A gazdák és a közvélemény által sokat vitatott földtörvény javaslatára vonatkozóan a szerb kormány a Vajdasági Magyar Szövetség három módosítási indítványát fogadta el. Így ezekről már a törvényjavaslat részeként szavaz majd a Szerbiai Képviselőház, feltehetőleg ma. A földtörvény javaslatára 99 módosítási indítványt nyújtottak be, ezekből 14-et fogadott el a kormány.
KEVESEBB LEHETŐSÉG A NAGYGAZDÁK SZÁMÁRA
Fremond Árpád, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője a módosítási indítványok közül elsőként azt emelte ki, amelynek értelmében egy adott helyi önkormányzat területén az állami földterületek harminc százalékát harminc évre nemcsak egy, hanem több hazai, vagy külföldi jogi személy bérelheti.
– Ugyanennek a módosítási indítványunknak köszönhetően az is szabályzásra kerül, hogy az elkövetkező időszakban a beruházók számára kedvezményesen felkínálják azokat a földterületeket, amelyek iránt az utóbbi három évben senki nem érdeklődött. Sőt, ezekhez a földterületekhez akár bérmentesen is hozzá lehet majd jutni. Módosítási indítványunknak van egy harmadik része is. A mezőgazdasági minisztérium a jövőben különböző szabályzatokkal korlátozza azt a földmennyiséget, amelyet az állattenyésztők bérelhetnek. Korábban, amikor a jószágtenyésztők előbérleti jogon, a tulajdonukban álló jószágállomány alapján, termőföldet igényeltek a helyi önkormányzatoktól, a saját tulajdonukban lévő és a bérelt termőföldet nem vették figyelembe, így ők plusz földeket is kaphattak. A jövőben esetükben is figyelembe veszik, hogy mennyi földet bérelnek, vagy mennyi földdel rendelkeznek. Ennek az lehet az egyik pozitív hozadéka, hogy a kisebb állattenyésztők juthatnak földhöz előbérlet jogán. A növénytermesztők szempontjából pedig azért lényeges, mert így vélhetően több föld marad számukra. A mezőgazdasági eszközökkel nem rendelkező nagy farmok, vállalkozók nem bérelhetnek majd földet, hiszen a minisztérium szabályzatokkal rendelkezik majd arról, hogy előbérleti jog alapján ki bérelhet földet. Ezek a szabályzatok még nem léteznek, elfogadott módosítási indítványunk értelmében ezeket az illetékes minisztérium a későbbiekben hozza meg. A szabályzatoknak a mezőgazdaságon belül minden egyes ágazatnak és kultúrának az érdekeit szem előtt kell tartaniuk, egyik területet sem emelik majd ki – magyarázta Fremond.
A HATÁR MENTÉN ÉLŐK IS VÁSÁROLHATNAK
A második módosítási indítvány értelmében a majdani bérlőknek legalább három éve bejegyzett és aktív gazdasággal kell rendelkezniük az adott helyi önkormányzat területén, valamint három éve kell az önkormányzat lakosának lenniük. A harmadik indítvány pedig arra vonatkozik, hogy ha valaki állami földet szeretne vásárolni, annak legalább három éve kell bejegyzett gazdasággal rendelkeznie és legalább öt éve kell az adott önkormányzat területén élnie. Az indítvány egyik másik fontos kitételének értelmében az országhatártól tíz kilométeres körzeten belül is állami földet vásárolhatnak majd a termelők.
– Az államnak a hazai termelők miatt kell korlátoznia, hogy ki bérelhet, vagy vásárolhat földet. A Stabilizációs és Társulási Megállapodás értelmében az uniós állampolgárok ugyanolyan feltételek mellett vásárolhatnak termőföldet Szerbiában, mint a hazai termelők. A megállapodást már nem lehet módosítani, ezért próbált a VMSZ a földtörvénybe csempészni olyan rendelkezéseket, amelyek a hazai termelők érdekeit tartják szem előtt. Mert a szigorítás, hogy a földet vásárlóknak legalább három éve kell bejegyzett gazdasággal rendelkezniük és legalább öt éve kell az adott önkormányzat területén élniük, az uniós állampolgárokra is vonatkoznak majd. Az előbb részletezett okokból kifolyólag a jövőben is a szabályok szigorítására kívánunk összpontosítani, ez csak az első lépés volt – taglalta Fremond.
BÜNTETHETŐEK LESZNEK AZ ÖNKORMÁNYZATOK
A néhány héttel ezelőtt a szabadkai városháza előtt felvonuló tiltakozó gazdák a földtörvényhez köthető egyik-másik problémára is rámutattak: a szabadkai önkormányzat – hasonlóan a többi szerbiai helyi önkormányzathoz – nem is tudja, hogy pontosan mennyi állami földterülettel rendelkezik, mivel az összeírt földek között például temető, labdarúgópálya és autóút is szerepel. A termelők úgy vélik, az állami földek összterületét azért növelték meg ilyen módon, mert ezáltal szeretnék elősegíteni, hogy a hazai és külföldi nagyvállalkozók még több földhöz jussanak.
Ehhez kapcsolódóan a VMSZ képviselője elmondta: a mezőgazdasági programot kell szem előtt tartani, hogy ebben melyik termőföld szerepel, illetve melyik az, amely nem került bele a programba. Szavai szerint a jövőben elkerülhetetlen lesz a szigorúbb ellenőrzés.
– Ami a földbérlést és a mezőgazdasági programok meghozatalát illeti, a földtörvény előirányozza, hogy ha a helyi önkormányzatok nem tesznek időben eleget ezen kötelezettségüknek, akkor a köztársaság akár a transzferösszegeket is megvonhatja tőlük. A kormány és a minisztérium a jövőben mindent megtesznek annak érdekében, hogy helyi szinten ne legyenek visszaélések, valamint megpróbálják rákényszeríteni a helyi vezetést, hogy minél nagyobb területet biztosítsanak a termelők számára. A helyi önkormányzatoknak is érdeke, hogy minél több megművelhető földterület kerüljön a rendszerbe, amely pedig nem alkalmas, az ne. A helyi önkormányzatoknak minden egyes parcellát azonosítaniuk kell – fogalmazott Fremond.
