Az elmúlt évek, évtizedek következményeként, egészen biztos leépítésekre kerül sor a közszférában. Jelenleg a GDP 11,8 százalékát költjük a közszférában dolgozók béreire. A törvényjavaslat értelmében a jövőben a bérek kifizetése a GDP 8 százalékát tenné ki – emelte ki Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselője a parlament hétfői napirendjén szereplő közszférában dolgozók maximális számának meghatározásáról szóló törvény kapcsán.
Pásztor Bálint (Fotó: Ótos András)
Pásztor Bálint rámutatott, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban felmerült, hogy megközelítőleg 9000 foglalkoztatott kap majd felmondást a közszférában, a törvényjavaslat nem említ számokat.
– A törvényjavaslat azzal foglalkozik, hogy milyen módon kerül meghatározásra a közszférában dolgozók maximális száma. Ugyanakkor megmarad az önkormányzatok és a tartomány autonómiája ebben a kérdésben. Tehát ezek a szervek adnak javaslatot arra vonatkozóan, hogy mennyi legyen az alkalmazottak maximális száma. Ezt a javaslatot a pénzügyminisztérium és az államigazgatási minisztérium véleményezi majd és a kormány főtitkársága fogja jóváhagyni. Így épül fel a rendszer, éppen ezért a törvényjavaslat nem foglalkozik konkrét elbocsátásokkal. Ennek ellenére egészen biztos létszámleépítésekre kerül majd sor. Ez elkerülhetetlen, még ha az államigazgatásnak és a közszférának lesznek olyan szegmensei, amelyek esetében új alkalmazottak foglalkoztatására kerül sor, elsősorban az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamattal kapcsolatos munkahelyekre gondolok. Pozitívum, hogy ezzel a törvényjavaslattal hatályon kívülre kerül az a törvény, amely megtiltotta az új alkalmazottak foglalkoztatását, illetve szinte teljesíthetetlen feltételekhez kötötte azt. Rugalmasabbá válik a rendszer – magyarázta a köztársasági képviselő. Folytatta: – A törvényjavaslatban pozitívum, hogy az önkormányzatok vonatkozásában tartalmaz olyan megoldást is, amely értemében minden hivatalos nyelv esetében 0,3 foglalkoztatott alkalmazása válik lehetővé 1000 lakosra nézve – hangsúlyozta ki, kiemelve, ez jobb százalékarány, mint arra a korábbi években lehetőség nyílt. Hozzátette, a VMSZ frakciójának módosítási indítványa szerint a közszférában foglalkoztatottak maximális számának meghatározásakor figyelembe kell venni a részarányos foglalkoztatásra vonatkozó alkotmányos alapelvet is.
– Leépítéskor nem csökkenhet a kisebbségekhez tartozó foglalkoztatottak részaránya a többségi nemzethez képest. Annak elkerülésére tettük meg ezt a módosítási indítványt, hogy ne következhessen be, hogy a már most is kedvezőtlen arányok még kedvezőtlenebbekké váljanak. Ez az indítvány összhangban van a Szerb Haladó Párttal aláírt koalíciós megállapodással, illetve a 23-as fejezetre vonatkozó akciótervvel – tudtuk meg Pásztor Bálinttól.
A parlament napirendjén szerepelt hétfőn a közszférában dolgozók nyilvántartásáról szóló törvény megvitatása is. Ebben az esetben is a VMSZ módosítási indítványt nyújtott be.
– A közszférában alkalmazottakra vonatkozóan közel 40 adatból álló nyilvántartást fog az állam vezetni, mindenek előtt, hogy világossá váljon kinek mennyi a fizetése, és akár személyre lebontva ki mennyibe kerül az államnak. Mi azt javasoltuk, annak érdekében, hogy a részarányos foglalkoztatás megvalósulhasson, hogy ezen adatok közé tartozzon még kettő. Az egyik a nemzeti hovatartozás, hogy az államnak legyen adata a közalkalmazottak nemzeti hovatartozására vonatkozóan. Természetesen az alkotmányos rendelkezéssel összhangban ez nem lehet kötelező adat, ha erről valaki nem akar nyilatkozni. Éppen azért, mert az alkotmány értelmében ez egy érzékeny adatnak számít, egy másik kritériumot is javasoltunk emellett, mégpedig az általános és középiskolai tanulmányok nyelvének felmutatását. Ezek tényadatok, és ebből az adatból nagy bizonyossággal kiszűrhető, ki melyik kisebbséghez tartozik – mutatott rá Pásztor, aki hozzátette, hogy ez úton már pontosabban kimutatható a közszférában a részarányos foglalkoztatás.
