A parlament új elnöke fogadja a kormány új-régi elnökét, avagy Dačić és Brnabić a képviselőház előtt (Ótos András felvétele)
A köztársasági képviselőház tegnap este több órás vita után megszavazta Ana Brnabić kormányalakító kormányprogramját és a minisztériumok vezetésére megjelölt személyi megoldásokat. Ezzel, mint bejelentették, rövidebb határidőre, 18 hónapra megalakult a kormány. Brnabić az expozéjában rámutatott, Szerbia ma jelentősen különbözik 2017-es önmagától, alapjában változott meg, mint amilyen 2014-ben volt, hiszen megszűnt olyan állam lenni, amely történelmi sikertelenségeket halmoz. Győztes állammá vált. Közölte: az új kormány az eddig elérteket kívánja folytatni. Hat célt tűzött ki, ezek között szerepel a koronavírus-járvánnyal való küzdelem, a szervezett bűnözés felszámolása, az ország katonai és nemzeti függetlenségének megőrzése, a koszovói szerb kisebbségi érdekképviselet, a joguralom függetlenségének felállítása és a reformok felgyorsítása az euróintegráció útján, valamint a gazdaság megerősödése.
Brnabić a legnagyobb megtiszteltetésnek nevezte a kormányfői megbízatást, amikor a lakosság érdekei mentén tehet a polgárok jóléte és életminőségének javítása érdekében. Kiemelte, Szerbia ma gazdaságilag erős ország, ahol a munkanélküliség 7,3 százalékon áll, az átlagfizetés 500 euró körül alakul, és a nyugdíjak kifizetése rendszeres, miközben fokozatosan növekedik az összege. Hozzátette, ezek a sikerek nemcsak az ő eredményeik, hanem minden polgáré, hiszen a küzdelem közös volt, miközben a siker érdekében változtatni kellett a gondolkodásmódunkon és a szokásainkon is. Szavai szerint egy nehéz időszakon vagyunk túl. Úgy vélte ugyanakkor, egy újabb nehéz időszak előtt állunk, és a kormány a szükségletek nyomán, szembenézve az előttünk álló kihívásokkal szeretne eredményeket elérni.
Ana Brnabić az expozéját olvassa (Ótos András felvétele)
Az egészség védelme, a gazdaság megerősítése, valamint a bel- és külpolitikai kérdések mellett a bűnszervezetek felszámolását emelte ki Brnabić a legfontosabb célok sorában, aminek elérésében 21 minisztérium és 2 tárca nélküli miniszter dolgozik majd. Saját küldetéseként emelte ki az eurointegrációs folyamatok felgyorsítását.
Rámutatott, a kormány a korábban megfogalmazott Szerbia 2025 program megvalósításán munkálkodik majd, amely 14 milliárd eurós beruházást irányoz elő 2025 végéig. Az a célja, hogy az életminőség olyan mértékben javuljon, a gazdaság pedig olyan mértékben megerősödjön, hogy az átlagbér elérhesse a 900 eurót, az átlagnyugdíj pedig a 430-440 eurót.
A kormányfő kitért többek között a közúti infrastruktúrára, az elmúlt években kiépített 320 kilométer új autópályára, miközben további 290 kilométer megépítése folyik, majd ismertette a Fruša gora-i közúti folyosó, valamint a Belgrád–Nagybecskerek–Újvidék (az úgynevezett Vajdasági P) és a Zombor–Kúla–Verbász–Becse–Nagykikinda gyorsforgalmi út terveit. Elmondta, jövőre már megnyithatják a gyorsvasút Belgrád és Újvidék közötti szakaszát, amelyen 25 perc alatt tehető majd meg az út a két város között, az Újvidék és Szabadka közti szakasz építését viszont várhatóan jövőre kezdik el.
A kormány prioritásaként emelte ki az oktatást, a szakkádernevelést, ugyanis mint rámutatott, ez az erős gazdaság egyik alapköve. Kiemelte, minden törekvésükkel a demokratikus társadalom megerősítése a cél, valamint az egyenlő jogérvényesítés. Részletekbemenően kitért az új kormány fontosabb törekvéseire, köztük a fizetési osztályok bevezetésére, hiszen mint kiemelte, a közszférában dolgozók fizetése nem különbözhet csak attól függően, hogy mely intézményben dolgozik valaki, ugyanazért a munkafeladatért ugyanakkora bér jár.
A kormányfő mosolyogni is tud (Ótos András felvétele)
A kormány programjának ismertetése után bemutatta a kormány új minisztereit. Tizenegy minisztérium élén nő áll majd, illetve lesz még két tárca nélküli miniszter is.
Ezt követően a parlamenti képviselők méltatták a kormányfő expozéját. Az Egyesült Völgy – SZDA Sandžak képviselői közölték, nem volt az előző kormányban sem bizalmuk, de az újban sincs, így ők nem szavaznak rá... A korábbi tapasztalatok szerint ugyanis az albán kisebbség integrációja a közintézményekbe nem valósult meg.
A hatalmi koalícióhoz tartozó pártok képviselői a kormány eddigi eredményeit emelték ki, elsősorban az államgazdaság stabilizációját, valamint a falufejlesztési igényt, valamint a turizmus felerősítése iránti igényt és törekvéseket emelték ki. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője is arra mutatott rá, hogy a hatalmi pártokkal az elmúlt években jó együttműködést valósítottak meg, ezúttal is ebben reménykednek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormányprogram a stabilizáción és a biztonságon alapul, így arra kérte a kormányfőt, próbáljanak megoldást találni a migránskérdésre is, ami elsősorban Észak-Bácskát, Észak-Bánátot és Nyugat-Bácskát érinti. Közölte, ezeken a területen a lakosságnak nagyobb biztonságérzetre van szüksége, hiszen itt koncentrálódik az illegális bevándorlók többsége, így arra kérte az új belügy- és védelmi minisztert is, hogy lehetőségeikhez mérten tegyenek többet az önkormányzatok biztonságának megerősítéséért.
Alkalmi felszólalásában Gordana Čomićhoz intézett megjegyzésében is arra hívta fel a figyelmet, hogy a politikus asszony már a korábbi években is érzékenységet mutatott a kisebbségi kérdések iránt, így mint mondta, ezek után is jó együttműködésben reménykedik. Csakúgy mint Branko Ružić esetében, aki az oktatási tárca élén tevékenykedik majd. Reményét fejezte ki, hogy államtitkári pozícióban segíthetik majd a munkájukat.
Pásztor jó együttműködést remél Tomislav Momirovićtyal is, aki az építési, közlekedési és infrastrukturális minisztérium élére kerül. Kiemelte, Zorana Mihajlovićtyal is számos jó projektumot sikerült megvalósítani, és az új miniszterrel is van még mit tenni, ennek kapcsán többek között a szabadkai Népszínház építését, valamint a Palicsi-tó ügyét emelte ki.
