A COVID–19 járvány a második világháború óta talán az egyik legnagyobb globális kihívás, ezért is telt hétfőn ennek a témának a jegyében az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) megalapításának 75. évfordulója. A világszervezet New York-i székházában ez alkalomból az ENSZ 193 tagjának 182 vezetője, köztük Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke is rövid videóban szólt a küldöttekhez.
Aleksandar Vučić rövid videóban szólt az ENSZ-küldöttekhez (Fotó: Budućnost Srbije Instagram)
Az Egyesült Nemzetek Szervezetét a második világháború után alapították, hogy megakadályozzák az újabb hasonló konfliktusokat, az évek során azonban újabb és újabb célok fogalmazódtak meg, az idei ünnepséget a COVID–19 járvány jellemezte.
António Guterres, az ENSZ főtitkára az ülés megnyitóján kijelentette, csak a szorosabb és hatékonyabb együttműködéssel képesek szembenézni a világ által támasztott kihívásokkal. Az ENSZ alapítása óta fokozódott a geopolitikai feszültség, és a nukleáris fegyverek nagy veszélyt jelentenek. Ugyanakkor az egész világot érintő járvány rámutatott a világ sérülékenységére is.
A COVID–19 járvány közepette az ENSZ által folytatott konzultációk (amely még 2020 januárjában kezdődött és az egész világon a reményeikről és a jövőt érintő félelmeiről kérdezték az embereket) arra mutattak rá, hogy tenni kell az egyenlőtlenség és az éghajlatváltozás, valamint a nagyobb szolidaritás érdekében. Egyébként ez volt egyben az eddigi legnagyobb tanulmány a COVID–19 járványtól való felépülés prioritásairól. Szeptember 21-éig minden országból és az élet minden területéről több mint egymillió ember vett részt a konzultációkon. Válaszaik egyedülálló betekintést nyújtanak abba, hogy a nyilvánosság mit akar a világ számára a növekvő bizonytalanság és számos kihívás idején.
A különböző régiókból, életkorból és társadalmi csoportokból érkező válaszadók többnyire a COVID–19 által okozott válság idején az egészségügyhöz, a biztonságos víz- és szennyvízelvezetéshez, valamint az oktatáshoz való jobb hozzáférést tartották fontosnak. A nagyobb nemzetközi szolidaritást emelték ki, az egyenlőtlenségek csökkentését és a befogadóbb gazdaság újjáépítését.
A jövő kihívásai kapcsán kiemelték, a legnagyobb gondot az éghajlati változások és a természet pusztítása jelenti, továbbá az emberi jogok tiszteletben tartását, a konfliktusok megoldását, a szegénység elleni küzdelmet és a korrupció csökkentését hangsúlyozták.
A szerbiai megkérdezettek a szervezet prioritásai közé sorolták a környezetvédelmet, az egyetemes egészségügyi védelmet és az emberek és az államok közti szolidaritást. Szerbiában az éghajlatváltozást, a fegyveres konfliktusokat és az egészségügyi kockázatokat tekintik a jövő veszélyforrásainak.
Françoise Jacob, Szerbia állandó ENSZ-koordinátora elmondta, Szerbia polgárai világosan és reálisan tekintenek a világ eseményeire és látják saját helyzetüket. A jobb világért folytatott nemzetközi együttműködés ugyanolyan fontos az emberek számára, mint az intézmények számára. A felmérés csupán egy újabb felhívás a Fenntartható Fejlődési Keretrendszer és Agenda 2030 gyorsabb megvalósítására.
