Múlt héten újabb lehallgatási botránytól volt hangos a szerbiai sajtó. Bojan Pajtić tartományi kormányfő közölte, hogy lehallgatták egyik tavalyi telefonbeszélgetését. Az állítást Nebojša Stefanović belügyminiszter és Aleksandar Đorđević, a Biztonsági-tájékoztatási Ügynökség igazgatója is cáfolták, mondván, egyik állami szerv sem hallgatja vagy hallgatta le Pajtićot.
Pajtić és Lidija Udovički – Kori Udovički államigazgatási miniszter húga – telefonbeszélgetésének átirata a Telepromter internetes hírportálon jelent meg. Pajtić megerősítette a beszélgetés hitelességét, és választ követelt az állami szervektől, hogy miért hallgatták le.
A beszélgetés során Udovički elpanaszolta Pajtićnak, hogy Aleksandar Vučić kormányfő komája, Nikola Petrović, a Szerbiai Villanyhálózat igazgatója kétmillió eurót követel azért, hogy az amerikai Continental Wind Partners szélerőműparkját a szerbiai villanyhálózatra kapcsolják. Ebben a cégben Lidija Udovički férjének részesedése van, ezért fordult a tartományi kormányfőhöz. A tartományi kormány engedélyezte a park kiépítését Kevevára mellett, a köztársasági kormány azonban megsemmisítette az engedélyt, arra hivatkozva, hogy a dokumentum kiállítása a villanyhálózat hatáskörében áll.
Az állítólagos lehallgatási botrány egyik érintettje, Nikola Petrović, azonnal megcáfolta, hogy bárkitől kenőpénzt követelt volna.
Később a sajtóban olyan állítások is napvilágot láttak, hogy Pajtić közeli barátja a Teleprompter főszerkesztőjének, és közösen ötlötték ki az affért, méghozzá azért, hogy aláássák a kormány és Aleksandar Vučić hitelességét, illetve olyan közhangulatot teremtsenek az országban, amelyben akár a kormányfő elleni merénylet is elképzelhető lenne.
LOGIKÁTLANSÁGOK
Zoran Dragišić biztonságpolitikai szakértő számára ebben a történetben az állami szervek a meggyőzőbbek, vagyis nem hiszi, hogy Pajtićot lehallgatták.
– A közvéleménynek bemutattak egy lehallgatási átiratot, amely megvádolja az Aleksandar Vučićhoz közel álló embereket. Ha a lehallgatásért valóban a Vučić irányítása alatt álló szolgálatok lennének a felelősek – márpedig az állítólagos lehallgatott ezt állítja – akkor nem logikus, hogy a szolgálatok miért nem akadályozták meg egy olyan átiratnak a kiszivárogtatását, amely súlyosan terheli a miniszterelnököt. Ne feledkezzünk meg arról, hogy Bojan Pajtić is csak politikus, aki talán semmitől nem riad vissza, ha saját népszerűségének a növeléséről van szó, vagy arról, hogy minél jobb eredményt érjen el a következő választásokon. Ebben a tekintetben jó ötletnek tűnhetett megpróbálni bizonyítani, hogy Vučić nem az, akinek kiadja magát, nem becsületes ember, a hozzá közel álló emberek pedig zsarolnak, visszaélnek helyzetükkel, és még sorolhatnám. Akárki is ötölte ki ezt az affért, meglehetősen ravasz volt, hiszen Vučićot egy lehallgatási botrány kirobbantásával próbálták lejáratni. Ügyesen megszervezett lejáratási hadjáratról van szó, csak a kivitelezésbe csúszott hiba, a történetet még az átlagembernek sem sikerült eladni. Persze állításaimra nincsenek bizonyítékaim, véleményem a felek által elmondottak alapján alakult ki. Abban is szinte teljesen biztos vagyok, hogy mindez a választások miatt történt. Sajnálatosnak tartom az egész esetet, hisz az ország számára káros, hogy egyik affér követi a másikat. Ezek egyre mélyebbre ássák az országot a sárba – fogalmazott Dragišić.
Azzal kapcsolatban, hogy általánosságban nézve a biztonsági szolgálatok mennyire nehezen vagy egyszerűen élhetnek vissza a polgárok kommunikációjának a lehallgatásával, a szakértő megjegyezte: régen elmúltak azok az idők, amikor a szolgálatok bármikor és bárkit lehallgathattak, illetve lehallgattak. A szolgálatoknak azon munkatársai, akik visszaéltek ezzel a – vagy bármelyik másik – felhatalmazásukkal, ma börtönbüntetésüket töltik, érvelt Dragišić. Senki sem annyira balga, hogy kockáztasson egy bírósági eljárást, tette hozzá.
– Szerbia ma demokratikus állam, így a szolgálatok többé nem a hatalmi politikai pártok, hanem az állam és a nemzeti érdekek szolgálatában állnak. Kétlem, hogy a szolgálatok munkatársai bírósági utasítás és engedély nélkül bárkit is lehallgatnának. A hatalom nem örök, egyszer ez a politikai csoportosulás és udvartartása van hatalmon, máskor pedig egy egészen másik, ezért a felhatalmazásával visszaélő személy nem sokáig lenne biztonságban. Egyébként is, napjainkban sokkal, de sokkal fontosabb témák is vannak a napi belpolitikai csatározásoknál. A biztonsági szolgálatok számára a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem élvez elsőbbséget, valamint a menekültválság, nem is lenne kapacitásuk ahhoz, hogy politikusokat kövessenek vagy hallgassanak le – taglalta Dragišić.
MINDEN A PÉNZ KÖRÜL FOROG
A Vreme hetilap újságírója, Miloš Vasić nem ért egyet a biztonságpolitikai szakértővel, és fenntartások nélkül elhiszi, hogy Bojan Pajtićot lehallgatták. Vasić szerint nem tekinthetünk múltként azokra az időkre, amikor a titkosszolgálat és a hozzá hasonló szervek visszaéltek hatáskörükkel. A szolgálatok lehallgattak, lehallgatnak és fognak a jövőben is, nyomatékosította.
– Nem értem, hogy Pajtićot miért lepte meg az egész ügy. Magától értetődik, hogy lehallgatják, őt, a tartományi kormány elnökét és a legnagyobb ellenzéki párt elnökét, aki évek óta kénytelen elviselni az „újradikális” hatalom támadásait. Az lenne meglepő, ha nem hallgatnák le. Az is természetes, hogy a másik oldal és a szolgálatok cáfolják, hogy bárki bárkit is lehallgatott volna bírósági felhatalmazás nélkül. Nikola Petrović sem fogja elismerni, hogy kétmillió eurót követelt volna egy üzletért cserébe. Mellékesen éppen itt rejtőzik a lényeg. Minden az alternatív energiaforrásokra elkülönített állami támogatások körül forog. Évekkel ezelőtt rábukkantam az információra, hogy ha valaki például szélparkot létesít, akkor az áramot háromszor drágábban adhatja el az állami áramszolgáltatónak, mint azok, akik úgynevezett hagyományos módon állítják elő a villanyáramot – például hő- vagy vízerőmű segítségével. Ilyen alternatív energiaforrásnak számítanak az úgynevezett mini vízerőművek is. Ezekből elsősorban Dél-Szerbiában van sok. Ott is nagy pénzekről van szó, és az erőművek szinte minden esetben összefüggésbe hozhatók a hatalommal, vagy a hozzájuk közel álló személyekkel. Hatalmas pénzekről beszélünk, és ilyen esetben szinte elkerülhetetlen a korrupció és a visszaélés – magyarázta Vasić.
Ami az azzal kapcsolatos megjegyezéseket illeti, hogy napjainkban bárki vásárolhat lehallgatóberendezést vagy ahhoz hasonló, kémkedésre alkalmas eszközt, az újságíró közölte: elméletileg ez valóban így van, a gyakorlatban azonban a lehallgatást továbbra is csak profi berendezéssel lehet kivitelezni, ezért nem valószínű, hogy Pajtićot nem az állam profijai hallgatták le.
Azt, hogy Pajtić miért nem tett meg maga lépéseket a másfél évvel ezelőtt zajló telefonbeszélgetést követően, amikor egy esetleges visszaélésről értesült, Vasić sem tudja felmérni, viszont elképzelhetőnek tartja, hogy politikai taktikázásról van szó, elvégre közelednek a választások.
