A szerb vállalatok, a gazdaság és az infrastruktúra fejlesztésére az amerikai pénzügyi alapokból több milliárd dollár érkezik majd – emelte ki szerdán Sinša Mali pénzügyminiszter, miután tárgyalt az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaság (DFC) képviselőivel. A pénzügyminiszter rámutatott, korábban abban reménykedtek, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások garanciarendszerében az amerikai pénzügyi alapok egymilliárd dollárral vesznek majd részt, de a tárgyaláson ráeszméltek arra, hogy a DFC több milliárd dolláros beruházásokat tervez. Hogy pontosan mennyi pénzt hajlandóak a pénzügyi intézmények beruházni, az csak a jövő hét végén derül ki.
A Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaság képviselői a pénzügyminiszternél (Fotó: Beta)
Siniša Mali a Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaság képviselőivel, köztük Caleb McCarryvel, a DFC igazgatójának tanácsadójával tárgyalt, és jelen volt John Jovanović, a DFC belgrádi irodájának új igazgatója is, valamint Stephen Renna az Export-Import Bank (Exim Bank) képviseletében. A találkozó során a pénzügyminiszter nagy hangsúlyt fektetett a Szerbia 2025 projektum ismertetésére, azokra a projektumokra, amelyek infrastrukturális fejlesztéseket irányoznak elő, ám felölelik a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, a női vállalkozásokat és a mezőgazdaságot.
Az amerikai pénzintézetek képviselői a Szerb Nemzeti Bank vezetőivel is tárgyaltak, amely során az amerikai delegáció képviselői kiemelték, hogy a Nemzeti Bank munkája kiemelten fontos Szerbia gazdasági sikerében. Ezt bizonyítja az is, hogy a dinár stabil maradt még a járvány idején is. A DFC és az Exim Bank is megerősítette együttműködési szándékát a szerb központi bankintézettel.
Jorgovanka Tabaković bankkormányzó a Nemzeti Bank közleménye szerint kiemelte, nem lehet kételkedni abban, hogy az Amerikai Egyesült Államok célja a regionális együttműködés megerősítése, a gazdasági és a társadalmi fejlődés elérése Szerbiában, illetve az egész régióban.
Elmondta ugyanakkor, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank őszi ülésén derül ki, hogy Szerbia hol helyezkedik el a beruházások térképén, de miután egyre nagyobb az érdeklődés, várhatóan a legkeresettebb országok közé kerül. Ezt erősíti az is, hogy nőnek a külföldi beruházások, így azok lassan meghaladják a bruttó hazai termék (GDP) 8 százalékát, illetve azok a Nyugat-Balkánra érkező beruházások 60 százalékát képezik.
Munkareggeli az építésügyi minisztériumban (Fotó: Beta)
ÖT TÉMA TERÍTÉKEN
Ana Brnabić kormányfő a Szerbiai Rádió és Televízió reggeli műsorában tett vendégszereplése során kiemelte, a DFC érkezése Szerbia stabilitását jelenti. Világos jelzés arra, hogy Szerbia erősebb és stabilabb, mint volt. Ezen dolgozott az élpolitika az elmúlt hét évben, és mint mondta, ez alatt az idő alatt sikerült megerősíteni az ország gazdaságát, a magánszektor pozícióját, hogy olyan légkör alakuljon ki, amelyben a DFC is beruházási lehetőséget lát.
A kormányfő rámutatott, eddig az amerikai delegációval öt témát érintettek. Mindenekelőtt az infrastrukturális beruházásokról tárgyaltak. Szerbia négymilliárd euró értékű infrastrukturális projektet készített elő, ezek között található a Béke autópálya is.
– Tárgyalásokat folytatunk a DFC-vel a Pločnik–Merdare autópálya és a Niš–Kuršumlija–Prilužje–Pristina vasút kiépítéséről is – emelte ki Brnabić.
A televíziós vendégszereplése során ő is még egymilliárd dolláros garanciarendszerben gondolkodott, amivel az amerikai pénzügyi intézet elősegíthetné a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődését, miközben az állam fedezné az első veszteségek költségét.
A harmadik téma, ami beszélgetésük középpontjában állt, a mini-Schengen megvalósítása, illetve tárgyaltak a gazdaság fejlesztéséről is, amely során külön hangsúlyt kapnának a női vállalkozások, illetve a fiatal mezőgazdasági termelők.
A tárgyalásokon fontos szerep jutott a stabil politikai viszonyoknak is, ami az amerikai álláspont szerint stabil gazdaság, magasabb életszínvonal kialakítása mellett érhető el. Így elszántan törekednek arra, hogy az elkövetkező időszakban emeljék a régió lakosságának életszínvonalát, és munkahelyeket hozzanak létre.
John Jovanović és Zorana Mihajlović (Fotó: Beta)
A BÉKE AZ UTAKON ÁT
Az egyik kiemelt jelentőségű projektum a Ništ Pristinával összekötő, 100 kilométer hosszú Béke autópálya megépítése, amelynek a munkálatai már az év végén meg kellene hogy kezdődjenek. Első fázisban a Niš–Merdare szakaszt építenék ki, ami 77 kilométer hosszú, és aminek a Ništől Pločnikig vezető 33 kilométeres szakaszára volt meg eddig a pénz az állami költségvetésből. A munkálatok a kormány korábbi bejelentése szerint másfél évig tartanak és 250 millió eurót emésztenek fel.
Pločniktól Merdaréig megmaradt 44 kilométeres szakasz mintegy 570 millió euróba kerülne az előzetes költségvetés szerint.
A Niš–Merdare–Pristina autópálya teszi lehetővé, hogy Szerbiának kijárása legyen a Drač kikötőig és az Adriai-tengerig, hiszen Pristinától Tiranán át Dračig az út már elkészült.
Zorana Mihajlović építési, közlekedési és infrastrukturális miniszter is tárgyalt a DFC képviselőivel. Korábbi nyilatkozata szerint négy útvonalat építenének ki Pristina irányába, így a Niš–Merdare–Priština autópálya mellett a Bujanovac–Končulj–Gnjilane–Štrpce autópályát, a Raška–Jarinje–Kosovska Mitrovica gyorsforgalmi utat, illetve felújítanák a Ribariće–Brnjak–Zubin Potok utat is. Ez összesen 267 kilométer utat jelentene.
A Katonai Vezérkar város központjában lévő épületének életveszélyes részét 2016-ban és 2017-ben lebontották és eltakarították (Miklós Hajnalka felvétele)
Korábbi bejelentések szerint ugyanakkor nemcsak a közúti, hanem a vasúti infrastruktúra építését is tervezik, illetve fel szeretnék újítani a repülőjáratokat is.
Aleksandar Vučić államfő bejelentette, hogy Richard Grenelltől, az amerikai elnök különmegbízottjától ígéretet kapott arra is, hogy a kormány épületével szemben található, a védelmi minisztérium és a Katonai Vezérkar tulajdonában levő épületet, amely a NATO-légicsapások (1999-től) óta a bombasérülések miatt használhatatlan, amerikai támogatással felújítják.
