Rexhep Selimi, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) egykori tisztje tegnap a hágai különleges bíróság előtt kijelentette, nem érzi magát bűnösnek az ellene felhozott vádakban. Selimi múlt heti letartóztatása után először állt bíróság elé, ahol háborús bűnökkel és az emberiség ellen elkövetett bűncselekménnyel vádolják.
A hágai különleges törvényszék négy személy ellen adott ki letartóztatási parancsot, így november 4-én Hashim Thaçit, Kadri Veselit, Rexhep Selimit és Jakup Krasniqit, az UÇK vezérkarának volt tisztjeit állították elő. Thaçi, miután november 5-én közzétették a vádiratot, lemondott Koszovó elnökének tisztségéről. Az egykori UÇK tisztjeinek kihallgatását hétfőn kezdte meg a bíróság, közülük tegnap utolsóként Selimi vallhatott bűnösségéről. Kiemelte, nem bűnös az ellene felhozott vádak egyik pontjában sem – közölte a Szabad Európa Rádió.
Selimi az elmúlt időszakban a koszovói Önrendelkezés (Vetvendosje) párt parlamenti frakcióvezetője volt, annak a pártnak a tagja, amely a különleges bíróság létrehozása ellen szavazott 2015-ben. Tegnap a bírósági felszólalásában azt ki is emelte, mondva, hogy tisztában van vele, hogy nem ez a megfelelő pillanat arra, hogy kétségbevonja a különleges bíróság legitimitását. Elmondta ugyanakkor, hogy az ellene felhozott vádak igazságtalanok. Igazságtalannak érzi őket saját magával szemben, de a népével szemben is.
– Az eljárás során bebizonyítjuk, hogy olyan nép vagyunk, amely a szabadságáért küzdött. A felszabadításért harcoltunk. A mi háborúnk és a küzdelmünk tiszta és igazságos volt – hangsúlyozta Selimi.
Rexhep Selimi védőügyvédje enyhébben fogalmazott. Mint mondta, ügyfele eddig is együttműködött, annak ellenére, hogy milyen meglátásai vannak a hágai különleges bírósággal szemben.
Az UÇK vezérkarának volt tisztjeit háborús bűnökkel vádolja a bíróság, mégpedig azzal, hogy jogellenesen vagy önkényesen tartóztattak le, fosztottak meg szabadságuktól embereket, kegyetlen bánásmóddal. A kínzás is szerepel a vádak között, az emberiség ellen elkövetett fellépés, mint például bebörtönzés vagy egyéb embertelen cselekmény, gyilkosság. A vádirat szerint 1998 márciusa és 1999 szeptembere között több személy erőszakos eltűnéséért és üldöztetésért kell felelniük.
– Koszovó több területén, illetve Észak-Albániában Kukësben és Cahanban több száz civil lakoson, illetve olyan személyeken hajtották végre a vádban megfogalmazott bűncselekményeket, akik nem álltak ki a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) tagjai mellett – áll a vádiratban. Állítólag olyan személyek is áldozatul estek, akikről csak feltételezték, hogy nem támogatják az UÇK-t, illetve a későbbiekben Koszovó ideiglenes kormányát. Így szerbek, romák, illetve azok a katolikus vallású polgárok voltak az áldozataik, akikről azt feltételezték, hogy együttműködnek a szerb államvezetéssel, vagy csupán kommunikálnak a szerbekkel. Ugyanakkor azokat a koszovói albánokat is megtorolták, akik támogatták a Koszovói Demokratikus Szövetséget, vagy kapcsolatba lehetett őket hozni ezzel a párttal vagy más politikai szervezettel, akik az UÇK ellen léptek fel, vagy nem támogatták.
Krasniqi és Thaçi mindjárt az első kihallgatási napon tagadta a bűnösségét, csakúgy mint Kadri Veseli, aki kedden állt a bíróság elé. Veseli az UÇK hírszerző szolgálatának vezetője volt, illetve a közelmúltig a koszovói parlament elnöke. A hágai törvényszék előtt ő csak röviden fogalmazta meg nyilatkozatát, kiemelte, hogy elolvasta és megértette a vádakat, ám a vádpontok mindegyikében ártatlannak vallotta magát – írja az Aljazeera.
Veseli védőügyvédje nem volt személyesen jelen a tárgyaláson, internetes kapcsolat révén védte ügyfelét.
A letartóztatott koszovói politikusokat a scheveningeni börtönben őrzik.
