Nem sokkal múlt egy éve, hogy a pillanatnyilag mintegy 200 ezer fős katonasággal rendelkező Iszlám Állam (IÁ) terrorista szervezet kikiáltotta a kalifátust. A szervezet a kétezres évek elején Jordániában megalakított Jama'at al-Tawhid wal-Jihad terrorszervezetből jött létre, pontosabban ugyanarról a csoportról van szó, amely napjainkig számos névváltoztatáson esett át.
A szervezet részt vett az iraki összecsapásokban és eredeti célja az volt, hogy Irak szunnita többségű területein megalakítja a kalifátust, később azonban Szíria egy részére is kiterjesztette hatalmát, rettegést, halált és pusztítást hozva magával. A kalifátus jelenleg Szíria déli és Irak északi vidékét foglalja magában, de a terroristáknak ennél ma már sokkal nagyobb terveik vannak: a cél a világuralom. Az IÁ még tavaly nyilvánosságra hozta a térképet, amelyből kiderül, hogy mely területeket foglalná magába kalifátusuk: a Balkán-félszigetet, Románia, Ukrajna és Oroszország egyes területeit, egész Magyarországot, az Ibériai-félszigetet, Afrika nagyobb részét és a Közel-Keletet. A térképen ábrázolt állam nagyobb, mint a középkori kalifátus, vagy akár az Oszmán birodalom valaha volt.
Az Iszlám Állam (IÁ) a népszerűsítő-tájékoztató portálnak minősített Kalifátus Útja nevű internetes oldal YouTube-csatornáján tette közzé a napokban a videofelvételét, amelyben bejelenti, hogy a Balkánon Szerbia lesz az első célpontjuk, majd ezt követően hódítják meg a régió többi országát.
A szakértők már korábban is rámutattak, hogy a szélsőséges iszlamisták tanításait a szerbiai muszlimok java része erélyesen elutasítja, mivel számukra ezek szöges ellentétben állnak a számukra ismert iszlámmal, ezért Szerbiában nem valószínű komolyabb terrorista akció kivitelezése. Persze az is tény, hogy egy támadás végrehajtásához nincsen szükség sok emberre, ezért Szerbia és a régió többi országa biztonsági szolgálatainak ébernek kell maradniuk és érdemes komolyan venniük minden egyes fenyegetést, értékelték a szakértők.
FÉLELEMKELTÉSSEL HÓDÍTANAK
Dr. Zoran Dragišić, a Belgrádi Egyetem Biztonságtudományi Karának professzora egyetért azokkal, akik szerint komolyan kell venni az IÁ fenyegetését. Az illetékes állami szolgálatoknak, úgy Szerbiáénak, mint a régió többi országáénak, meg kell tenniük a szükséges lépéseket és együtt kell működniük egymással, hangsúlyozta Dragišić, mondván, hogy ami a polgárokat illeti, az a legfontosabb, hogy ne veszítsék el az állam és annak szervei iránti bizalmukat és ne uralkodjon el rajtuk a pánik.
– A fenyegetések célja elsősorban a félelemkeltés. A terroristák célja az, hogy az emberek az ő óhajaik szerint kezdjenek el viselkedni. Semmi nem teszi indokolttá, hogy az emberek változtassanak életmódjukon, szokásaikon. A terroristák és a fenyegetések az ezzel foglalkozó szakemberek hatáskörébe tartoznak. Szerbia hírszerző és biztonsági rendszere jól működik és szerteágazó. Képes kideríteni, hogy kiktől és honnan érkeznek a fenyegetések. A régió hírszerzési és biztonsági szolgálatai közötti együttműködés kiemelkedő. Szerbia a NATO Békepartnerség programban való részvételével csatlakozott az euroatlanti biztonsági közösséghez, vagyis a terrorizmus és a szervezett bűnözés tekintetében jó az együttműködés a NATO-val és a NATO tagállamaival. Ennek az együttműködésnek már most érezhető eredményei vannak, de a téma jellegéből adódóan a közvélemény erről nem sokat tud – taglalta Dragišić.
Arra a megjegyzésünkre reflektálva, hogy tekintettel a terrorizmus térhódítására a világban és a minél hatékonyabb védelem szükségessé válására, mára talán különösen indokolttá vált Szerbia csatlakozása a NATO-hoz, Dragišić kifejtette, hogy Szerbiában továbbra sincsen meg ehhez a szándék. Ez a tény az ország európai integrációjának és stratégiai irányvonalának szempontjából is problémát jelent, hangsúlyozta a szakember, hozzátéve: ami a terrorizmus elleni küzdelmet illeti, a Békepartnerség programban való részvétel elegendő segítséget jelent az országnak.
Azzal kapcsolatban, hogy miért fontos a terroristák számára a félelemkeltés, a szakember elmondta: a terrorizmus politikai jelenség, a terroristáknak politikai céljaik vannak, a terrorista szervezetek pedig politikai csoportosulások. A terroristák az államok gazdasági és politikai életét egyaránt befolyásolni szeretnék. Ezért áll érdekükben megfélemlíteni az embereket, mert egy idő után a polgárok elveszítik az állam, annak szervei és értékrendje iránti bizalmukat, magyarázta Dragišić, hozzátéve: a polgárok egy részét megpróbálják megtörni, hogy ne legyen erejük ellenállni, másik részüket pedig saját oldalukra próbálják állítani. Abban különböznek bármelyik másik politikai szervezettől, hogy politikai céljaikat – amelyek java része elfogadhatatlan az „átlagember” számára – erőszakkal próbálják megvalósítani.
– Az IÁ jelenléte egyre kifejezettebb a Balkánon. Erről tanúskodik az is, hogy a balkáni országokból nagyon sok polgár csatlakozott az IÁ szíriai és iraki alakulataihoz. Az IÁ logisztikai bázisa a Balkánon erősnek nevezhető és a szervezetre komoly fenyegetésként kell tekinteni – mondta Dragišić.
Hogy mennyire árulkodik a szélsőséges iszlamisták megerősödéséről a Balkánon az, hogy az elmúlt hétvégén a Potočariban a szerb miniszterelnökre támadó emberek szájából az arab „Allah Akbar” hangzott el, Dragišić megjegyezte: ez a kiáltás rendkívül sokatmondó. Szerinte egyértelmű üzenetről van szó, ez az iszlamisták üzenete, amely vitathatatlanul leleplezi az azt kimondó ember ideológiai beállítottságát. Pontosan megmutatja, hogy milyen légkör uralkodik a régióban, és hogy a muzulmánok egy része vagy már elfogadta ezt az ideológiát, vagy készen áll elfogadni, nyomatékosította a szakember, mondván: ez rossz üzenet Bosznia-Hercegovina és az egész régió számára.
GLOBÁLIS GONOSZ
Az IÁ fenyegetésével kapcsolatban ugyanazt az álláspontot képviseli Meho Omerović parlamenti képviselő is, a Szerbiai Képviselőház biztonsági szolgálatokat ellenőrző bizottságának tagja, aki aláhúzta: nem számít, hogy egy amatőr videofelvételről van szó, az államnak, szerveinek és biztonsági erőinek komolyan kell venniük a fenyegetést. Koszovó és Macedónia területén már volt akciója az IÁ-nak, a szervezet bizonyítottan jelen van a régióban, hangsúlyozta Omerović, hozzátéve, hogy ebben a helyzetben még az eddigieknél is kifejezettebbé kell válnia a régió országai biztonsági szolgálatai közötti együttműködésnek. Információcsere nélkül nem lehet sikeres ez a globális gonosz elleni küzdelem, mondta Omerović.
– A volt Jugoszlávia területén az IÁ elsősorban azokat a muszlimokat fenyegeti, akik tőlük eltérő módon gyakorolják vallásukat, a többi „hitetlen” csak listájuk második helyén szerepel. Összetett kérdésről van szó. Nem lenne jó, ha a szerbiai közvélemény az IÁ-t és a terrorizmust kiegyenlítené az országban élő muszlimokkal. Az igazi muzulmánok lojális állampolgárok és jó hívők. Hivatalos adatok egyelőre nincsenek arról, hogy az IÁ-nak hány követője van Szerbiában, a vélemény az, hogy számuk elenyésző. Az viszont tagadhatatlan, hogy Sandžakból több fiatal bosnyák is a szíriai harcterekre utazott és csatlakozott a szervezethez. Az IÁ ilyen módon, harcosok toborozásával próbál gyökeret ereszteni a régióban. Szerbia éppen ezért hozta meg tavaly azokat a törvényes rendelkezéseket, amelyek értelmében büntethetővé váltak a külföldön harcoló személyek. Persze, legyünk őszinték, ezt is meg lehet kerülni. A fiatalok például diákcsereprogram, vagy tanulmányút címén külföldre utazhatnak, valamelyik közel-keleti országba, ahonnan eljuthatnak Szíriába, vagy Irakba, megváltoztathatják nevüket, csatlakozhatnak a harcokhoz, majd visszajöhetnek Szerbiába és elkezdhetik terjeszteni az ott eltanult ideológiát. Ez lehetséges, ugyanakkor továbbra is úgy vélem, hogy Szerbiában a muzulmánok többsége nem nyitott a Korán szélsőséges tolmácsolására és a terroristák eszméinek elfogadására. Ez a helyzet óvatosságot és felelősségteljes magatartást követel meg, ugyanakkor nem szabad félelmet és pánikot gerjeszteni – taglalta Omerović.
Arra a kérdésünkre válaszolva, hogy miként sikerül a szervezetnek „megfertőznie” az Európában, olykor a nyugati országokban született és nevelkedett fiatalokat, akik némelyike még csak nem is muzulmán vallású, a képviselő kifejtette: a gazdasági válság és a nehéz élet Európa-, illetve világszerte probléma, a fiatalok kilátástalannak látják jövőjüket, ezért egyszerű őket a nyugati demokrácia és a piacgazdaság ellen fordítani. A fiatalok egy része így lázad az országaikban és a világban jellemző történések, a nehéz élet, a munkanélküliség és a kilátástalanság ellen, mondta Omerović, hangsúlyozva: ez a kérdés nem egy-egy országot, hanem az egész világot érinti, ezért érdemes lenne vele komolyan foglalkozni.
– Elég csak Sandžakot például venni. A fiatalok 55 százaléka munkanélküli, ennek ellenére becsületesen él, közben azt látja, hogy a körülötte tevékenykedő bűnözők nagyon is jól élnek. Ilyen helyzetben feltehetőleg keserűen gondolnak arra, hogy mit ér az, hogy ők maguk becsületesek. Ezekkel a fiatalokkal nagyon egyszerű manipulálni és államuk ellen fordítani őket – ecsetelte a képviselő.
Azzal kapcsolatban, hogy mekkora esélyt lát arra, hogy a terrorista szervezetek a Szerbián át Nyugat-Európába tartó migránsok közé „becsempészhetik” embereiket, Omerović megjegyezte: a Szerbiában eddig áthaladt több tízezer ember között egyetlen terrorizmussal összefüggésbe hozható személyt sem azonosítottak még a hatóságok, ugyanakkor más, nyugati országokban már volt erre példa. Ennek ellenére nem szabad a migránsok ellen fordulni, ezek az emberek a háború és a szegénység elől menekülnek, nem gyűlölettel, vagy falakkal kellene fogadni őket, hangsúlyozta Omerović.
