A Magyar Remény Mozgalom tegnap tartott sajtótájékoztatóján a délvidéki magyar területi autonómiáról és annak kilátásairól esett szó. László Bálint, az MRM elnöke elmondta, úgy tűnik, hogy a brüsszeli megállapodás Koszovó és a szerb kormány között a megvalósítási szakaszba lépett és a Koszovóban élő szerbek megkapják a területi autonómia intézményeit, s mint fogalmazott, húsz év után ez az első lehetőség, hogy az önrendelkezés témája az itteni magyarság számára is nagyobb hangsúlyt kapjon és elinduljanak ennek megvalósítása felé.
– Az egykori Magyar Koalíció programjában is megvolt ez az elképzelés, de az utóbbi időben, főleg a szerb médiumokban megjelenő nyilatkozatok alapján a magyar szavazatokkal parlamenti képviseletet szerzett párt nem kíván a területi autonómiáért a jelenlegi szakaszban harcolni, mert ez szerintük nem a legmegfelelőbb pillanat erre. Mi azt gondoljuk, nem lehet mindig a jelenlegi politikai viszonyokhoz igazodva politizálni, hiszen így nem lehet valós eredményeket elérni, és hosszú távon a délvidéki magyarság létszáma és struktúrája elsorvad, ahogy az utóbbi tíz év népszámlálási adatai is mutatják. A mi programunkban szerepel ez a koncepció, a kezdetektől fogva kértük ezt, és amikor tavaly ősszel a brüsszeli megállapodás szóba került, azonnal eljuttattuk kérelmünket a szerb kormánynak. Korábban nyugati országok példáira hivatkoztunk a területi autonómia kapcsán, most azonban a szerbiai és koszovói jogrendbe egyszerre épül be ez az intézmény, tehát arról se beszélhetünk, hogy nem lehet egyes koncepciókat, modelleket egy az egyben átültetni Szerbiára – mondta a pártelnök, kiemelve, a brüsszeli megállapodás szövegét a délvidéki magyarságra nézve is lehetne alkalmazni, ugyanis ez a koncepció nem sok mindenben tér el a magyar autonóm körzet tervezetétől. Abban is ott van a területfejlesztés, az operatív programok kidolgozása, a regionális jelentőségű infrastruktúra koordinált fejlesztése, a terület gazdasági és mezőgazdasági fejlesztése, a hivatalos nyelvhasználat minden szinten való biztosítása, a művelődési intézményrendszer teljes jogkörű működtetése és részleges pénzelése, a regionális önkormányzatok által alapított egyéb intézmények fenntartása, valamint bizonyos átruházott hatáskörök, továbbá kitér az erdő, víz, energia és hulladékgazdálkodás, környezetvédelem, egészségügy, oktatás területére is. Hozzátette, ők ugyanazt kérik a délvidéki magyarok számára, amit a Koszovóban élő szerb közösség megkíván.
Setyerov Zorán, az MRM alelnöke elmondta, a brüsszeli megállapodás fordulópont, és új távlatokat nyithat meg a délvidéki magyarság életében.
– A szerb alkotmány szerint Koszovó Szerbia része, az új események tükrében ez azt jelenti, hogy Szerbia saját területén a saját népének területi autonómiát vezet be, s a reciprocitás elve alapján a délvidéki magyarságnak is járna ugyanaz, ami a koszovói szerbeknek. Ezt akkor lenne még ennél is egyszerűbb elérni, ha legalább ebben az egy sorsdöntő kérdésben létrejönne a magyar egység az itteni pártok között és az anyaország felkarolná az esetleges közös kezdeményezést, s akkor a területi autonómia egy elérhető cél lenne belátható időn belül. Az MRM kezdeményezni fog egy találkozót a többi vajdasági magyar párttal, és majd végleg elválik, ki akar és mer küzdeni a területi önrendelkezésért, de ha nem is jön létre a magyar egység, mi akkor is küzdünk tovább a területi autonómiáért – mondta Setyerov.
