Az év első öt hónapjában megközelítőleg 22 ezren folyamodtak menedékjogi státuszhoz Szerbiában, de még egy százalékuk sem kapta meg azt. Amíg az Európai Unió országai azon dolgoznak, hogy csökkentsék a menekültáradatot, szigorítások bevezetésén gondolkodnak, addig több tranzitországban, ahol az illegális bevándorlók áthaladnak, egyre nehezebben küzdenek meg a Közel- és Közép-Keletről, illetve Közép-Afrikából áramló tömegekkel. Egyre több a gyermek közöttük, akik számára teljesen más ellátást kell biztosítani. Csikós László, a munkaügyi, foglalkoztatási és szociális védelmi minisztérium államtitkára szerint már nem menekültáradatról, hanem népvándorlásról van szó.
Egyre több gyermek indul útnak. Közülük 1300-an szülői felügyelet nélkül folyamodtak menedékjogi státuszhoz. Hogyan tud az állam védelmet nyújtani a gyermekeknek, akik könnyen az embercsempészek áldozatául eshetnek?
– A szerbiai szociális védelemnek nincsenek zárt intézményei. Az igazságügyi minisztérium működtet ilyet: javító-nevelő intézetet, vagy kiskorúak börtönét, ahova csak bírósági ítélettel lehet elhelyezni gyermeket. A mi minisztériumunk csak nevelőintézetet üzemeltethet, amely nem zárt intézmény. A külföldről érkezett, szülői felügyelet nélküli gyermekeket a befogadó menhelyeken helyezhetjük el – amelyek önkormányzati hatáskörbe tartoznak –, amilyen Nišben, Belgrádban, Újvidéken és Szabadkán működik. Az elhelyezés után tulajdonképpen arra várunk, hogy valaki: szülő, rokon, vagy felnőtt személy, vagy az adott ország nagykövetségéről eljöjjön értük.
Ha valaki eljön egy gyermekért, igazolnia kell-e valamilyen módon a rokoni viszonyt?
– Fel kell mutatni valamilyen bizonylatot, hogy valamilyen rokoni viszonyban vannak. De ki kell emelnem, hogy ebben az esetben is különbséget kell tenni a kisgyermekek és a fiatalkorúak között. A 14 évesnél fiatalabbakat csak felnőtt személynek lehet átadni, az ennél idősebb gyerekeket nem nagyon lehet korlátozni, akár meg is szökhetnek ebből az intézetből.
Napról napra egyre több menekült családot láthatunk az utcákon. Nyilván nem folyamodik mindenki menedékjoghoz. Hányan tartózkodnak jelenleg az ország területén?
– Aki legálisan akar az ország területén tartózkodni, menedékjoghoz kell folyamodnia. Amint átlépték az országhatárt, az első rendőrőrsön kell jelentkezniük, ott kell kérniük a menedékjogot is. Ilyen eset ez év első öt hónapjában 22 ezer volt, ebből 3000 fiatalkorú volt, aki menedékjogot kért, közülük is 1300 kisgyermek. Becslésünk szerint további 31-32 ezer olyan ember is átvonult az országunkon, akik illegálisan tartózkodnak Szerbia területén.
Nagyon hosszú a menedékjogi kérelmek elbírálása. A kérelmező 22 ezer személynek még egy százaléka sem kapta meg a menedékjogot. Mi ennek az oka?
– Tudomásom szerint a belügyminisztérium határrendészeti főigazgatósága keretében működő menedékjogot elbíráló osztály 4-5 munkatárssal dolgozik.
Nem terveznek ezen változtatni?
– Nehezen hiszem, hogy ebben a gazdasági helyzetben, amelyben országunk van, 200 személyt foglalkoztatnak majd arra, hogy a menedékjogi kérvényeket elbírálják.
Nem rossz politika az, ha a menedékjogok elbírálása helyett a szürke zónába kényszerítjük a menekülteket?
– Akik menedéket kérnek, azokról tudjuk, hogy hányan vannak. Akik nem kérnek menedéket, csak becsült adataink vannak. Amikor elfogják őket, hogy illegálisan tartózkodnak az ország területén, mindjárt menedékjoghoz folyamodnak.
Továbbra is csak azok részesülhetnek bármiféle ellátásban (így egészségügyiben is), akik menedékjogi státuszhoz folyamodtak?
– Az a nemzetközi egyezmény alapján, amelyet 2008 áprilisa óta alkalmazunk, primáris egészségügyi ellátás jár minden menedékjogot kérőnek.
Ezt azért kérdeztem, mert hosszú utat tesznek meg az emberek Szerbiáig, és szervezetükben olyan vírusokat és baktériumokat hordoznak, amelyek nálunk nem jellemzőek. Jelentkeztek már az ország területén olyan betegségek, amelyek erre a vidékre nem jellemzőek?
– Az afrikai, közép- és közel-keleti országokban teljesen más baktériumok vannak a szervezetekben, mint nálunk. De még nem jelentkeztek betegségek.
A külföldi híradásokból tudjuk, hogy egyre nagyobb tömegek indulnak útnak a közel-keleti országokból és Afrikából. Ugyanakkor Ausztria felfüggesztette a menedékjogok elbírálását, további szigorítások várhatók, Magyarországon is a menedékjogi törvény módosítását tervezik. Ezek a nehezítések pedig országunkon csapódnak majd le. Mivel számolhatunk?
– Magyarország elkésett a szigorításokkal, Ausztria már bevezette őket. Magyarországról per pillanat Szlovénia felé közlekedhetnek a menedékjogot kérők, illetve Szlovákia és Csehország irányába, hogy elérjék a vágyott Németországot, vagy a skandináv és Benelux államokat.
Ha az Európai Unió bezárja kapuit a menekültáradat előtt, mi várható nálunk?
– Görögország is az Európai Unió tagállama, schengeni ország, ahová folyamatosan érkeznek a népvándorlók-menekülők. Nem is nevezném én ezeket az embereket menekülteknek, jelen pillanatban népvándorlás folyik. Háborús övezetből, háború elől menekülnek, de hatalmas tömegek indultak meg Afrikából, Közel- és Közép-Keletről. Ez már népvándorlás. Most már Törökország nem tudja miből etetni őket, Jordánia sem, Libanonban több mint egymillió menekült él, Szíriában is vannak lokális menekülttáborok, palesztin menekülttáborok is léteznek még mindig. A menekülttáborokból nap mint nap több ezren törnek ki. Ezeknek az embereknek az élelmezése kérdésessé vált, ezért indultak Nyugat felé. Görögország vajmi keveset tett ezen emberek ellátásáért és visszatartásáért.
Nálunk az élelmezés kérdése még nem merült fel?
– Napi szinten 500 embernek nyújtunk ellátást. Körülbelül 8 euróba kerül egy felnőtt személy étkeztetése naponta, amit a központi költségvetésből biztosítunk. A gyerekek ellátása más. Havi szinten megközelítőleg 600 eurót különítünk el egy gyermek ellátására a minisztérium költségvetéséből. Ám ahhoz képest, hogy hányan tartózkodnak az ország területén, ez a szám elenyésző.
Hol vannak a többiek?
– Valahol útközben két határ között. Az utóbbi időszakban felgyorsult a vándorlás, mert attól tartanak, hogy Magyarország is szigorításokat vezet be. Aki átjutott, és menedékjoghoz folyamodott, ott maradhat, de aki nem, azt visszatoloncolják, és ekkor lesz a baj.
Mivel számolhatunk?
– Abban reménykedünk, hogy az Európai Unió ad majd pénzt arra, hogy ezeknek az embereknek élelmet tudjunk adni. Egyébként mi nap mint nap szembesülünk olyan vándorlási népréteggel, akik fizetnek minden itteni szolgáltatásért. Addig, amíg van pénzük, nem jelent megterhelést az országunk számára a jelenlétük, sőt fogyasztanak, nálunk költik el a pénzüket. Ha az elfogy, akkor következik majd be a humanitárius katasztrófa.
