Dačić, Vučić és Brnabić a tegnapi kormányülésen (Fotó: Beta)
Amiben versenyezni szeretnénk a környező országokkal, az a gazdaság – hangsúlyozta Aleksandar Vučić államfő a kormány hétfői rendkívüli ülésén, amelyen rajta kívül Ivica Dačić, a köztársasági képviselőház elnöke is jelent volt. A rendkívüli ülésen három napirendi pont szerepelt: a Koszovót érintő aktuális kérdések, az ország GDP-jének alakulása, valamint a járványhelyzet. Az államfő arra kérte a járványügyi válságstáb tagjait, hogy ha van rá mód, ne zárják be a vendéglátóipari létesítményeket, hogy az ott dolgozók ne maradjanak bevétel nélkül.
Az ország gazdasági helyzetét ismertetve kiemelte, a múlt évhez képest az idei év harmadik negyedében 1,3 százalékos visszaesés tapasztalható, ami az egész Európában a legalacsonyabb visszaesésnek számít. A szomszédos országok helyzetéhez viszonyítva Szerbia gazdasága jelentősen jobban alakul, mint Horvátországé vagy Montenegróé, ahol nagyobb veszteségekkel számolnak. A következő két évben – ha Szerbia eleget tesz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) prognózisának és eléri 10,2 százalékos növekedést – már több milliárd eurós előnyre tehet szert az említett szomszédainkhoz képest.
Rámutatott, a feldolgozóiparban növekedés tapasztalható, és a mezőgazdaság is folyamatos növekedést mutat. Az IT-szektor kapcsán kiemelte, jó lenne, ha a GDP-ben való részvételét a jelenlegi 5,6 százalékról 6 százalékra növelnék. Ahhoz, hogy ezeket az eredményeket tartani lehessen, a közutak fejlesztésére kellene nagyobb hangsúlyt fektetni – vélekedett. Ennek érdekében be kell fejezni a területkisajátításokat a Preljina–Požega útvonalon, valamint a Moravai korridoron, hogy az autópálya kiépítése minél hamarabb megkezdődhessen. További beruházásokat jelentett be a közúti infrastruktúra fejlesztése terén, s közölte, a Török Áramlat gázvezeték munkálatait is gyorsítani kellene.
Koszovó kapcsán kiemelte, Szerbia nem fogadhatja el Pristina álláspontját, miszerint a koszovói szerb községek közösségének megalakítására a kölcsönös függetlenség elismerése után lehetséges, ugyanis a szerb községek közösségének megalakítása a brüsszeli megállapodásban foglalt egyik feltétel nélküli kötelezettség. Vučić szerint – bár a koszovói albánok többször bizonyították, hogy nem hajlandóak a kompromisszumos megoldásra – az egyedüli megoldás a kompromisszum megtalálása, a béke fenntartása.
