Hivatalosan a koronavírussal kapcsolatos helyzet miatt halasztották el a Belgrád és Pristina közötti, hétfői tervezett brüsszeli találkozót, melyen folytatni kellett volna a tárgyalásokat a kapcsolatok rendezéséről. A napokban hallott kijelentések tükrében viszont az is biztosra vehető, hogy a tárgyalások napirendi pontjainak meghatározása kapcsán is komoly problémák merültek fel a konferencia szervezése során.
Avdullah Hoti koszovói kormányfő még a múlt héten kijelentette, egyik mai, újabb nyilatkozatában pedig megerősítette, nem hajlandó tárgyalni a koszovói szerb községek közösségének létrehozásáról. Szerinte ugyanis ezt a témát még 2013-ban lezárták, az akkori brüsszeli megállapodás elfogadásával. A találkozó elhalasztása és a vele kapcsolatos politikai háttér kapcsán úgy fogalmazott, hogy a találgatások ellenére a pristinai kormánytöbbség továbbra is stabil, tehát nem a kormányon belüli gondok vezettek a brüsszeli légyott lefújásához. Kijelentette továbbá, hogy egy új időpont meghatározása után sem változtat az álláspontján, mely szerint a szerb községek közösségének létrehozása nem szerepelhet a tárgyalóasztalon.
Hoti kijelentéseit Brüsszel, de Belgrád sem fogadta megértéssel. Az EU több tisztségviselője jelentette ki, hogy Hoti kijelentése nem logikus, nem tekinthető lezártnak egy olyan kérdés, amelyet még nem tisztáztak, nem hozták ugyanis létre a megállapodásban szereplő szerb önkormányzati szervet. Peter Stano, az EU külügyi sajtófelelőse azt mondta, nem jutott krízishelyzetbe a megkezdett dialógus, ott fog folytatódni, ahol abbahagyták, abban azonban biztos, hogy a szerb községek közösségének a kérdését napirendre kell tűzni, mert az a korábbi megállapodásnak egyik sarkalatos pontja.
Hoti kijelentéseire reagált Marko Đurić, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője is. Közölte, Hoti nem futamodhat meg a szerb községek közösségének témája elől, akkor lesz lezárt ez a kérdés, amikor megalakul a koszovói szerbség szóban forgó önkormányzata. Úgy fogalmazott, hogy maga a koszovói kormányfő is „egészen más lemezt játszik” Brüsszelben, amikor a tárgyalások zajlanak. Ezeken nemcsak arra tesz ígéretet, hogy tiszteletben fogja tartani a brüsszeli megállapodást, hanem még arra is, hogy bővített hatáskörökkel is fel fogja ruházni a szerb községek közösségét. Mint mondta, már hét éve késik a szóban forgó lépésnek a megtevése, végleg itt az ideje annak, hogy megalakuljon a szerv. Arra is felszólította nyilatkozatában a koszovói kormányfőt, hogy hagyjon fel a nyilvánosság megtévesztésével, ne állítsa azt, hogy Brüsszelben a kölcsönös elismerésről tárgyalnak egymással a felek. Đurić szerint Hotinak ki kell mondania, hogy kizárólag a viszonyok rendezéséről van szó, ami nem foglalja magába a függetlenség elismerését. A Koszovó-ügyi iroda vezetője közölte, olyan időszak elé kell néznünk, melyben a szerbek és az albánok együttműködnek egymással, nem pedig egymás ellen foganatosított intézkedéseket tesznek.
