Az elmúlt néhány napban számos találgatás látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy milyen következményei lesznek a múlt vasárnap Brüsszelben megtartott EU-csúcsértekezleten elfogadott tizenhét pontos akciótervnek. A csúcsértekezleten uniós tisztségviselők és a legbefolyásosabb tagállamok képviselői mellett a menekültek útvonalán elhelyezkedő balkáni országok képviselői is részt vettek.
A szóban forgó akcióterv értelmében a menekültek útvonalán elhelyezkedő országoknak nagyjából 100 ezer személyt kell elszállásolniuk. Közülük 50 ezer menekültet Görögország vállal magára, azzal, hogy 30 ezer személy számára önerőből biztosít férőhelyet, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága pedig a másik 20 ezer új férőhelyet alakítja ki. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint csak így lehet megvédeni a hideg téltől a menekülteket. Juncker azt is kifejtette, hogy a rend helyreállításának egyetlen módja a menekültek ellenőrizetlen áramlásának lelassítása. Elfogadhatatlan az a politika, hogy egyes országok egyszerűen szomszédjaikra hárítják át a menekültáradatot, nyomatékosította Juncker.
Az EB elnökének álláspontját tükrözi az akcióterv azon rendelkezése, hogy a tranzitországok nem irányíthatják más, szomszédos országokba a menekülteket, vagyis mielőtt ezt esetleg megtennék, szándékukat az adott ország illetékeseivel is meg kell vitatniuk. A dokumentumban arra is kitértek, hogy megtagadható a belépés azoktól a menekültektől, akik nem kérnek menekültstátust.
A brüsszeli illetékesek közül eddig egyedül azt nem egyértelműsítette senki sem, hogy a másik, nem Görögországban elszállásolandó 50 ezer menekültet milyen elv szerint és milyen arányokban helyezik el a többi balkáni országban. A Danas belgrádi napilap brüsszeli diplomáciai körökre hivatkozva arról cikkezett, hogy az 50 ezer menekült java részét Szerbiának kell magára vállalnia.
A BALKÁNON IS ELMÉLYÜLTEK AZ ELLENTÉTEK
Nógrádi György magyarországi biztonságpolitikai szakértő lapunknak nyilatkozva kifejtette: számára az a legszembetűnőbb, hogy az uniós csúcson a résztvevő országok taktikai, technikai, és nem stratégiai kérdésekről egyeztettek. Ez értelmezésében azt jelenti, hogy a legfontosabb kérdésekben, mint amilyen például az Európai Unió külső schengeni határainak a védelme, nem történt semmilyen számottevő előrelépés.
– A helyzetet jól illusztrálja, hogy mintegy 1500 migráns áttörte a kordonokat Ausztriában, Szlovéniában pedig a migránsok 25 sátrat felgyújtottak. 1000 fő kitört Szlovéniából és megindult Ausztria felé, így a szlovén hadsereget előbb kellett a helyszínre vezényelni, mint ahogy az ezzel kapcsolatos törvény hatályba lépett volna. Elképesztő helyzetek alakultak ki, így például Szlovénia engedélyezte, hogy a migránsok saját költségükre Ausztriába menjenek – taglalta Nógrádi.
A szakember szerint nem lehet nem észrevenni, hogy a migránsválság miatt az egykori Jugoszlávia utódállamai között a feszültség megnövekedett, méghozzá nagyobb mértékben, mint a jugoszláv háborúk óta bármikor.
– A horvát miniszterelnök bejelentette, hogy ha szükséges, két hét alatt 70–80 kilométernyi kerítést építenek a szerb határ mentén. Azt is megerősítette, hogy ha Szlovénia kerítést épít a horvát határra, akkor a horvátok kétszer gyorsabban fogják a hasonló kerítést felépíteni a szerb határra. Szlovénia európai uniós támogatásért folyamodott, valamint a magyar belügyminiszterhez fordulva a visegrádi négyektől is rendőri segítséget kért. A szlovén miniszterelnök bejelentette, ha kell, akkor a 670 km hosszú horvát határra kerítést építenek, de nem beszélt arról, hogy ez a határszakasz a két fél között 6 ponton vitatott. Azt is bejelentette, hogy ha nem lesz uniós 28-as megállapodás, akkor kénytelenek lesznek határzárat építeni. A szlovén miniszterelnök leglényegesebb mondata talán azt volt, hogy ha napokon, vagy heteken belül nem lesz megoldás, akkor az Európai Unió összeomlik. Véleménye szerint a megoldást a görög határok védelme jelentené. A helyzetet jól jellemzi, hogy a horvátok is európai uniós segítséget kértek. Egyébként a szlovén miniszterelnökkel egyetértve a horvát miniszterelnök is Görögországban látja a megoldást. A görögök azonban a határvédelmet nemzeti hatáskörként értelmezik és ma még nem engedik az európai uniós erők részvételét a külső határok ellenőrzésében – magyarázta Nógrádi.
A szakértő szerint nehéz lenne felmérni, hogy hogyan alakul a téli hónapok során a migránshullám. Ezzel kapcsolatban különböző és egymástól igencsak eltérő szakértői vélemények hangzottak el eddig. Nógrádi szerint egy biztos: ha tavaszig nem születik megállapodás a migránsválság kezeléséről, akkor a jelenleginél nagyobb hullám várható.
Magyarország egyik legismertebb biztonságpolitikai szakértője még csak találgatásokba sem kívánt bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy a balkáni országok közül melyiknek kell majd a legtöbb menekültet befogadnia, átmenetileg, vagy tartósan. Így egyelőre azt a kérdést sem kívánta megválaszolni, hogy Szerbiából gyűjtőközpont válhat-e. Annyit azért megjegyezett: ezeket az esetleges gyűjtőközpontokat minden állam szeretné távol tartani a határaitól.
EURÓPA JÖVŐJE A PÉNZTŐL (IS) FÜGG
A migránskérdés miatt elmélyültek az ellentétek az EU tagállamai között, és ennek végkifejlete ma még megmondhatatlan, értékelte Nógrádi. Mint mondta, az EU három vezető hatalmát eltérő módon érinti ez a kérdés. Nagy-Britannia a tenger miatt védve van a migránsoktól, a franciák szögesdrótból építettek akadályt Callais köré, a migránsok fő célterülete pedig továbbra is Németország.
A nyugati államok aktuális hozzáállásának tekintetében sokatmondó, hogy a németek a november 1-re tervezett menekültügyi törvényt már október 24-én bevezették, jegyezte meg Nógrádi, mondván: a szóban forgó törvény lényege, hogy többek között a Balkánról, Afganisztánból érkezett migránsokat gyorsított eljárásban utasítják ki Németországból.
– Mindeközben a feszültség a német kormányban résztvevő két konzervatív párt, a CDU és a CSU között kiéleződött. A bajor miniszterelnök, Horst Seehofer követelte, hogy ne fogadjanak korlátozás nélkül menekülteket, mert ha ezt teszik, akkor összeomlás fenyegeti az országot. Seehofer a német–osztrák határ lezárását is követelte, valamint közölte, hogy Berlinben jelenleg 24 százalék a migránsok aránya, Bajorországban viszont már 35 százalék. A bajor miniszterelnök követelte a külső schengeni határok védelmét és ennek a hétnek a végéig adott határidőt Merkel német kancellárnak. Így ezen a hétvégén rendkívüli csúcs lesz Berlinben, előbb a CDU/CSU, majd a két konzervatív párt és az SPD csúcsvezetése között – taglalta a menekülteket néhány hónappal ezelőtt még tárt karokkal váró Németországban időközben előállt helyzetet és közhangulatot Nógrádi.
Mint arra a szakértő rámutatott, a migránskérdés az osztrák államvezetést is megosztotta. Nem csak arról van szó, hogy az osztrák kancellár, a belügyminiszter és a külügyminiszter az országhatár-védelemről egészen eltérő módon nyilatkoznak, hanem arról is, hogy a valóságban már elkezdték egy kerítés megépítésének az előkészületeit az osztrák–szlovén határon, mondta Nógrádi, hozzátéve: az osztrák külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a kerítések mindenütt a biztonságot növelték.
Mivel egyre többen látják a határzárban a probléma megoldását – még azon országok némelyike is, amelyek korábban hevesen ellenezték a magyar határkerítést –, felmerül a kérdés, hogy vajon időközben megváltozott-e valamelyest Magyarország megítélése ezen a téren. Nógrádi szerint igen.
– Magyarország megítélése a kezdeti negatívból fokozatosan változott és a nemzetközi közösség döntő része ma már indokoltnak tartja a magyar és a többi határzárat – mondta.
Nógrádi szerint Európa jövője azon áll, vagy bukik, hogy az EU előteremti-e a probléma kezeléséhez és megoldásához szükséges pénzt.
