Szerbia számára a legnagyobb gondot az elmúlt 20-25 évben a falak okozták, ma viszont egész Európa külpolitikájának alapvető problémája a falak építése. Miután a falak ledöntésén dolgoztunk, és azt hittük, a berlini fal leomlása után ez soha többé nem ismétlődik meg, egész Európa újra azon dolgozik, hogy újabb falakat emeljen, legyen szó szúrós drótkerítésről vagy csupán olyan akadályokról, ahol az elfogadás és befogadás csupán egy irányú – emelte ki Gordana Čomić, a szerbiai parlament alelnöke azon a nemzetközi tanácskozáson, amelyet az Európai Mozgalom, valamint a Friederich Ebert Alapítvány szervezett, és amelynek témája Szerbia külpolitikájának kihívásai volt.
Gordana Čomić a konferencia vitaindító felszólalásában rámutatott, ma a politikusok kétfélék lehetnek, amíg az egyik félelemkeltéssel politizál, a másik fókuszában a kapcsolatteremtés áll. Az idő megmutatta, a félelemkeltés nem vezet fejlődéshez, így azt javasolta a parlament alelnöke a politikusoknak, hogy csökkentsék a félelem gyártását, és fordítsanak nagyobb energiákat az együttműködésre. Szerinte ebben a legfontosabb szerepet a parlamenti képviselők kapják, különösen amikor a külpolitikai kapcsolatépítésen van a hangsúly, mert ebben az esetben megszűnik a politikus hatalmi vagy ellenzékinek lenni. Külföldön mindenki Szerbia érdekeit képviseli. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az Európai Uniónak is egyformánk kellene viszonyulnia tagjaihoz, hiszen a közösségen belüli egyenlőtlenség nem vezet jó külpolitikához, ennek az EU is most issza a levét.
Roksana Ninčić, a külügyminisztérium államtitkára kiemelte, Szerbia az EU-csatlakozási tárgyalásokat a legrosszabb időpontban kezdte el, hiszen az EU megszigorította a csatlakozási feltételeket és módosította az elbírálási mércéket. Hozzátette, Szerbia törekszik arra, hogy a jogszabályokat az EU jogszabályaival, valamint külpolitikáját is összhangba hozza, de meg szeretné őrizni önállóságát is, erről tanúskodik az is, hogy miután az Európai Unió szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben az ukrajnai eseményeik miatt, Szerbia ezt nem tette meg, még ha veszített is ezzel a népszerűségéből, mert fontosnak tartja a két ország közötti együttműködést.
Heinz Albert Huthmacher, a Friederich Ebert Alapítvány szerbiai irodájának igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy Európa külpolitikája a tavalyi év végén, de különösen ez évben, drasztikusan megváltozott. Kezelnie kellett az ukrán–orosz helyzetet, illetve szembesült a Közép- és Közel-Kelet migrációs hullámával. A Balkán kiemelt figyelmet kapott, így véleménye szerint sokkal nagyobb erőket kell az EU-csatlakozási folyamatokba fektetni, mint eddig tették. Mint mondta, Szerbiának is az EU-ban van a helye, így várhatóan már az év végén magasabb szintre emelkedhetnek a csatlakozási tárgyalások, és megnyílhatnak a tárgyalás első fejezetei is.
Becslések szerint az első fejezetek között szerepel majd a 35., amely Belgrád és Priština dialógusával foglalkozik, vagy a 32. fejezet, amely a pénzügyi folyamatok ellenőrzését érinti, vagy a 23. fejezet, amely az igazságszolgáltatással foglalkozik.
A nemzetközi konferencia célja az volt, hogy bemutassa Szerbia külpolitikájának eredményeit, rámutasson arra, hogy a nemzetközi partnerek miként tekintenek Szerbia külpolitikájára, mit várnak el tőle a környező országok, milyen szerep jut Szerbiának az Európában uralkodó körülmények között, de megvitatták azt is, hogy állt helyet Szerbia a gazdasági válságban, valamint beszéltek a menekültválságról is.
