Nyugat-balkáni hivatalos körútjának pristinai és belgrádi állomására érkezett csütörtökön Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos az időközben nyilvánosságra hozott országjelentések és a régió számára jóváhagyott kilencmilliárd eurós kerettel rendelkező gazdaságfejlesztési csomag prezentálása érdekében.
Várhelyi Olivér és Ana Brnabić (Fotó: Beta)
Várhelyi Belgrádban késő délután Ana Brnabić kormányfővel, az este folyamán pedig Aleksandar Vučić államfővel is tárgyal, de találkozott az európai integrációkat támogató ellenzéki pártok képviselőivel és az Európai Uniós Nemzeti Konventbe tömörülő civil szervezetek tagjaival is. Az ellenzéki pártok üdvözölték az Európai Bizottság szerbiai országjelentésének választási folyamatot bíráló elemeit. Várhelyi a nap folyamán tett kijelentéseiben úgy értékelte, hogy a szerbiai országjelentés számos területen könyvel el pozitív fejleményeket, mindenekelőtt a gazdaság tekintetében, a jogállamiságra vonatkozóan pedig úgy fogalmazott, reméli, az észrevételeket az állam késztetésként fogja értelmezni arra, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket. Mint mondta, a Brnabićtyal folytatott megbeszélésen egyet értettek abban, hogy a reformok felgyorsítására szükség van, s reményét fejezte ki, hogy az új kormány megalakulását követően ezeket a fejleményeket láthatja majd Szerbiában. A regionális együttműködés megvalósítása szerinte a legnagyobb kihívás a térségben.
Az Európai Bizottság szerbiai országjelentésében egyébként az áll, hogy Belgrádnak nem sikerült semmilyen előrelépést megvalósítania a választási folyamatok és az igazságszolgáltatás témakörében. A korrupcióellenes küzdelemben is visszafogottak a sikerek, ahogyan az államapparátusnak, adminisztrációnak a megújításában is. Az állam sikereket ért el a gazdaság területén, csökkent a költségvetési hiány, ám pénzügyi reformokat nem hajtott végre. A gazdaság területén is az államé a főszerep, a magánszektornak pedig a jogállamiság területén megmutatkozó gondok miatt nagy problémákkal kell megküzdenie – áll a jelentésben. Az oktatásügy terén is akad az országnak tennivalója, az EB kritikája szerint ugyanis az nem követi elegendő mértékben a piac igényeit, a képzésen ezért változtatni kellene. A jelentés szerint az ország konstruktívan kezeli a migránsválságot, ami nagy segítséget jelent az Európai Uniónak. Kiemeli, hogy folytatódott a párbeszéd Belgrád és Pristina között, de hozzáteszi, hogy annak most már a megállapodás irányába kellene haladnia. A parlament működése kapcsán kifejti, hogy az elmúlt időszakban születtek jó megoldások, csökkentek a sürgős eljárásban beterjesztett, így érdemi vitára lehetőséget nem adó javaslatok, de a munkát kellemetlen, lángoló retorika jellemezte. Megállapítja, hogy a választásokon hatalmas többséget szerzett a Szerb Haladó Párt, valódi ellenzék nem ül majd a képviselői padokban, s ez veszélybe sodorja a szerbiai politikai pluralizmust.
JOBB LESZ A VÁLASZTÁSI FOLYAMAT
A választási folyamattal kapcsolatos problémákra reagálva Brnabić ma azt nyilatkozta, Szerbia továbbra is dolgozni fog ennek a folyamatnak a javításán, voltaképpen 2017 óta állandóan ezt teszi, s eleget fog tenni az uniós követelményeknek, mert a demokratikus rendszer javára válik, ha a választási folyamat teljesen áttekinthető.
A szerb államvezetésnek minél gyorsabb és mélyebb reformokat kell foganatosítania (Fotó: Beta)
Az ellenzéki pártok tagjai közül Dragana Rakić, a Demokrata Párt alelnöke véleményének adott hangot, hogy Szerbia közel áll az európai csatlakozási folyamat berekesztéséhez, teljes kudarcot vallhat a célkitűzés. Mint mondta, sürgősen vissza kell térnie az országnak az európai útvonalra. A kijelentésre Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter reagált, kifejtve azt, hogy Szerbia továbbra is szilárdan áll az európai integráció útján, az ellenzéki politikus kijelentését alaptalannak minősítette. Elmondása szerint Szerbia elégedett az országjelentéssel is, minden témakörben történt bizonyos előrelépés, melyet az Európai Bizottság is elismert. A jelentést annak tudatában kell szerinte értelmezni, hogy maga az Unió, így annak bővítési politikája is átalakuláson megy keresztül éppen.
EGYSÉGES BEFEKTETÉSI ZÓNA
Pristinai látogatása során ma Várhelyi elmondta, véleménye szerint Koszovó eleget tett a vízummentesség elnyeréséhez szükséges feltételeknek, ám most az uniós országoknak is meg kell győződniük arról, hogy ez valóban így van. Mint ismeretes, a koszovói útlevéllel rendelkezők továbbra sem utazhatnak szabadon az uniós államokba, a schengeni szerződés országaiba.
A gazdasági csomagról szólva közölte, az megváltoztathatja a régió képét néhány év leforgása alatt, olyan lehetőségről van szó, amely közvetlenül befolyásolja a polgároknak, a cégeknek a helyzetét. Fontosnak nevezte egy egységes balkáni gazdasági térségnek a létrehozását, a beruházások ugyanis akkor lesznek eredményesek, ha az egész régióban sikeresen üzletelhetnek majd a vállalatok. A Belgrád és Pristina közötti párbeszédről szólva elmondta, előrelépés történt, nem könnyű tárgyalások ezek, a lendülettel élni kell, tovább is kell azt vinni. Avdullah Hoti koszovói kormányfő szavai szerint amennyiben nem születik megállapodás Belgrád és Pristina között, a felek két egymást el nem ismerő szomszédos országként folytatják majd létezésüket. Hoti közölte, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a nehéz témákat is áthidalják a dialógus során, s így végleges megállapodás jöjjön létre.
KÉSZENLÉTBEN MÉG HÚSZMILLIÁRD EURÓ
Szerbiával kapcsolatban Várhelyi már Szkopjében is közölte, reméli, hogy a hamarosan megalakuló szerb kormány a bizottság országjelentését iránytűként használja majd annak érdekében, hogy a reformokat még nagyobb sebességgel és átfogóbb mértékben hajtsa végre. Bejelentette, hogy a már létező kilencmilliárd eurós csomag mellett további húszmilliárd eurót tervez az EU a Nyugat-Balkán térségébe fektetni annak érdekében, hogy felzárkózzon Európa más régióihoz.
Várhelyi szerint Szerbiának egy fejezet megnyitására még alkalma lehet az idén, ez pedig a csatlakozási tárgyalások nyolcadik, a gazdasági versenypolitikával foglalkozó fejezete. Magában a Szerbiáról szóló jelentésben is megtalálható, hogy az ország eredményeket valósított meg ezen a téren. Közölte azt is, hogy a Szerbia által elfogadott új csatlakozási módszertan középpontjában a jogállamiság tiszteletben tartása és fejlesztése áll majd. Megfogalmazása szerint a szerb államvezetésnek minél gyorsabb és mélyebb reformokat kell foganatosítania, a politikai kritériumok teljesítése, a jogállamiság szavatolása megnyitják majd az újabb fejezeteket a tárgyalásokon – értékelte.
