a tárgyalási fejezetek megnyitásáról szóló döntés pedig számításaim szerint az azt követő első soron következő EU-csúcson – amelyet decemberben szoktak megtartani, és amely általában a bővítéssel foglalkozik – születhet meg. De ismétlem, elméletileg az is elképzelhető, hogy a fejezetek már júniusban vagy szeptemberben megnyílnak. Ebben a pillanatban senki nem tudná százszázalékos biztonsággal megjósolni, hogy ez mikor következik be – taglalta Varga.
Válaszolva kérdésünkre, hogy Szerbiának mit kellene mindenféleképpen megtennie ahhoz, hogy a fejezetek biztosan megnyíljanak az idén, a VMSZ képviselője kifejtette: a 23-as és a 24-es fejezetekkel kapcsolatban Szerbiának már csak minimális feladata van, hiszen az EU tagállamai vagy rövid időn belül elfogadják az akcióterveket, vagy esetleg apróbb korrekció céljából egyiket vagy másikat visszaküldik az országnak. A két akcióterv gyakorlatilag célegyenesben van, szögezte le Varga.
– A 35-ös fejezet tekintetében viszont van egy rendkívül súlyos kérdés, mégpedig a Gazivode víztározó, illetve vízi erőmű és az ahhoz tartozó infrastruktúra, vagyis a koszovói áramellátási rendszer egy jelentős része. Jelenleg úgy tűnik, hogy ez az a nagy kérdés, amely tekintetében Szerbiának megállapodásra kell jutnia Pristinával. Egy olyan létesítményről van szó, amelynek nagyobb része szűkebb Szerbia területén van, egy kisebb része pedig Koszovó területén, a koszovói áramellátás egy jelentős része függ azonban ettől a rendszertől. Ha ebben a témában megállapodás születik, akkor valószínűleg megállapításra kerülhet, hogy Szerbia a 35-ös tárgyalási fejezet megnyitására is készen áll – magyarázta Varga.
A képviselőnek nincsenek értesülései azzal kapcsolatban, hogy mik az EU elvárásai a gazivodei kérdés megoldásának tekintetében. Az unió nyilván olyan megoldást szorgalmaz, amely mindkét fél számára elfogadható, jegyezte meg Varga, hozzátéve: Belgrád és Pristina álláspontja jelenleg igencsak távol áll egymástól.
– Koszovó az egész objektumot saját magának követeli, és a koszovói vagyon részeként tekint rá. Szerbia persze egészen másként áll hozzá ehhez a kérdéshez, tekintettel arra, hogy a létesítményt hogyan, milyen forrásból építették meg évtizedekkel ezelőtt, valamint tekintettel arra, hogy mekkora része fekszik Szerbia szűkebb területén, és azért is, mert Szerbia számára kulcsfontosságú az észak-koszovói szerbek áramellátásának biztosítása. Szerbia mindezért valamiféle vegyes modell kialakítását támogatja, vagyis egy olyant, amely mentén az észak-koszovói szerb községek közössége is fenntartója és működtetője lenne ennek a víztározó rendszernek és erőműnek – részletezte Varga.
Szerbia készen áll az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalások első fejezeteinek megnyitására, mondták el az utóbbi hetekben több alkalommal is a szerb államvezetőség képviselői. A tisztségviselők álláspontja szerint a fejezeteket már júniusban meg kellene nyitni, mivel meglátásuk szerint Szerbia minden ehhez kapcsolódó feltételt teljesített. Aleksandar Vučić miniszterelnök a közelmúltban elismerte: a fejezetek megnyitását feltehetőleg az akadályozza, hogy Belgrád nem hajlandó teljes egészében átengedni Pristinának a Gazivode vízi erőművet és az ahhoz tartozó infrastruktúrát. Varga László, a VMSZ képviselője lapunknak nyilatkozva megerősítette, hogy a szóban forgó erőmű körüli jogviszony rendezése valóban sarkalatos feltétele a fejezetek megnyitásának.
A Szerbia barátai elnevezésű, Brüsszelben megtartott konferencián, amelyen az Európai Unió húsz tagállamának külügyminisztere és nyolc tagállamának külügyminiszter-helyettese vett részt, Aleksandar Vučić szerb kormányfő közölte: Szerbia minden tőle telhetőt megtett, ezért kéri, hogy a Szerbia és az EU közötti csatlakozási tárgyalásokban minél előbb nyíljanak meg az első tárgyalási fejezetek.
